Réunion az India-óceánban, Madagaszkártól keletre fekvő 2.400 négyzetkilométeres sziget. Érdekessége, hogy Franciaország tengerentúli megyéjeként az Európai Unió különleges területe. Hivatalos fizetőeszköz az euró, beszélt nyelv a francia, és mindenki bagettel a kezében sétál.

Dodó

Réunionon élt a dodó nevű madár, amely sajnos a 18. században kihalt. Sok helyen visszaköszön a szigeten: vendéglátóhelyek neveiben, logókban, táblákon.

A cápák miatt tilos fürdeni

Hiába hívogatóak a gyönyörű partok, sajnos nem célszerű belemenni. A legtöbb helyen tábla is tiltja a fürdőzést, melynek oka igen drámai. A világ összes, halálos cápatámadásának 13 százaléka Reunionon történt az utóbbi években. Az információ birtokában nem meglepő, hogy az egy főre jutó cápatámadások viszonylatában toronymagasan vezet a sziget. A legtöbb esetben szörfösök estek áldozatul, de a másfél méteres vízben is történt már tragédia.

Boucan Canot az egyik legszebb part, ahová védőhálót építettek. Itt nyugodtan lehet fürdőzni, habár az úszómesterek időnként kizavarnak, ha gyanús élőlényt látnak távcsöveikkel. Viszonylag védett helyen található, snorkelezésre is alkalmas. Élő korallokra ne számítsatok, de sok szép színes hallal lehet találkozni. A hullámok szörfözésre is alkalmasak. A part mentén éttermek, bárok sorakoznak, de ingyenes tusolót és mosdót is találni. Mivel nagyon kevés helyen lehet fürdeni, ezért a helyiek és a turisták egyaránt ide látogatnak. Ha a nagyobb tömeget el szeretnénk kerülni, érdemes hétköznap próbálkozni, egyébként parkolóhelyet is lehetetlen találni a közelben.

A strandon emellett helyet kapott egy mesterségesen kialakított medence, aminek a szegélyén kisebb akváriumszerű mélyedésekbe csap bele az óceán vize. Apró halak, rákok és korallok is megfigyelhetők a pár centi mély üregekben. Innen kezdődik, és egészen Saint Leu-ig húzódik a nagy korallzátony.

Reunion természeti kincsei

A sziget domborzatát vulkanikus tevékenységek alakították ki hosszú évek során. Éppen ezért elképesztően különleges és sokrétű természeti adottságokkal rendelkezik. A sziget engem egy túlsütött csokis muffinra emlékeztet, amelynek berepedezett a teteje. Minden egyes repedésből néhány nagyobb és sok ezer kis zuhatag hull a mélybe. Szó szerint, mindenhol vízesést látni. Vannak szélesebbek, magasabbak, de olyanok is, amelyekből az út közepére hullik a víz.

Reunion csodálatos túraútvonalai miatt leginkább a természet kedvelőinek ajánlott. Szinte bármerre járunk, a fényképezőnk legyen könnyen hozzáférhető helyen, mert szükségünk lesz rá.

A St-Gilles-les-Bains környékén adott az alkalom egy rövid túrára, amelynek végén a Bassin des Aigrettes vízesés vár ránk. Sok időbe telt, mire megtaláltuk az oda vezető utat, ezért megosztom veletek: A Snack Bar Les Cormoran parkolója tökéletes kiindulási helyszín. Először drónnal derítettem fel a helyszínt, a felső képen ez látható. A kb. 15 perces túrautat sokan gyerekekkel, kutyákkal, piknikkosárral teszik meg. Az ugyan hideg, de a kristálytiszta víznek ki tudna ellenállni, egy izzasztó gyaloglás után?

A sziget keleti részén érdemes kitértőt tenni Saint-Leu városába, ahol meglepő módon fürdésre alkalmas partszakaszt is találni. Emellett temérdek sportolási és szórakozási lehetőség van a környéken. Egymást érik a röplabda pályák, futóknak salakos utak és a gyerekeknek egy vízi játszótér. Délutántól egészen estig óriási nyüzsgés van a környéken.

A három nagy völgy, azaz “Cirque”

Bár Reunion mindössze 50 km széles és 70 km hosszú, mégis hosszú idő a magasabb pontokhoz eljutni, ahova szerpentines, meredek sziklafalak mentén vezet az út. Csak gyakorlott sofőröknek ajánlott, tényleg elszédül az ember 2-3 óra alatt, mire elér az úti céljához. Ha ez nem lenne elég, a helyiek, akik nap mint nap megteszik ezeket a szakaszokat és fejből tudják az összes kanyart, az ajánlottnál jóval gyorsabban szeretnének haladni. Ezután következnek a helyi buszok. Néhány élesebb, meredekebb kanyarban a teljes utat elfoglalják, és olyat is láttunk, aki nemes egyszerűséggel fennakadt.

