Ezeket mindenképpen tudnod kell mielőtt Izlandra utazol!

Elővigyázatossági és szervezési tanácsok egy tapasztalt utazótól.
A cikk szerzője a Wanderlust.hu oldal bloggere két hónapot töltött Izlandon stoppal, sátorral, jelenleg pedig Izlandon él. Kövessétek őket Facebookon!

A 2016 áprilisa óta elérhető olcsó fapados járatnak köszönhetően egyre több magyar számára válik elérhetővé Izland, a tűz és a jég szigete. Nem csoda, hogy hatalmas érdeklődés övezi ezt az országot, mesébe illő természeti csodák várják az ide látogatókat. Százméteres vízesések, fekete sziklameredélyekkel tarkított vad, drámai tengerpartok, mohalepte lávamezők, gőzölgő, füstölgő geotermikus zónák, természetes hőforrások és más látványos vulkanikus képződmények, sarki fény, bálnák, lundák, sarki rókák, és még sorolhatnánk.

Mint minden csodálatos helynek, Izlandnak is vannak árnyoldalai, vagy legalábbis olyan tulajdonságai, melyek némi felkészülést tesznek indokolttá. Ahhoz, hogy a fent felsorolt csodákat őszintén élvezhessük és ne érjen minket csalódás, illetve ne kerüljünk veszélybe az olykor zavarba ejtő szigeten, fel kell készülnünk néhány dologra – és le kell számolnunk egy-két káros illúzióval is.

dsc_0456-jpg-masolata

Az időjárásról

Milyen az idő Izlandon? Mikor a legjobb Izlandra utazni? Mennyire van hideg télen? Jó esetben ezek a kérdések merülnek fel elsőként azokban, akik izlandi utazást fontolgatnak. Jó esetben, mert sajnos nem mindenki foglalkozik ezzel a témával elég behatóan. Ami nagy baj. Tekintve, hogy egy olyan országról beszélünk, amely az északi sarkkörön fekszik az óceán közepén, nagyon ajánlatos, hogy az időjárás kérdése legyen az első és legfontosabb dolgunk, mielőtt jegyet foglalunk. Kontinentális, mérsékelt övezeti klímához szokott magyarok számára a hideg óceáni és tundra klíma meglepő lehet. Tömören: Izland hideg. És esős. És szeles. Nagyon. Ennél részletesebb információkat nyújt számunkra a Google.

dsc_0380-jpg-masolata

Védekezés a hideg, eső és szél ellen

Függően attól, hogy milyen jellegű utazásra készülünk, fel kell mérni, hogy milyen felszerelés, ruházat szükséges ahhoz, hogy viszonylag szárazak és egészségesek maradjunk az utazás végére. Ha azt tervezed, hogy egy kocsiban ülsz végig és csak egy-két fotó erejéig szállsz ki, elsősorban az autóbérlésnél kell figyelembe venned az időjárási körülményeket.
Az itthoni eső és szél tapasztalataidat felejtsd el. Izlandon mást jelent a rossz idő. Sok helyre nem elég egy “normál” kisautó, ha le szeretnél térni a sziget körül haladó egyetlen főútról, már szükséges a négykerék-meghajtású autó vagy terepjáró, és ez költségben nagy különbséget jelent. Külön kiemelném, hogy aki low budget utazást tervez, stoppolni, sátrazni, túrázni szeretne a szigeten, azok számára a ruházat kiemelten fontos kérdés.

Ruházat

Sok utazó került veszélybe Izlandon azért, mert nem megfelelő felszereléssel indult útnak. Külső rétegként ajánlott a tökéletesen szél-és vízálló, jó minőségű esőkabát és esőnadrág, alá egy vízlepergető, szélálló, gyorsan száradó soft shell nadrág és felső, fázósabbaknak polár pulóver és aláöltözet, kesztyű, sapka. Kritikus kérdés a vízhatlan bakancs. Kempingezéshez strapabíró sátor nélkül nem érdemes elindulni. Lehet, hogy szép idő lesz éppen, de az is lehet, hogy egy hurrikán csap le rád túrázás közben. Nem mindegy, milyen sátorban húzod ki a végéig.

dsc_0349-jpg-masolata

Milyen is a rossz idő?

