Hogyan lehet úgy utazni, hogy közben ne árts a környezetnek és a helyieknek? Van olyan, hogy túl sok turista? Létezik egyáltalán olyan, hogy fenntartható turizmus? És egyáltalán, hogyan utazzunk covid után?

Az utazás során a felfedezés öröme mellett talán az egyik legalapvetőbb elv, hogy ottlétünkkel ne ártsunk senkinek és semminek. Hiszen lehet, hogy mi csak pár napig élvezzük a vendéglátó ország szépségeit, de másoknak ez az otthona és gyakran a megélhetésük is függhet attól, hogy látogatóként miként bánunk a környezettel. A járvány jelenleg hatalmas STOP táblát adott a turizmusnak, mégis tanácsos lehet átgondolnunk azt, hogyan utazzunk a jövőben, hogy ne a probléma, hanem sokkal inkább a megoldás részesei lehessünk.

Ahogy a National Geographic cikke is felhívja rá a figyelmet, az „overtourism” kifejezés – túl sok turista – az évek során nemcsak egy rosszul hangzó szakszó lett, de komoly problémákat is jelez, mind a környezet, mind a helyiek számára. A túlturistásodásra gyakori példa Velence, Barcelona vagy éppen Amszterdam belvárosa – ezeken a helyeken meg is jelentek a „Tourist go home” feliratok az elmúlt években. Vannak olyan városnegyedek, ahonnan az ott élők szinte teljesen ki is szorultak a magas bérleti díjak miatt, az üzleteken eltűntek az anyanyelvű cégérek és helyüket átvették az angolul vásárlásra buzdító feliratok (arról, hogyan csábítaná vissza a barcelonai városvezetés a helyieket a turistamágnessé vált La Rambla-ra itt írtunk). A népszerű nevezetességekhez akár hetekkel, hónapokkal korábban le kellett foglalni a jegyeket, majd sorba állhatunk egy-egy jó fotóbeállításért, de korlátozásokat vezettek be sok helyen a nemzeti parkokban és a gyalogtúra útvonalakon is, hogy kezelhetőbb legyen a tömeg.

Ázsiában is teljes szigeteket zártak le átmenetileg, hogy legyen ideje a természetnek rehabilitálni, úgy, mint a Fülöp-szigeteken a túlépített Boracay-t, amely új, a turizmust jobban kontrolláló szabályokkal nyitott újra.

A koronavírus járvány és a turizmus leállásának kevés pozitívumaként említik azt, hogy a természetnek ily módon van ideje egy picit regenerálódni, ez azonban újra felveti a kérdést, hogy mennyire ártalmas is a környezetnek (és gyakran az ottlakóknak) a tömegturizmus és hogyan segíthetünk rajta, ha újra szabadon lehet jönni-menni a nagyvilágban.

A globális felmelegedésről és a bolygónk védelméről szóló diskurzus egyik fontos elemévé vált az elmúlt években a fenntartható turizmus is (a 2017-es évet például az ENSZ a Fenntartható Turizmus Nemzetközi Évének nevezte ki), amelyről a jövőben sem szabad elfeledkezni és a járvány után újjáéledő turizmusban is lényeges lesz, miként folytatjuk barangolásainkat a nagyvilágban.

Miből áll a fenntartható turizmus?

Alapvetően három fontos eleme van: minél környezetbarátabb módon utazni, megvédeni a kulturális és természeti örökségeket és kézzelfogható társadalmi és gazdasági előnyöket biztosítani a helyi közösségek számára.

Az „overtourism” jelenség részben az egyre olcsóbban elérhető repjegyek miatt alakult ki, hiszen a pár ezres jegyekkel és egy olcsó szállással szinte bárki számára elérhetővé vált, hogy akár egy hétvégére vagy egy napra külföldre utazzon, így megszaporodott az utasok és a járatok száma is. Sokszor valóban költségkímélőbbnek bizonyult elutazni akár egy római hétvégére, mint vonatra ülni és belföldön elmenni fürdőzni. Ennek azonban hatalmas környezetkárosító hatása van.

Éppen ezért egyre többen igyekeznek tudatosan a vonatozást vagy a buszozást választani a repülés helyet, melyek után jelentősen kisebb karbon-lábnyomot hagyunk. Ugyanakkor reálisan nézve egyelőre sok helyen sajnos ez nem jelent valós alternatívát, hiszen költséges és időigényes módja az utazásnak, ám remélhetőleg a jövőben ez is fejlődni fog.

