Ha valaki tíz-tizenöt évvel ezelőtt az albán tengerparti nyaralásáról mesélt egy társaságban, valószínűleg megkérdőjelezték a józanságát elmeállapotát. Akkoriban Albánia épp hogy elindult a demokrácia felé vezető úton, idegenforgalomról csak jóindulattal lehetett beszélni a Nyugat-Balkánon és az odajutás is meglehetősen körülményes volt. Manapság viszont rohamosan fejlődik az infrastruktúra, gombamód szaporodnak a 4-5 csillagos hotelek, és amióta közvetlen fapados járat közlekedik Budapest és Tirana között, nekünk, magyaroknak is könnyen és olcsón elérhetővé vált az albán tengerpart.

Albánia, mint egy csiszolatlan gyémánt ragyog a keleti és nyugati világ között, de vajon érdemes oda utazni? Szerintünk igen! És van is öt okunk, amiért Albániát látni kell.

1. Albán Riviéra és képeslapra illő tengerpartok

Albánia 360 km hosszú tengerpartja a Jón-tengeren és az Adriai-tengeren osztozik, az északi partszakasza többnyire homokos, a déli inkább kavicsosnak számít. A jón-tengeri partvidék mintegy 40 km-es keskeny szakaszát nevezik „Albán Riviérának”, amely valóban olyan, mint a képeken: lélegzetelállító! Legnépszerűbb üdülőhelyei Ksamil és a környező szigetek, a belföldi turisták által is kedvelt Saranda éttermekkel, hotelekkel és a pálmafás tengerparti sétánnyal, Vlora homokos tengerpartja, sőt még Durrës környékét is a riviérához sorolják. Ha szuper strandot kerestek, érdemes megnézni Dhërmi, Borsh vagy Lukova településeket is.

Ksamili-szigetek és az albán Bora Bora

Vajon nem túlzás a trópusi Bora Borát és az albán tengerpartot egy lapon emlegetni? Nem! Ksamilban találhatók Albánia legdélebbi strandjai, és itt van az a fehér homokos partszakasz, amelyet albán Bora Borának is neveznek. A víz türkizkék, a homok vakítóan fehér: igazi gyöngyszem, amit még alig-alig fedezett fel magának a tömegturizmus (egyelőre). A fehér homokos strandon kívül a hely további különlegessége a 4 kis sziget, amelyek akár úszva vagy csónakkal is megközelíthetők.

Palasa (Palasë)

A Llogara Nemzeti Park szerpentinjein lefelé haladva az első strand a riviérán, amivel találkozunk, Palasa lesz. Itt még viszonylag kevés fejlesztés történt, néhány kávézón, pizzérián és kempingen kívül nem kell hatalmas építkezésektől tartani, ezért Palasa tökéletes választás lehet azoknak, akik kerülik a tömegeket, szívesen táboroznak a parton és úsznak a tiszta vízben.

Dhërmi

A Dhërmi-i tengerpart az egyik leghíresebb Albániában. A több kilométer hosszú, sziklákkal szegélyezett partszakasz szezonon kívül békés és csendes, ám a nyári hónapokban megtelik élettel. Aki kevésbé bírja a tömeget, nyugodtan induljon el felfedezni közeli kis öblöket, például a Drymades strandot, ahol a látvány pontosan olyan, mint a képeslapok ígérik.

Himara (Himarë)

Hiába a fejődés, Himarának egyelőre sikerült megőriznie kisvárosi báját. A településtől északra egy 3 km hosszú, fehér kavicsos tengerpart csábítja azokat, akik szeretnének kristálytiszta vízben úszni. A városban pedig a Potami strand lehet jó alternatíva.

2. Tirana és a krujai öreg bazár

Albánia fővárosa, Tirana is megér egy kirándulást. A színes és nyüzsgő nagyváros legfőbb nevezetességei a Nemzeti Múzeum, az Et`hem Bey mecset, a külvárosban pedig a Dajti Ekspres felvonót muszáj kipróbálni, amely 15 perc alatt visz fel a Dajti-hegyre.

