A téli túrázás egyedülálló élményt kínál, de megvannak a maga kihívásai, és ahogyan Ézsiás Tamás is fogalmaz, „a megfelelő felkészülés nélkül könnyen válhat kényelmetlen kalanddá”. Az útvonal pontos megtervezése mellett fontos tájékozódni a várható időjárásról és a terepviszonyokról is, de legalább ennyire lényeges különleges figyelmet szentelni a ruházat és a felszerelés kiválasztására, hiszen a megfelelő előkészületek nemcsak a túrázó komfortérzetét, hanem a biztonságát is garantálják.

Az ideális hátizsák

Egy gondtalan téli túrához egy olyan hátizsákra van szükség, amely könnyű, kényelmes, és elég tágas ahhoz, hogy minden szükséges felszerelés elférjen benne. Belföldi egynapos kalandozásokhoz az olyan túrahátizsák jelent ideális választást, mint az Abisko Hike Foldsack. Ergonomikus kialakítása mellett rendkívül praktikus, mivel felső nyíló részének köszönhetően egyszerűen bővíthető, nagyméretű oldalzsebei és rögzítőpántjai pedig lehetővé teszik a kulacs vagy termosz biztonságos tárolását és könnyű elérését. Mivel télen jellemzően több réteg ruhát és azon kabátot viselnek a természetjárók, a mozgásszabadság a nyárra jellemző, egy szál pólóhoz képest mindenképp kisebb, vagyis nehezebb hátranyúlni gyaloglás közben a kulacsért. Ha csak megállva, a hátizsákot levéve van lehetőség a folyadékpótlásra, annak szinte biztosan az a vége, hogy a szükségesnél kevesebbet iszik a túrázó. Ezért különösen fontos az olyan hátizsák használata, amelynek oldalzsebéből kifejezetten könnyű kivenni, majd visszahelyezni a termoszt vagy a kulacsot.

A komfort alapja a réteges öltözködés

„Téli túrák esetén az egyik legfontosabb a réteges öltözködés: mindig technikai aláöltözetet választok, amely képes elvezetni a nedvességet – hiszen emelkedőn haladva könnyű kimelegedni. Erre jön egy meleg, szélálló réteg, és persze a vízálló kabát sem maradhat el, hiszen az időjárás gyorsan változhat” – mondta el Ézsiás Tamás. A Mondolo Egyesület tagja arra is felhívta a figyelmet, hogy a városban mért hőmérséklethez képest a természetben, különösen magasabban fekvő erdőségekben, gyakran több fokkal hidegebb van. Ennek megfelelően az olyan meleg és kényelmes középrétegek mellett, mint a nyomon követhető gyapjúkeverékből, G-1000 megerősítéssel készült Keb Fleece Hoodie, érdemes extra hőszigetelésről is gondoskodni. Egy kis helyre csomagolható pehelykabát, például az Expedition Pack Down Hoodie tökéletesen alkalmas erre a célra, hiszen PFAS nélkül képes ellenállni a szél és a csapadék zord körülményeinek. A fej védelme érdekében – mivel itt a legnagyobb a hővesztés – egy kellően meleg, ugyanakkor megfelelően szellőző sapka, mint az Abisko Lite Wool Beanie elengedhetetlen, akárcsak a bőrápoló krémek, hiszen az arc különösen ki van téve a szél és a hideg káros hatásainak.

