Elindulni 12-szer – Olvasónk írta

2016. május 03. kedd, 19:35 - utazomajom
Élménybeszámolók

Zsobrák Nóra osztotta meg velünk az elmúlt évét, amikor is minden hónapban más városba látogatott. A beszámolókat gyönyörű képekkel tette még élvezetesebbé! Nóra fotóit az instagramon is megtaláljátok! Jöjjön az első 6 úti cél!

2015 májusában kezdődött az új évem. Elhatároztam, hogy 12 hónapon keresztül 12-szer fogom átlépni a magyar határt, hogy eljussak 12 új helyre. Hogy megkóstoljak legalább 12 helyi kávét, sört vagy hamburgert, hogy lássam 12 helyről lemenni a napot. Repültem, vonatoztam, buszoztam és autóztam. Aludtam sátorban, hostelben, hotelben, airbnb-s lakásban és helyi egyetemista fiúk kanapéján is. Megtanultam köszönni héberül, szlovénul, horvátul, németül, olaszul, csehül, lengyelül, dánul. Utaztam barátokkal, kollégákkal, röhögtünk, veszekedtünk, eltévedtünk, felháborodtunk, liftbe szorultunk, csodálkoztunk, imádtuk.

Hogy miért érte ez meg? Mi jó volt ebben? Az, hogy folyamatosan szervezhettem, készülhettem, izgulhattam, hogy milyen új ingerek fognak érni, hova menjek a következő hónapban? Ezt általában az döntötte el, hogy hova akciósak a repülőjegyek. Low budget-ból próbáltam megoldani minden utazást. Ha megjelent egy akciós repülőjegy lecsaptam rá, ha kevesebb keretem volt az adott hónapban közelebbi országot választottam és helyieknél szálltam meg. Minden megoldható csak nyitottnak kell lenni. Azért jó ezt csinálni, mert ilyenkor nem kell a hétköznapi gondokkal foglalkozni, hogy mindjárt jön a villanyszámla, fizessem be időben, hogy a WC papír már megint elfogyott.  Nem tudom jelenleg megengedni magamnak, hogy folyamatosan úton legyek és távoli vidékeket fedezzek fel, erre hosszabb felkészülési idő kell, de addig is, egy kicsit mindig utazom, egy kicsit mindig tapasztalok, van értelme nekimenni a következő hónapnak, annak ellenére, hogy a fizura még várni kell. De már van egy repülőjegyem, buszjegyem vagy vonatjegyem egy új helyre, van némi euróm, koronám vagy sékelem, hogy elkölthessem egy thai ízvilágú hamburgerre Berlinben, egy izraeli sörre a Vörös tenger homokos partján decemberben, egy olasz pizzára Firenzében, egy török kávéra Szarajevóban vagy éppen egy utolsó pillanatban szerzett ACDC koncert jegyre Varsóban.

1. 2015 Május – Prága

praga1

Előtte nem voltam még Prágában, a buszút kényelmes, gyors és olcsó volt a Student Agency társasággal. Couchsurfing-en keresztül bejelentkeztünk 3-an lányok 3 egyetemista fiúhoz. A nappaliban aludtunk egymás hegyén – hátán, de ezt is élveztük. A fiúk vendégszeretetének köszönhetően hajnali 5-kor még mindig várost néztünk. A lányok nagyon jó ötletnek tartották, hogy egy üres épületbe szaladjanak be WC-re, de sajnos ez azzal ért véget, hogy 1 órát ültek a megállt liftben, viszont a cseh rendőröknek köszönhetően kiszabadultak, egy jó cseh sörrel lefojtottuk a nagy izgalmakat a Zombi bárban.


2. 2015 Június – Ljubljana, Bled, Maribor

Ljubljana

Álmomban nem gondoltam volna, hogy Szlovénia ennyire szuper hely. Bepakoltuk a sátrat a kocsiba és irány a Júlia-alpok. Az első éjszakát egy kedves is panzióban töltöttük Ljubljanában, aminek olyan hangulata van, hogy nehezen indultam tovább.  A hegyi kempingbe érkezve felállítottuk a sátrat és csodálkoztunk a minket körülvevő látványban. A sátorhely bérlése szezon előtt fillérekbe került.  Az íróasztal előtti énemet a kávéval a kezemben, felváltotta a mosolygós énem, amikor kidugtam a fejem a sátorból és egy hegycsúcs köszönt vissza, hogy „JÓREGGELT!”.  Csónakáztunk a bledi tavon, körbejártuk a környéket a reggel csinált szendvicseinkkel. Hazafelé megálltunk Mariborban, ami engem Pécsre emlékeztetett és ezért volt annyira imádnivaló.