Ha rákeresel az Iceland storm kifejezésre, rengeteg találat között szemezgethetsz. Legyünk azonban optimisták: jó esetben, ha nyáron mész, 7-17 fok között lesz a hőmérséklet. Ennél melegebb is lehet, de arról jellemzően már az újságok is cikkeznek, szóval nem az az általános. Esőre, szélre akkor is lehet számítani, amikor egész nap jó idő van, bármikor megeredhet egy-egy fél órára. Szeptember-októberben még nincs túl hideg, 5-10 fok között van a hőmérséklet, viszont a nyárinál csapadékosabb hónapok és nagyobb az esélye a viharoknak is.

Az évszakok

Novembertől májusig nagyjából az egész országot hó fedi. A tél hűvös, de nem extrém hideg, mivel a Golf-áramlat fűti a szigetet, a hőmérséklet -5 és +5 fok között mozog, de az erős szél miatt gyakran hidegebbnek hat. Gyakoriak a hóviharok. Júniusban kezd zöldülni a táj, az utazásra legalkalmasabb időszak a július-augusztus, ekkor érkezik a legtöbb turista is. Mielőtt tehát megvesszük az olcsó, szezonon kívüli jegyeket, érdemes átgondolni, hogy bírni fogjuk-e a zord körülményeket illetve megvan-e hozzá a megfelelő felszerelésünk.

dsc_0106-jpg-masolata

Az árakról

Bár a Wizzair néha észbontóan olcsó jegyekkel kápráztat el minket, érdemes átgondolni a büdzsét, mielőtt megvásároljuk a jegyeket. Izlandon az árak látszatra nagyon hasonlóak a magyar árakhoz, de az alábbi összegeket 2,5-tel kell szorozni, hogy a forintértékét megkapjuk.

Ételek, képeslap

• kenyér 3-400 korona
• literes tej 200 korona
• zacskós gyorstészták 800-1000 korona
• kávé (kávézóban) 6-800 korona
• Csomag csokis drazsé 3-500 korona
• Subway szendvics 800-1300 korona
• KFC szendvics 1000-1300 korona
• képeslap 100-200 korona
• bélyeg Európán belül 500 korona

A felsorolt tételeket a legolcsóbb hipermarketek áraival számoltuk. Minden nagyobb városban vannak hipermarketek (Bónus, Nettó), ahonnan beszerezhetjük a szendvicsnek valót, ha low budget utazók vagyunk. Azonban – lévén, hogy Izlandon kevés a nagy város – számolni kell azzal, hogy több száz km is lehet két ilyen hipermarket között. Kisebb falvakban, kempingekben, turistalátványosságok közelében pedig az árak rendkívül magasak (1db negyed tenyérnyi aprósütemény Jökulsárlón gleccserlagúna vagy Skaftafell Nemzeti Park kempingjében 300kr, egy tál gyorséttermi hús+sültkrumpli Víkben 1500kr, egy tányér kb. 3 dl meleg leves 1500kr).

A valuta

Az izlandi korona (2016. októberben) 1ISK = 2,5HUF. Magyarországon sajnos nem lehet izlandi koronát váltani, Dollárt vagy Eurót érdemes vinni. Azonban jó tudni, hogy mindenhol, mindenre bankkártyát használnak, a legkisebb falvakban, kempingekben is, így nem kell sok készpénzzel készülni, mert bankkártyás fizetéssel minden elintézhető.