Elengedhetetlen ételek és italok

A téli túrákon a folyadékpótlás kiemelten fontos, mivel hidegben a szomjúság kevésbé jelentkezik, a kiszáradás lehetősége mégis fennáll. Egy napra minimum 2-3 liter folyadékkal ajánlott készülni, például langyos vízzel vagy meleg teával, lehetőleg termoszban, amely a kulaccsal szemben nem csupán a hőt tartja meg, de megakadályozza, hogy a benne lévő víz megfagyjon, amely a hátizsák külső rekeszeiben elhelyezett italoknál gyakori probléma lehet. A téli hidegben a szervezet több energiát használ fel, ezért fontos, hogy magas energiatartalmú, könnyen emészthető és gyorsan elfogyasztható ételek kerüljenek a csomagba. Az energiaszeletek, olajos magvak, müzliszeletek és szárított gyümölcsök remek választások, de érdemes lehet egy ráérős ebédszünetet is beiktatni a túrán. Egy gázfőzőn egyszerűen elkészített liofilizált melegétel ugyanis különösen jól tud esni a hidegben, amely nemcsak a hőérzetet, de a hangulatot is javítja. Vészhelyzet esetén – ha a túrázó eltévedne vagy sérülés miatt lelassulna – különösen hasznos, ha van lehetőség vizet melegíteni, és az előre tervezett mennyiségnél valamivel több étel van a hátizsákban.

A túrafelszerelés apró, de fontos elemei

A magas hóval borított területeken haladva vagy olyan, nagy mozgásszabadságot nyújtó, kifejezetten a téli terephez kialakított nadrág viselése javasolt, mint például Keb Agile Winter Trousers, vagy egy olyan kamásli, mint az erős G-1000-es anyagból készült Singi Gaiters, amely rendkívül kis helyet foglal a hátizsákban, de felvéve segít távoltartani a lábtól a havat és a nedvességet. Egy jól szigetelő ülőpárna szintén hasznos lehet, hiszen pihenés közben megvéd a fagyos talaj vagy szikla hőelvonó hatásától. Mindig legyen a túracsomagban télen is szemétgyűjtő zsák, hiszen a tiszta környezet megőrzése legalább olyan fontos, mint a természetjárás élvezete. „Mivel télen korán sötétedik, a fejlámpa is alaptartozék, amelyből a biztonság kedvéért tartalékot is el szoktam csomagolni, ahogyan azt a kesztyűvel és egy vastagabb csősállal is teszem” – emeli ki Ézsiás Tamás.

A Mondolo Egyesület tagja a Fjällrävennel együtt mindenkit arra bátorít, hogy fedezze fel a téli természetet, hiszen az a mentális és fizikai jóllétre is pozitív hatással van. A megfelelő felszerelés és gondos előkészületeket mellett azonban van még egy dolog, amiről a tervezéskor nem szabad megfeledkezni. Legalább egyvalakinek tudnia kell a túraútvonalról és a tervezett érkezésről, hiszen „bármennyire is csábító az érintetlen, havas táj, a biztonság legyen mindig az első!”

The post Télen még az egynapos túrák is alapos felkészülést és gondosan megválasztott felszerelést igényelnek appeared first on Utazómajom.

Tavaly megjártad az El Caminót, hogyan jött az ötlet, hogy idén neki vágj a Magyar Zarándokútnak is?

A spanyol El Camino 18 éves korom óta vágyam volt. Még egy sulis úton jártam anno Santiago de Compostelában, akkor döntöttem el, hogyha nagy leszek, akkor én is megcsinálom. Tavaly volt rá elég időm, bátorságom és pénzem, idén pedig mivel Svédországban tanulok, eredetileg a svéd El Camino volt a tervben. A St Olavsleden Svédország keleti részéről indul és Norvégia nyugati részéig jut, de a kettő között a vírus miatt le volt zárva a határ és miután nem akartam csak félig megcsinálni, ezért úgy döntöttem, hogy azt jövőre halasztom, idén pedig elmegyek a hazaira. Még tavaly anyukám küldött róla cikkeket az El Camino alatt és azóta a fejemben volt, hogy egyszer megcsinálom. A logikája egyébként kb. ugyanaz, mint a spanyolnak, azaz a zarándokútlevélbe gyűjtöttem a pecséteket a zarándokszálláson az út során.

Hány nap alatt jártad meg a hazait? Mennyit sétáltál egy átlagos nap alatt?

14 nap volt összesen, 431 km. Egy nap kb. 30 km-t gyalogoltam, de volt olyan, amikor kevesebbet vagy többet. A legrövidebb napomon 22 km-t tettem meg, a leghosszabbon pedig 40-et. A zarándokút eredetileg tizenhét szakaszra van bontva, de nekem csak 14 napom volt, úgyhogy volt három nap, amikor két napnyit gyalogoltam.