Kruja városa Tiranától kb. 20 km-re található, népszerűségét elsősorban a krujai várnak és az odavezető bazársornak (Pazari i Derexhikut) köszönheti. A macskaköves utcákon kanyargó, keleties hangulatú bazárban főként kézműves portékákat árulnak. Találhatunk itt kézzel szőtt albán szőnyeget, ékszereket, de a klasszikus turistacsalogató áruk, mint a fügelekvár vagy raki (ánizspálinka) is kapható itt.

3. UNESCO Világörökségi helyszínek

Albániában három város is része az UNESCO kulturális világörökségének, a tengerparti nyaralás mellett érdemes felkeresni Butrin romvárosát, Gijokastra vagy Berat városát is. Butrin már az időszámításunk előtti 7. században létezett, Trója pusztulása után ide menekültek lakói. Sokáig állt görög fennhatóság alatt, de a római császár, Julius Ceasar is megfordult itt. Berat városát ezerablakúnak is nevezik a hegyoldalba épült sok kis fehér háza miatt, Gjirokastra pedig az oszmán kori városok csodás példája.

4. Kirándulóhelyek: Llogara Nemzeti Park, Kék szem-forrás, Ohridi-tó

Bár Albániát elsősorban a tengerparti részek miatt érdemes felkeresni, azért kirándulóhelyekből is bőven akad az országban. Alpesi rétek, hatalmas sziklák és szakadékok, sűrű erdők és faházak találhatók a Llogara Nemzeti Parkban, ahol 1-1 kirándulás vagy túra során csodás kilátás nyílik az albán riviérára. A Vlora megyében található Kék szem-forrás (Syri i kaltër) is igen népszerű turistalátványosságnak számít. Nevét onnan kapta, hogy míg a közepe sötétkék, a széle felé haladva előbb azúrkék, majd világos kékeszöld színűre változik a víz színe. Ebből a kristálytiszta forrásból ered a 25 km hosszú Bistrica folyó, amely Sarandától délre torkollik a Ión-tengerbe. Egy másik kedvelt látnivaló, az Ohridi-tó Macedónia és Albánia határvidékén fekszik. A Balkán-félsziget legmélyebb tavának átlagos mélysége 155 méter, partján hagyományos halászfalvak sorakoznak.

5. Gasztronómia – olcsó és finom

Albániában járva lépten-nyomon érezhetjük a török, görög és olasz hatást, nincs ez másként a gasztronómiában sem. A part menti büfékben szinte bárhol vehetünk pizzát (ami majdnem olyan jó, mint az olaszoknál), de érdemes megkóstolni a hagyományos balkáni fogásokat is. Szinte mindenhol kapható a qofte (ejtsd tyofte) fasírt vagy az albán nemzeti fast food, a burek (húsos, káposztás, paradicsomos, spenótos vagy túrós ízben is). A pékségek választéka igen gazdag, a cukrászdáké nemkülönben.

Albánia egyik legnagyobb előnye az ára, még a magyar pénztárcákhoz viszonyítva is igen alacsony költségekkel számolhatunk, ha ide tervezzük a nyaralást. 100 forint kb. 43 albán leknek (ALL) felel meg, míg 1 Euró = 133 ALL (csak viszonyításképpen: egy kávé ára kb. 150 lek, egy 0,33 l-es dobozos üdítő 60-80 lekbe kerül). Pénzt érdemes már a reptéren váltani, bár a nagyobb városokban és turistahelyeken is van erre lehetőség. A kisebb településeken szinte hiába is próbálkoznánk kártyás fizetéssel, ezért készpénz mindig legyen nálunk!

És mi a helyzet a sztereotípiákkal? Igen, szamarak még mindig előfordulnak az utakon, a lakosság egy része mély szegénységben él és igen, az utak állapota sok helyen hagy kívánnivalót maga után. De az albán vendégszeretet, a helyiek kedvessége és segítőkészsége, a hihetetlenül alacsony árak, valamint a türkizkék tenger látványa képes feledtetni az esetleges hiányosságokat.

Ha tippelnünk kellene, melyik tengerpart lesz a következő évek titkos európai úti célja, mi az albán riviérára voksolunk.