dsc_0256-jpg-masolata

Szállás és kemping árak

Sajnos szállás árakról nem mondható el, hogy hasonlóak a magyar árakhoz. Mivel a 330 ezer fő lakosú országba közel 2 millió (!) turista érkezik évente, fizikailag egyszerűen nincs elég hely elszállásolni őket, még azzal együtt is, hogy a helyiek nagy része AirBnB-n és Facebook csoportokban hirdeti kiadásra az üres szobáit. Nem ritka, hogy felreppen a hír már év elején, hogy “Izland megtelt”, mert a hotelszobák már télen elfogynak a nyári szezonra. A hatalmas kereslet miatt a szállás árak hihetetlenül magasak, a Couchsurfinget pedig egyenesen el lehet felejteni. Ha valaki spontán szeretne utazgatni az országban, számolnia kell azzal, hogy esetleg nem talál – elérhető áron – szállást magának, így érdemes kemping felszereléssel készülni.
A fentiek miatt sokan választják a kempingeket, ami egy kezdő sátrazónak nem feltétlenül ajánlott. Nem biztos, hogy Izlandon a legalkalmasabb hely a sátrazás műfajának kipróbálására.
A sátorhely ára egy éjszakára 1000-2000Kr/fő, és ez többnyire csak magát a helyet és WC használatot tartalmazza. Sok helyen külön kell fizetni a zuhanyzásért (500 kr – néhol ez csak 5 perc meleg zuhanyt jelent), a konnektorért (500 kr eszközönként, amit tölteni szeretnél), külön a mosásért és szárítógépért (500-500kr). Vannak helyek, ahol a meleg zuhanyt tartalmazza a belépő, de ez nem mindenhol van így.
Tipp: nem éri meg 500kr-t fizetni 5 perc zuhanyért. Szinte minden kis falunak van meleg vizű uszodája, ahova 5-800Kr a belépő egész napra. Az egyetlen dolog, ami olcsóbb Izlandon mint Magyarországon, az a fürdő belépő.

dsc_0440-jpg-masolata

Busz és autó bérlés

Low budget utazók gondolhatják azt, hogy busszal szeretnék bejárni a szigetet. Sajnos számukra rossz hír, hogy a tömegközlekedés irreálisan drága. Egy Reykjavík – Akureyri vonal (kb 700 km) 15.000 kr körül mozog, egy teljes szigetre érvényes buszbérlet 60 000 kr és csak korlátozott ideig használható fel (10-15 nap). Autóbérlés napi 5 ezer koronától felfelé, plusz benzin, biztosítás és deposit.

Stoppolás

A stoppolás bevett, biztonságos módszer a szigeten, azonban a turisták, hátizsákosok számának növekedésével a stopposok is elszaporodtak, ami azt jelenti, hogy egy-egy szebb látványosság közelében főszezonban 4-5 stoppos is sorakozik, ami akár több órára is növelheti a várakozási időt. Stopposoknak külön érdemes figyelmet fordítani arra, hogy nyáron is kb. 10 fok az átlaghőmérséklet, rengeteg széllel és esővel, így nagyon nem ajánlott jó minőségű esőkabát, vízhatlan cipő nélkül elindulni, mert a többórás várakozás közben biztos az elázás.

Túrázás Izlandon

Amikor tavaly elindultunk két hónapos izlandi stoppos körutunkra, azt képzeltük, hogy néptelen vidékeken fogunk baktatni és napokig nem találkozunk emberrel. Ez persze nem lehetetlen, de valójában Izland leglátványosabb vízesései, geotermikus zónái, fürdőhelyei egyáltalán nem néptelen helyeken találhatók, hanem gyakran szinte közvetlenül a főút mellett, s emiatt folyamatosan tolongnak a turisták. (Tipp: ha nyáron mész, éjszaka menj a vízesésekhez, nem lesz tömeg, de még mindig világos lesz).