Milyen utakon vezet végig, hogy kell elképzelni, milyen tájakon jártál?

Az elején a Pilis és a Budai-hegyek hegyvidék főleg, majd Budapestről kiérve már inkább az Alföld volt jellemző. Keresztülhaladtam nagyobb városokon is, mint Kalocsa vagy Ráckeve, illetve kisebb falukon, de két falu között egy-másfél óra volt simán a pusztában is, mezőn, pici erdőn át, de olyan is volt, hogy út mellett haladtam. Többnyire földúton és ösvényen tudtam haladni, majd a Mecsek megint hegyes volt.

Milyen felkészültséget igényel? Ha például valaki szívesen sétálgat a városban, az milyen esélyekkel vág neki egy ilyen túrának?

Szerintem bőven van esélye, szeretni kell sétálni, de én sem vagyok különösebben extra fizikumban. Szerintem úgy lehet leginkább edzeni rá, hogyha hátizsákkal sétálsz alkalmanként pár órákat. A camino előtt is úgy készültem, hogy sokat sétáltam és volt, amikor a cuccomat is magammal cipeltem. Nyilván igazán csak akkor tapasztalod meg milyen az egész, ha már ott vagy és tényleg van súlya, minden holmidat vinned kell és mindennap gyalogolnod kell, de szerintem a hátizsákos séta mindenképp jó módja a felkészülésnek.

Mi kerüljön bele élesben?

Minél kevesebb cucc, annál jobb, nem kell túlgondolni. Nem kell minden egyes napra másik ruha sem, hiszen ki lehet mosni akár kézzel is, de sok szálláson van mosógép is. Én összesen három felsőt pakoltam be, egy rövidnadrágot, illetve hosszúnadrágot vittem. Törölközőből a vékony mikroszálasat ajánlom, illetve egy pár papucs és túrabakancs szerintem elég. Kabát, pulcsi. Néhány fehérnemű. Én vittem hálózsákot is, bár sok helyen lehetett kérni vagy bérelni ágyneműt is. Ezenkívül nagyon minimális kozmetikumot, kicsi szappant, fogkrémet, fogkefét. Vittem tabletet, hogy azon tudjak olvasni vagy filmet nézni. Ezen kívül hagyni kell még helyet a hátizsákban kajának és víznek. Tehát tényleg csak a legszükségesebbek kerüljenek a hátizsákba.

Milyen volt egy átlagos napod?

Általában öt előtt keltem, amint elláttam az orromig, akkor már indultam is. Mivel július végén mentem és nagyon meleg volt – volt olyan is, hogy 35 fok volt -, ezért igyekeztem minél kevesebbet sétálni a tűzőnapon. Általában hét-nyolc órát gyalogoltam egy nap, kisebb szünetekkel. Nem sok helyen tudtam megállni a pusztában, – ez például különbség volt a spanyol caminohoz képest, ami már nagyon kinőtte magát és útközben is rengeteg kávézó volt -, itthon még inkább a falusi kocsmákat találtam. Emiatt kevés helyre ültem be. Egy-kettő körül érkeztem meg a szállásra, ilyenkor zuhanyoztam, picit pihentem, majd bevásároltam egy boltban, hogy tudjak főzni. Nagyon egyszerű dolgokat készítettem, többnyire konzervételt vagy tésztát ettem, a nap hátralévő részében pedig pihentem és próbáltam minél többet enni és inni, hogy raktározzak a következő napra. Mindig nagyon korán feküdtem, többnyire már nyolc körül, hogy elegendőt tudjak aludni hajnalig.

Találkoztál más túrázókkal?

Sajnos nem, pedig nagyon szerettem volna. Még nem annyira népszerű zarándokút, illetve a járvány miatt is sejtettem, hogy nem nagyon lesznek mások, de azt nem gondoltam, hogy végül senkivel sem találkozom.

Egyébként a caminón volt olyan, hogy másokhoz szegődtél?

