Otthon nagyon ritkán szoktam beteg lenni, ezért utazás előtt úgy álltam hozzá a betegségekhez, hogy engem biztos nem fog elkapni semmi. Most már megtanultam, hogy ez nem így van. Nem csak a trópusokon, de még Európán belül is lehetnek az otthonitól eltérő baktériumok. Olaszországi és portugáliai Erasmus tanulmányaim alatt is 2 hétig beteg voltam és itt DK-Ázsiában is már nem az első alkalommal kerültem egy kis kényszerpihenőre.

Még meg se érkeztem Thaiföldre, de már éreztem, hogy lassan lázas leszek. A következő eset egy elég durva hasmenés volt, ami közel egy hétig tartott. Ez után jött egy nagyobb szünet, majd Sapa túrán sikerült megfáznom, most pedig ételmérgezés szerűséget kaptam.

A lázra és a hasmenésre fel voltam készülve, de a hányásra nem. Olyan rég hánytam, hogy már nem is emlékeztem arra, hogy az milyen érzés. De utazás, főleg egy hosszabb kiruccanás előtt tényleg mindenre fel kell készülni, mert a legerősebb szervezetet is meg tudja támadni egy olyan baktérium, amivel előtte még soha nem találkozott.

Azt a tanácsot kaptam, hogy igyak kólát, az majd segíteni fog a gyomromnak. Nem gondoltam volna, hogy a fekete lötty jót tesz nekem, de tényleg csodákat tett a gyomrommal. A hányingerem elmúlt, már csak lázzal küszködök.

Viszont az élet néha kemény tud lenni és örülök, hogy nekem most ez a legnagyobb problémám. A tegnap előtti cikkben említett amerikai bűvész srácnak az egyik napról a másikra megváltozott az élete. Egyszer csak egy telefonhívást kapott, hogy elhunyt a testvére és menjen haza az USA-ba.