Természetesen van lehetőség olyan helyekre menni, ahol nem találkozunk emberrel, ha lemegyünk a főútról és felkeresünk egy-két túraútvonalat. A turisták 90%-a az autójából nézi végig az országot, hiszen rendkívül kényelmes, hogy a parkolótól 10 méterre ott a vízesés. 5-10km-es túrával már le lehet rázni a tömeget. A túrázásra azonban fel kell készülni: az időjárási körülmények és terepviszonyok meglephetik a kezdő túrázókat. GPS és megfelelő felszerelés nélkül inkább ne indulj útnak – vagy fizess be egy vezetett túrára. Sajnos minden évben előfordul, hogy túrázók veszélybe kerülnek, eltűnnek, vagy meghalnak Izlandon. Elővigyázatossággal és felkészüléssel azonban megelőzhető a baj. Ha valaki elsősorban Izland elképesztő természeti csodáira kíváncsi, mindenképpen ajánlatos letérni az aszfaltról.

dsc_0129_2-jpg-masolata

Az ingyen szállásokról

Sokat hallani arról, hogy mennyire kevesen laknak Izlandon, és ez téves illúziókhoz is vezet. Izland egy rendkívül fejlett Nyugat-európai ország rengeteg turistával. Cseppet sem olyan érzés, mintha 330 ezren laknák, bár az tény, hogy a főváros 100 km-es körzetéből kimozdulva meglehetősen sokat kell utazni két falu között. Ettől függetlenül nem úgy kell elképzelni, mint egy romantikus, elszigetelt országot, melynek a népe még “romlatlan” vagy “természeti nép”, ahol ha az ember bekopog egy random házba, ott majd hellyel és étellel kínálják ingyen. Több helyről is hallottuk, hogy magyar utazók erre számítva akartak elindulni Izlandra. Természetesen ettől függetlenül a helyiek rendkívül kedvesek és vendégszeretőek, de nagyjából olyan lenne, ha ingyen szállást kérnél tőlük, mintha a Te budapesti albérletedbe vagy a vidéki nagymamádhoz kopogtatna egy turista hasonló szándékkal. Ez egy rendkívül veszélyes illúzió: ha nem szervezel magadnak szállást, és nincs elég pénzed, bajba kerülhetsz a nagy hidegben.

A vadkempingezésről

Mivel Izlandra minden évben az előző évnél 20%-30%-kal több turista érkezik, a tömeg egyre nagyobb terhelést jelent az országnak. A szállások drágasága miatt sokan választják a kempingeket és a vadkempingezést, olyanok is, akik korábban nem sátraztak, nem túráztak sehol. Emiatt sajnos rengeteg az olyan turista, aki nem tiszteli a természetet, és a helyieket. Rongálnak, kárt tesznek a rendkívül érzékeny élővilágban, szemetelnek, dolguk végeztével simán otthagyják az “eredményt” és a papír zsebkendőt szem előtt. Gyakori, hogy lakott területen, farmokon, nemzeti parkokban vernek sátrat és teszik ugyanezt, és ezt megelégelve 2016-tól szigorították a vadkempingezés szabályait az országban. Most már nem igaz, hogy bárhol lehet vadkempingezni, és a tilosban sátrazást büntetik.
A lakott területeken kívül kempingezni egyébként meglehetősen nehéz: látszatra rengeteg hely alkalmasnak tűnik, de az esetek többségében kiderül, el van kerítve, valakinek a farmja, vagy a terület lápos, hatalmas buckák terítik, illetve szélvédett hely híján lehetetlen letenni a sátrat. Tehát sajnos nem igaz, hogy a szállás költsége könnyen megúszható vadkempingezéssel. Ha mindenképpen vadkempingezni szeretnél, érdemes előre tájékozódni a szabad területekről.
A fentiek talán szigorúnak és illúziórombolónak hatnak. Azonban jobb még indulás előtt tisztába kerülni a valósággal, hogy amikor megérkezünk, ne vonja el a figyelmünket a szépségektől semmilyen váratlan csalódás. Ha anyagilag, felszereléssel, tájékozódással felkészülünk, a helyszínen már csak a tiszta élményre kell koncentrálnunk!

További hasznos információk Izlandról itt. Egyedi kérdéseidet – melyekben a Goggle nem tudott segíteni – felteheted az “Iceland Q&A” – illetve magyar nyelven az “Izlandi munka, utazás” Facebook csoportokban.