Igen, ott volt olyan, hogy pár órán át együtt sétáltam másokkal. Elhaladtunk egymás mellett és ha picit is szimpatikusak voltunk egymásnak, akkor szóba elegyedtünk. Nagyon sok emberrel találkoztam így, nagyon élveztem. Főleg idősebbek voltak a spanyol caminón, fiatalok elenyésző számban, viszont nagyon érdekes beszélgetéseink voltak.

Itthon milyenek voltak a szállások?

Nagyon jók voltak, főleg Bács-Kiskun megyében, ha jól láttam egy pár éve építették meg ezeket a szállásokat. Tiszták voltak, sok helyen volt ágynemű és mindenhol nagyon kedvesen fogadtak. Van a Magyar Zarándokútnak egy honlapja és ott a zarándokszállások alatt választottam ki a helyeket. Előzetesen ezek alapján összeállítottam magamnak egy táblázatot, hogy kb. mikor hova érkezem és előre lefoglaltam az összeset. Bár én összeraktam előre a két hetet, de szerintem, ha valaki lazábbra szeretné venni, eldöntheti pár nappal előtte is. Én is úgy terveztem, hogyha nem tudom tartani a saját tempómat, akkor jelzem a szálláshelyen, hogy egy-két nappal később érkezem.

Volt olyan szakasz, ahol azt érezted, hogy nem tudsz tovább menni?

A legelső szakasz volt a legnehezebb, ami Esztergomból Dobogókőre vezet, ott van a legnagyobb emelkedő. Onnan már egyik sem volt annyira vészes, nyilván a budai hegységben és a Mecsekben is vannak emelkedők, de bírhatók voltak. Olyat sosem gondoltam, hogy maga a túra miatt ne tudnék tovább menni, a meleg miatt viszont egyszer elgondolkoztam, hogy hazamegyek és később folytatom. Nem szerettem volna, hogy az út rovására menjen az, hogy mindenképp meg akarom csinálni, de szerencsére a hőség általában a túra utolsó egy-két óráját jelentette és azt már ki lehetett bírni.

És melyik volt a kedvenc szakaszod?

Számomra a Mecsek volt a legszebb. Azelőtt sosem jártam ott kirándulni. Városból pedig Kalocsa tetszett a legjobban, sosem jártam korábban itt sem.

Hogyan tudtál tájékozódni, mennyire van jól kitáblázva maga a zarándokút?

Nem volt annyira jól, néhány helyen picit le volt kopva a jelzés, nem volt egyértelmű, hogy hova vezet és olyan is volt, hogy hiányzott. Én telefonnal tájékozódtam az OpenStreetMap oldalon, ahol fent van az összes magyar túraútvonal, itt követtem, hogy melyik úton, utcán kell haladni. Viszont ez nem mutatja, hogy hol jársz, de ha valaki egy kicsit is tud térképet olvasni, ezzel jól tud tájékozódni. Egyébként nem rég néztem egy videót a magyar zarándokok Facebook csoportban, arról, hogy eredetileg idén tervezték a jelzések felújítását, csak a vírus miatt nem tudott megvalósulni. Az a titka szerintem, hogyha feltűnően nincs jelzés kb. 10-15 perce, akkor az azt jelenti, hogy nem a jó úton haladsz.

A mocskos anyagiakat tekintve hogyan érdemes készülni?

3110 Ft körül voltak átlagban a szállásaim ára, azt hiszem a legolcsóbb 1500 volt, a legdrágább pedig 6000 körül volt. Ezek többnyire fent vannak a honlapon is, vagy foglaláskor meg lehet kérdezni, úgyhogy előre ki lehet számolni. Viszont készpénzzel érdemes készülni, mert a legtöbb helyen nem fogadnak el kártyát. Ezenfelül van még az étkezés, ami mindenkinél változó, illetve még az útiköltséggel érdemes számolni. Ezentúl még a zarándok útlevél árával kell készülni, de ez 700 Ft. Ezeket egyébként a szálláson lehet minden este lepecsételtetni.

