68. nap – Oroszul kellene beszélnem?

Nha Trangot annyira megszállták az oroszok, hogy az utazási irodákban és egyéb üzletekben orosz alkalmazottak dolgoznak és a vietnami eladók is tudnak pár szót oroszul. Nagyon durva. De az a legdurvább, hogy az oroszok el is várják, hogy a vietnamiak tudjanak oroszul. Az élelmiszerboltban egy idős orosz házaspár olyan flegmán beszélt (persze oroszul, úgyhogy nem értettem) a vietnami eladóval, hogy már engem zavart.

(more…)

Read More

65. nap – Megéri buszozni Vietnamban?

Eléggé kimerültnek és fáradtnak érzem már magam. Ha újratervezhetném a vietnami utazásom, lehet, hogy már nem buszoznék keresztül az egész országon, hanem inkább vonatoznék vagy repülővel közlekednék. Ez az éjszakai buszozás teljesen kiüt. A következő nap olyan vagyok, mint a mosott kaki. A busz persze hajnalban szokott megérkezni, így akkor még be se lehet csekkolni a szállásra, csak extra díj ellenében.

(more…)

Read More

63. nap – Betegen Vietnamban

Otthon nagyon ritkán szoktam beteg lenni, ezért utazás előtt úgy álltam hozzá a betegségekhez, hogy engem biztos nem fog elkapni semmi. Most már megtanultam, hogy ez nem így van. Nem csak a trópusokon, de még Európán belül is lehetnek az otthonitól eltérő baktériumok. Olaszországi és portugáliai Erasmus tanulmányaim alatt is 2 hétig beteg voltam és itt DK-Ázsiában is már nem az első alkalommal kerültem egy kis kényszerpihenőre.

(more…)

Read More

61. nap – Miből lehet finanszírozni egy hosszú utazást?

Sokféleképpen be lehet utazni a világot. A legbejáratottabb módszer az, hogy valamilyen – általában nem utazással kapcsolatos – munkából gyűjtögetjük össze a kiránduláshoz szükséges fedezetet. Én is ezt a megoldást választottam a jelenlegi délkelet-ázsiai és ausztrál utazásom megvalósítására. Viszont vannak olyanok, akik életvitelszerűen utaznak. Ma például találkoztam egy amerikai sráccal, aki már 3 éve abból él, hogy az utcán bűvészkedik.

(more…)

Read More