De akkor mi lehet hosszútávon a megoldás?

Mindenki maradjon otthon, hogy védjük a Földet? Ez nem csak lehetetlen elvárás, de alapvetően ellent is mond az ember kíváncsi természetének, hiszen az utazás tudjuk, hogy az egyik legjobb dolog a világon: felfedezni más országokat, a miénktől teljesen eltérő kultúrákat, barátságokat kötni, elmerülni a tenger kék habjaiban vagy egy magas hegyről csodálni a panorámát, megismerni, milyen hihetetlen dolgokat képes alkotni a természet és maga az emberi kéz és fantázia is. Egy utazás nemcsak a világot nyitja ki számunkra, de magunkról is sok mindent megtanulhatunk.

Sok, a fenntartható utazásról szóló diskurzusban is leginkább az kerül előtérbe, hogy a gyakori, egy-két napos utakat lenne célszerű a ritkább, de hosszabban tartó vakációkra lecserélni. Tehát, ahelyett, hogy kiugrunk egy hétvégére valamelyik európai fővárosba és végig pipálnánk a top látnivalókat és elkattintanánk a szelfiket, inkább egy-két hétre maradnánk, hogy kényelmes tempóban ismerjük meg a várost és annak környékét. Hagyni magunknak egy kis időt, hogy felvegyük a ritmust, hogy cél nélkül is tévelyegjünk az utcák között, leülni egy parkban megfigyelni a helyieket, esetleg kicsit szóba is elegyedni velük. Hiszen az utazásnak nem arról kell(ene) szólnia, hogy mi is megcsináljuk Instagramon menő képeket, hanem, hogy picit jobban megismerjük az adott ország kultúráját. Miért úgy néznek ki a házaik, ahogy? Miért festik ilyen színűre a hajóikat? Vagy miért lobog minden második háznál egy ismeretlen zászló az ablakokban, máshol meg miért nincs rajtuk függöny? Ezek az érdekességek, furcsaságok egy ráérősebb utazás során jobban megismerhetők és megfigyelhetők, ahogy az ott élők által látogatott helyek is.

De azontúl, hogy mivel és meddig utazunk, még nagyon sok egyéb apróság is hozzájárul ahhoz, hogy ne csak elvegyünk az adott helytől, hanem vigyázzunk rá és támogassuk is azt.

Hosszútávon, ha az alábbi dolgokra odafigyelünk szintén kicsit támogathatjuk a Föld megóvását és a helyi turizmust is.

Kerüld az egyszer használatos eszközöket

Ha már csak annyit megteszel, hogy viszel magaddal egy könnyű vászon táskát a kinti bevásárláshoz, és egy kulacsot, hogy ne vegyél állandóan műanyag palackos vizet, akkor azzal nemcsak pénzt spórolsz, de a környezetet is óvhatod. Ezek egyébként sem foglalnak sok helyet, a csapvíz pedig szerencsére már rengeteg helyen iható, így kár is lenne ásványvízre költeni. Ahol pedig óva intenek a víz fogyasztásától kímélőbb lehet, ha sok félliteres víz helyett inkább nagyobb kiszerelésűt vásárolsz és a szálláshelyen töltöd meg a kulacsod.

Nemcsak praktikus, de szintén környezetkímélő az e-jegyek használata is, így ahol csak lehetséges nyomtatás helyet csak töltsd le a beszállókártyád és a belépőidet az okostelefonodra.

A kulacson és a vászontáskán túl, még rengeteg apróság van, amikre, ha odafigyelsz, rengeteg felesleges műanyagot megspórolhatsz. Például, ha teheted, kerüld az egyszer használatos dolgokat: nem muszáj elhasználni a hotelben található mini kozmetikumokat, vihetsz sajátot is akár kisebb palackba töltve, de egy tusfürdő remek alternatívája lehet a klasszikus szappan is. Ugyanez igaz a fogkefére és az evőeszközre is. Ahol van választásod, ne vegyél el műanyag evőeszközt és kérd az italodat szívószál nélkül.

Ha pedig szupermarketben vásárolsz, figyelj a csomagolásra: a gyümölcsöket például úgyis megmosod fogyasztás előtt, teljesen felesleges őket műanyagzacskóba pakolni, de a péksüteményekhez is vihetsz saját kis vászonszütyőt.

Ha érdekel a zero waste életmód és hogy hogyan lehet így utazni, ajánljuk még a Talpalatnyi Történetek szerzőivel, Dórival és Edvárddal készült interjúnkat, illetve a blogjukat.