A spanyol El Caminóról is készültél vlog epizódokkal és ha jól tudom a Magyar Zarándokútról is hamarosan felkerül. Ilyenkor mennyire befolyásolja az utadat az, hogy közben arra is figyelned kell, hogy jó anyag készüljön?

Egyáltalán nem befolyásolja, meglepően keveset szoktam videózni. A felvételeket, amiket a vágóképekhez használok, általában pár másodperc alatt veszem fel a telefonommal, észre sem szokták venni körülöttem mások, hogy elővettem a telefonomat. Amikor pedig beszélek, akkor elvonulok pár perce, hogy elmondjam, amit fontosnak tartok, úgyhogy nem szokta az utazásaimat befolyásolni az, hogy készítek közben videót is.

Számodra lelkileg mit jelentetek ezek az utak?

Nekem lelkileg leginkább abban segített, hogy kicsit beszélgessek önmagammal és letisztázzam a gondolataimat. Általában nincs az embernek napi hat-hét órája, hogy csak úgy gondolkodjon a semmin. Már január környékén éreztem, hogy tök jó lenne egy ilyen sétálós túra megint, csak gondolkodni, úgyhogy ha valaki azt érzi, hogy nincs ideje azon agyalni, hogy mihez kezdjen az életével vagy bármilyen problémája van, a sétálás nagyon sokat segít. Akkor is, ha valakinek csak két órája van. Hosszútávon pedig, ha van rá két heted és minden nap felkelsz egy céllal, például, hogy el szeretnék jutni Máriagyűdre és ezért fogok minden nap megtenni 30 km-t és közben gondolkodsz, szerintem nagyon jó hatással van a mentális egészségedre az, hogy tudsz befelé koncentrálni és figyelni a saját érzéseidre. Nekem nagyon jót tett.

Anilla utazásairól vlogot is vezet, melyet Hol jártál már megint? címen találhatsz meg YouTube-on és Facebookon is.

The post 431 km gyalogszerrel Esztergomból Máriagyűdre, avagy ilyen a Magyar Zarándokút appeared first on Utazómajom.

Kalandorok és természetkedvelők kedvenc túrája a svédországi Kungsleden, azaz a Királyok útja, ami a svéd Lappföldön, a sarkkörtől 150 km-re indul. Nemcsak Európa, de a világ egyik legszebb túrájaként emlegetik. Érintetlen természet, gyönyörű táj, jó levegő, rénszarvasok és éjféli nap várja a bevállalós utazókat.

A teljes szakasz 440 km hosszú, de sokan csak egy rövidebb, pár napos távot teljesítenek belőle. A túra Svédország legszebb vidékén, a Vindelfjällen természetvédelmi területen halad át, ami Európa egyik legnagyobb egybefüggő természetvédelmi területe. A Kungsleden kezdőpontja Abisko, a cél pedig Hemavan városa. A túra jól kiépített, mindenhol vannak jelzések, így az eltévedéstől nem kell tartani. Egy 130 km-es szakaszt kivéve (Kvikkjokk és Ammarnäs között) nincsenek menedékházak csak magánszállások, de ezen kívül minden 10-22 km-en találunk faházakat, melyek mellett sátorozni is lehet (díj ellenében).

Vissza a természetbe

A Svéd Természetjáró Szövetség által üzemeltetett menedékházakban nincsen áram és folyóvíz. Habár a berendezés egyszerű, de így is a svéd színvonalat képviselik. Itt neked kell majd fát vágnod, tüzet csiholni, elmenni a vízért, főzni, mosogatni, majd elpakolni magad után. A faházaknál élelmiszert is lehet vásárolni, így ha nem akarsz nehéz táskával túrázni, akkor nem szükséges több napi elemózsiát magaddal cipelni.

Bővebb információt a túráról a Svéd Természetjáró Szövetség oldalán itt találsz.

The post Irány a vadon! Ez Európa egyik legszebb túrája appeared first on Utazómajom.