3. 2015. Július – Varsó

Varso

2015-ben az ACDC turnéjának utolsó európai állomása Varsó volt. Valahogy az égiek ezt megérezték és két repülőjegyet adott a Wizzair egy áráért. Úgyhogy repülőjegy lefoglalva, apartman lefoglalva és irány Varsó. A koncertre persze nem volt jegyünk, nem baj, majd oda megyünk az arénához és valaki biztos éppen el akarja majd adni nekünk a jegyét. 1 óra a koncertig, szakadó eső, villámlás csak úgy stílusosan és jegyünk még mindig nincs. Már próbáltuk győzködni magunkat, hogy attól még megérte idáig eljönni, hogy nem jutunk be, majd szelfizünk az aréna elől, és ekkor valaki felfigyelt a filccel írt kartonlapunkra, miszerint jegyet veszünk, és fél áron megvettük az amúgy nem olcsó jegyeit.  Bőrig ázva, de bejutottunk, színpad elé.  A másnap városnézős, sörözős, jókat kajálós volt. Így már tényleg megérte.


4. 2015. Augusztus – Pula, Banjole, Medulin, Rovinj

Horvátország

Sikerült a leghidegebb, legesősebb napokat kiválasztani a nyárból egy jó kis baráti nyaralásra. Nem baj, a szállás olcsó és kényelmes, Premantura-t meg állítólag nem érdemes kihagyni, ha Isztriára megy az ember. 10 fős társaság, 3 autó, 650 km, úszógumi és hurrá nyaralunk.  Igazából mindegy is volt, hogy szétfagytunk, mert annyira jó banda jött össze, hogy minden sokkal jobban festett. Azért megmártóztunk, mert anélkül nem megyünk haza, hogy a gopro-val ne csinálnánk víz alatti képeket. Mi nem rajongunk a Public tömegnyomor strandokhoz, így Premantura, Banjole remek választás volt, Rovinj pedig tényleg az Isztria ékszerdoboza! Az év poénjait ezen a nyaraláson szedtük össze az biztos.


5. 2015. Szeptember – Pozsony

Pozsony

Szeptemberben voltunk egy hosszú hétvégén, pénztárcakímélés céljából. Meg hát Pozsony még is csak közel van, illene látnom. A vonat volt a legjobb választás, különös hangulata van az utazásnak vonattal, ahogy az ember bámul ki az ablakon és minden olyan gyorsan elhalad mellette.  Itt jöttem rá, hogy többet kéne vonattal utaznom.  Szállásfoglalásban általában jó vagyok, úgyhogy a pár napunk minimális összegbe került egy egész kulturált helyen, a központban.  Esőben érkeztünk, napsütésben távoztunk, szeretem megélni egy város apró mozzanatait, azt hiszem ez itt is sikerült. Sőt, biztos, most olvasom a levelet, melyben értesítenek, hogy a „Pozsony az én szememmel” fotópályázatán díjazott lettem, na, mondom én.


6. 2015. Október – London

London

Október, egészen szerencsés hónapja az utazós évnek. Az egyike lehettem annak a delegációnak, akiket a munkahelyem kiküldött Londonba egy több napos konferenciára. Micsoda mázli, ingyen szállás, ingyen repülőjegy és még okosabb is leszek. Ezt kimaxoltam. London egyébként teljesen más képet mutatott a gyerekkori emlékeimben, úgyhogy jó volt más szemmel figyelni. Szerencsére ősz volt, imádom a kocsik szélvédőjére tapadt faleveleket. Kedves London! értem én , viszont ez az állandó eső nem túl hívogató, de azért köszi, mindent!

Következő 6 hónap: ITT

Talán ez is érdekelhet