Költés=leadott voks

Kezdve attól, hogy ne hagyjuk, hogy szemetes legyen a tengerpart vagy pénzünkkel ne támogassuk, hogy minden partszakasz szállodaláncok által legyen beépítve, az olyan választásaink is sokat adnak a képletbe, mint például, hogy hol szállsz meg, vásárolsz vagy költöd el az ebéded. A karantén végével pedig különösen fontos lesz hová tesszük a pénzüket, kiket támogatunk vele, hiszen azoknak a szolgáltatóknak van lehetősége a „túlélésre”, akiknek pénzükkel is bizalmat szavazunk.

A legnagyobb költség a nyaralás alatt általában a szálláshely. Az all inclusive luxus szállodaláncok helyett keresd a helyi és családi vállalkozásokat. Ez nem jelenti a kényelemről való lemondást, sőt, sok esetben sokkal figyelmesebb vendéglátókkal találkozhatsz, akiktől helyi tippeket is kaphatsz. Az Airbnb bár sok városban része a problémának valójában nem ördögtől való, ha odafigyelsz, hogy olyantól foglalj, aki nem lakásfelvásárlásokkal, üzemszerűen adja ki házait.

Ahelyett, hogy a saját, otthonról hozott szendvicsed eszegetnéd, inkább ülj be egy helyi étkezdében. Amellett, hogy egy utazáshoz nagyon is hozzátartozik, hogy megismered a helyi ízeket, jellegzetes fűszereket és ételeket, ezzel is az ott élőket támogatod. Ezért reméljük mondani sem kell, hogy ne a nagy gyorsétterem hálózatokban hagyd ott a pénzed…

Ha utakat, programokat foglalsz, azt is ajánlott körültekintően tenni: a legjobb, ha helyi idegenvezetőket választasz, akik autentikusan tudják bemutatni az adott várost. Ha pedig állatos programokon veszel részt, próbálj meggyőződni róla, hogy mennyire etikusak az állatok tartási körülményei. Sajnos nagyon sok helyen pénzszerzés céljából az állatokat kizsákmányolják és rettentő körülmények között tartják, de az olyan hajóutak sem állatbarátok, ahol például a delfinek etetésével érik el, hogy a turista mindig találkozhasson velük, hiszen ezzel leszoktatják őket a természetes táplálékszerzésről. Ugyanez igaz az állat showkra is. Az egyik legbiztonságosabb választás, ha olyan helyre megyünk, ahol természetes környezetükben csodálhatók meg az állatok, mint például a nemzeti parkok.

Adj, de megfontoltan

Ahelyett, hogy a minden sarkon elérhető, Kínából odarepített, minden egyediséget nélkülöző ajándéktárgyakból vásárolnál be, keresd a helyi kézműves árusokat. Lehet, hogy egy picit drágább lesz, de ezzel a lépéseddel támogatod az adott vállalkozó fennmaradását és egyébként is kedvesebb emlék lehet egy szép nyaklánc, mint egy tucat gyártott műanyagtáska. A veszélyeztetett állatokat felhasználó termékekre viszont mondj nemet (szőrme, krokodilbőr, elefántcsont, teknőspáncél stb.), hiszen minden vásárlásod arra bátorítás, hogy ezt a tevékenységet folytassák.

Ajándéknak is gondold végig, hogy valóban egy hűtőmágnessel teszed-e boldoggá a családodat… Sokkal többet ér, ha például a helyi finomságokból vásárolsz be, így kicsit ők is megismerhetik a kinti ízeket, miközben elmesélheted mennyi mindent láttál a nyaralás alatt.

Manapság egyre több emberben fogalmazódik meg az a gondolat is, hogyha utazik – főleg, ha fejletlenebb vidékekre – adjon is valamit a helyieknek. Az alapvető gondolattal nem is lenne probléma, de például Afrika egyes részein a turisták pólókkal, ceruzákkal, édességekkel kezdtek el megjelenni, ez pedig éppen ellenkező hatást ér el, mint amit szeretnének: erősíti a másoktól való függést és a koldulás kultúráját, emellett egyes helyeken pont emiatt maradnak ki a gyerekek az iskolából is. Ilyenkor sokkal hasznosabb, ha egy helyi szervezetet támogatunk a pénzünkkel vagy adományunkkal, akik lokálisan dolgoznak szociális jóléti programokon.

Cikkhez felhasznált források: National Geographic, Lonely Planet, Talpalatnyi történetek