1. Amazonas-medence

A hozzávetőlegesen fél európányi területen fekvő Amazonas-medence a Föld legnagyobb alföldje és a legnagyobb területű egyenlítői éghajlatú területe, ahol a Föld legbővizűbb folyója kanyarog. Ezen felül itt található a világ legnagyobb egybefüggő erdősége is.

2. Galápagos-szigetek

Az Ecuadorhoz tartozó Galápagos-szigetek 98%-a nemzeti parkként van nyilvántartva. Olyan különleges állatok élnek itt, mint a galápagosi óriásteknős, a galápagosi pingvin, galápagosi medvefóka vagy a tengeri leguán.

3. Botswana

Afrikában kevés olyan országot találni, ahol annyira óvják a környezetet és a vadvilágot, mint Botswanában. A dél-afrikai országok közül pedig itt a legjobb a közbiztonság is.

4. Norvégia

Ha szeretsz túrázni és a természetben lenni, akkor a fjordok országa, Norvégia a te helyszíned, ahol érintetlen természet vár. Az országban nem tilos a vadkempingezés, így akár olcsón is meg lehet úszni a világ egyik legdrágább országában való utazást.

5. Kerala, India

Keralát, India délnyugati államát India zöld fűszerkertjének is nevezik, hiszen itt nem találunk gyárakat és ipari létesítményeket. Csodás természet, csatornaszerű holtágak, teaültetvények, vízesések, rendezett partszakaszok, ez is India.

6. Seychelle-szigetek

A Seychelle-szigeteken nemcsak a paradicsomi környezet biztosított, hanem a kormány szigorú környezetvédelmi stratégiája is. A víz fölött és alatt is káprázatos látvány fogad, itt található a világ legnagyobb atollja.

7. Laosz

Laosz területének nagy részét hegyek, illetve folyóvölgyek teszik ki. Legjelentősebb folyója a Mekong, ahol akár több napos hajókázásra is be lehet fizetni. Az emberek nyugodtak és kedvesek, itt szinte megállt az idő, senki nem siet sehova.

8. Kenya

Kenya egy igen változatos természeti adottságokkal rendelkező ország. A nemzeti parkjai, szédítő mélységű szurdokvölgyei és magas hegységei mellett gyönyörű óceánparttal is rendelkezik, továbbá élővilága is érdekes, szafari programokat is kínálnak.

9. Svájc

Svájc az Alpok országa, ahol a hegyek és az extrém sportok szerelmesei fogják leginkább otthon érezni magukat. Nyáron a sziklamászás és a túrázás, télen pedig a síelés az elsődleges vonzereje az országnak.

10. Costa Rica

Costa Ricát a világ egyik legboldogabb országának tartják, de a vonzereje nemcsak ebben rejlik, hanem az eszméletlen természeti örökségében is. A vulkánok mellett esőerdőkkel, csodálatos tengerpartokkal és különleges állatvilággal ismerkedhetnek az ide látogató turisták.

Forrás

The post Top 10 legzöldebb utazási helyszín természetkedvelőknek! appeared first on Utazómajom.

Új-Zéland azon különleges országok közé tartozik, ahol relatív kis területen – nagysága kb. 2,5- szerese Magyarországénak – hihetetlen változatos a táj. Alig néhány óra eltéréssel megeshet, hogy ugyanazon a napon járunk kősivatagban, fürdünk sziklás óceánparton, szörfözünk fekete homokos partszakaszon, vagy épp élvezzük, ahogy be- besüpped a bakancsunk az esőerdők mohaszőnyegébe. Az elképesztően sokarcú táj nem véletlenül ihlette meg a legnagyobb filmrendezőket, így ha szeretnél találkozni Frodóval, vagy épp bedobni a gyűrűt Mordor morcos hegyeinek egyikébe, akkor a legjobb helyen jársz!