A sziget három, vulkanikus tevékenység és tektonikus mozgások hatására kialakult körei 2010 óta az UNESCO világörökség részei: Cirque of Mafate, Cirque of Cilaos és a Cirque of Salaize. Valóban gyönyörű látvány fogad mindannyiszor, amikor ezekre fentről lenézünk, de az odavezető út is lélegzetelállító.

Cirque of Mafate

A Cirque of Mafate tulajdonképpen egy elszigetelt kráterszerű képződmény, úgynevezett kaldera, amit a vulkán kirobbanása és magába roskadása idéz elő. Mafate falucska megtekintéséhez a Le Maido 2400m-es csúcsára kell felautózni, amely hihetetlenül kanyargós és lejtős. A főút jó minőségű, ezért ne akarjunk perceket spórolni, mert izzasztóan meredek és szűk utcákban találhatjuk magunkat. Olyan szűk, meredek, nem egyirányú utcácskákba vitt minket a GPS, ahonnan csak egy helyi postás tudott jó irányba navigálni. Ráadásul vissza kellett tolatni pár száz métert, hogy egyáltalán elférjünk egymás mellett.

Mafatera 3 túraútvonal vezet vagy pedig helikopterrel megközelíthető. Elképzelésem sincs, hogyan építettek annyi kis házat ebbe az elszigetelt völgybe. A kilátónál nincs semmilyen vendéglátóhely, ezért érdemes készülni egy kis étellel és itallal.

A hegytetőre érve La Possession városát is megcsodálhatjuk a túloldalon, azonban érdemes minél korábban érkezni, de legalább 10 óra előtt, hogy a felhők még ne takarják el a látványt. A magasban készüljünk közel 5-10 fokos hőmérséklet-csökkenésre.

Cirque of Cilaos

Amikor azt hitte az ember, hogy a legkanyargósabb úton már végigment a Le Maido elérésével, akkor nagyot téved. Cirque of Cilaos minden korábbi helynél élesebb hajtűkanyarokkal és szédületes meredekséggel közelíthető meg. Az úton a sávok nem csak vékonyak, de sokszor szűkül egy sávvá is. Itt igazán nagy koncentrációt igényel a vezetés. Két alagúton is át kell menni és nagyon sok a hegyomlás, kőomlás ezen a területen. Ottjártunkkor éppen egy hosszú kocsisor végén állva arra vártunk, hogy az út közepére hullott szikladarabot eltávolítsák az egyetlen városba vezető útról. Ilyenkor nincs mit tenni, nincs más kerülési lehetőség.

Szerencsére az emberek itt már jól felkészültek és azonnal intézkedtek. A nehézkes út Cilaosba azonban megéri, hiszen út közben számtalan vízesés és élénk zöld növényekkel fedett hegy között autózhatunk. Az egész sziget mintha egy nagy arborétum lenne.

Cilaos faluja is nagyon hangulatos az alacsony színes házak látványától. A templomtól kezdődik a sétálóutca egy méregdrága bazársorral és fagyizókkal. A falut a La Roche Merveilleuse kilátóról láthatjuk egyben, ahogy a nagy hegységek körülölelik. Ez a központtól mintegy 2,5 km-re található.

Egyes történetek szerint a falu a nevét onnan kapta, hogy egy Tsilaos nevű rabszolga erre a területre rejtette a menekülteket. Így a völgyet először a szökött rabszolgák népesítették be, amíg meg nem találták őket. Ekkor a teljes lakosságot megölték vagy elhurcolták és csak 1850-ben kezdték újra lakni Cilaost.

Hogyan vezess?

Reunionon általában jó az utak állapota. Több autópálya szakasz van, amellyel a nagyobb városok vannak összekötve, így itt 110 km/h sebességgel haladhatunk. Jellemzően egyébként a kiírt sebesség az útviszonyok miatt nem tartható, csak lassabban lehet menni.

Viszont az épített forgalomlassító bukkanók idegesítően sűrűn lettek elhelyezve. Vannak helyek, ahol pár száz méterenként követik egymást. Másik közlekedési szokás az index indokolatlanul sűrű használata, vagy teljes elhagyása. Sokan kint hagyják a bal irányjelzőt, ezzel érzékeltetve az autópályán, hogy nem kívánnak visszatérni a külső sávba.

folyt köv.