2. A világ legszebb túraútvonalai közül számos található itt

A Hosszú Fehér Felhők Országa méltán népszerű a túrázók körében. Sőt, itt még olyanok is bakancsot húznak és végigmennek valamelyik Great Walk-on, akik egyébként inkább városnézős alkatok. Ezeken az általában néhány napos túrákon ugyanis könnyedén megtörténhet velünk, hogy azon kapjuk magunkat, amint épp kajakozunk egy nemzeti park közepén, vagy hatalmas vízeséseket csodálunk Fjordland belsejében, esetleg azúrkék gleccserekben gyönyörködhetünk testközelből. Az pedig csak hab a tortán, ha van szerencsék például védett és ritka Hektor delfinekkel együtt úszni egy-egy fárasztó nap végén.

3. Egzotikus kultúra

Új-Zéland őslakói, a maorik európai szemmel is igazán csodálatos kultúrával rendelkeznek. A hawaii őslakosokkal rokonságban álló és valaha volt igen harcias törzsek mára már megszelídültek. Szerencsére még ma is nagyon szorgalmasan őrzik korábbi hagyományaikat (kivéve az olyanokat, mint emberevés, vagy másik nyelvének kitépése), a család és a törzs tisztelete elsődleges számukra. Ha Te is szeretnél megtekinteni egy autentikus maori programot, vagy épp megkóstolni a tradicionális ételüket, az ún. hangit, akkor semmiképp ne hagyd ki az Északi-Szigetet!

4. Felfoghatatlan kedvesség és jóindulat

Bár az elmúlt évtizedben sokat változott a kiwik (új-zélandiak) hozzáállása a világhoz, még mindig mérhetetlen nyitottság és tolerancia jellemzi őket. Gondolkodás nélkül felveszik a stoppost, beengednek a lakásukba, számos helyen még ma sem zárják az ajtókat, vagy épp a boltot és akár egy órányi ismeretség után odaadják az autójukat, ha Neked épp szükséged van rá. Kedvességük eleinte már-már zavarba ejtő tud lenni, de néhány helyiekkel történő interakció után az ember megszokja, hogy bárkivel szóba elegyednek, mindig mosolyognak és jóindulatuk az idegenekkel szemben is töretlen. Egyszerűen képtelenség nem imádni őket!

5. Igazi ’must have’: csokis haltól az ehetetlen sós élesztőpástétomig

A szigetország lakói nem igazán rendelkeznek egy szofisztikált gasztro-kultúrával, nem ide sorolva persze a Wellingtoni Steak-et, vagy a méltán világhírű kávéjukat, a Flat White-ot. A bevándorlóknak köszönhetően igen színes és változatos gasztronómiával találkozhatunk, ami persze időnként olyan furcsaságokban nyilvánul meg, mint a híres csokis hal (nyugalom, a halacska pillecukorból készül), vagy az anyaországból származó Marmite. Ez utóbbi kinézetre a Nutellára hasonlít, azonban egy rettenetesen sós élesztőpástétom, amibe a gyanútlan turista egyből nyolc ujjal nyal bele, aztán napokig öblögeti a száját, mert vattát köp. Szerencsére az oposszumos pite üzleti forgalmazását a törvény néhány éve betiltotta, így legalább abban biztosak lehetünk, hogy ebbe nem szaladunk bele.

+1. Mutass még egy országot, ahol egy lázadó birka a sztár!

Igen, ez is Új-Zéland! Néhány éve bejárta a világsajtót, amint Shrek, az elkóborolt birka akkora bundával került elő, hogy alig találták meg alatta az állatot. Abban az országban, ahol négyszer több birka van, mint lakos nem meglepő, hogy óriási sztár lett belőle. Shrek sajnos azóta már a birkamennyországban növeszti bundáját, de emléke előtt még ma is tisztelettel adóznak a helyiek.

Talán azt gondolod, hogy mindezek megtalálhatóak bárhol a világon, azonban tudnod kell, hogy a fentiek ennyire szerethető egyvelegével sehol máshol nem fogsz találkozni. És azt már most elárulom, hogy aki egyszer is ellátogatott kiwiföldre, annak a szíve mindig vissza fog húzni!

Shrek kép forrás: Google

The post 5+1 érdekesség, ami után Új-Zéland azonnal felkerül a bakancslistádra appeared first on Utazómajom.