Zsobrák Nóra osztotta meg velünk az elmúlt évét, amikor is minden hónapban más városba látogatott. A beszámolókat gyönyörű képekkel tette még élvezetesebbé! Nóra fotóit az instagramon is megtaláljátok! Az első 6 hónapról ITT írtunk!

2015 májusában kezdődött az új évem. Elhatároztam, hogy 12 hónapon keresztül 12-szer fogom átlépni a magyar határt, hogy eljussak 12 új helyre. Hogy megkóstoljak legalább 12 helyi kávét, sört vagy hamburgert, hogy lássam 12 helyről lemenni a napot. Repültem, vonatoztam, buszoztam és autóztam. Aludtam sátorban, hostelben, hotelben, airbnb-s lakásban és helyi egyetemista fiúk kanapéján is. Megtanultam köszönni héberül, szlovénul, horvátul, németül, olaszul, csehül, lengyelül, dánul. Utaztam barátokkal, kollégákkal, röhögtünk, veszekedtünk, eltévedtünk, felháborodtunk, liftbe szorultunk, csodálkoztunk, imádtuk.

7. 2015. November – Koppenhága

Novemberre már októberben elkezdtem nézni a repülőjegyeket, mert London miatt tudtam spórolni egy csomót. Így sikerült lefoglalni 16.000 Ft-ért az oda-vissza jegyet Koppenhágába.  Az airbnb-n foglaltunk egy lakást nem több mint 7000 Ft-ért éjszakánként, ami azért elég jó deal ebben a drága városban, mert, hogy tényleg minden vásárláskor azt éreztem, hogy a fogamat húzzák.  Egyébként a szépen kiépült biciklis kultúra engem a hollandiai fél évemre emlékeztetett, amikor hóban is bicóval mentem a boltba, és semmiféle problémát nem okozott. Szuperek a dán mamik, egy gyerek elől, kettő hátul és még a heti bevásárlás is a kosárban lapul. Nagyon tetszett az életük, de ami ennél is jobban megmaradt Koppenhágából, az Christiania. Város a városban, kultúra a kultúrában. Zseniális.

8. 2015. December – Eilat, Izrael

Izraeli utazásunkban a legjobb az volt, hogy végre kiszakadtam Európából, hogy minden teljesen más, hogy azt érzem, messzire jutottam és persze hogy decemberben a tengerparton ücsörgök. A Ryanair elindította közvetlen járatát Eilat-ra, aminek mi nagyon nagyon örültünk és 16.000 magyar forintért vettük az oda-vissza jegyünket a Vörös tenger partjára. Megérkeztünk, útlevél ellenőrzés. Halljuk, hogy mindenkitől kérdezik, hol fog lakni, hát nekünk fogalmunk nem volt. Mondjunk valami hotel címet?!  Á, nem, mondom a tutit: Couchsurfing-en bejelentkeztünk egy kanapéra, de fogalmunk sincs, hogy mi az utca címe és a szállásadónkat se láttuk soha életünkben. Egy-két kellemetlen kérdés a rózsaszín hajú ellenőrtől, de aztán szabad a pálya.  A szállásadónk kijött értünk a reptérre, telepakolta nekünk a hűtőt humusszal és izraeli sörrel, majd a visszautunkat is ugyanígy megoldotta. Külön szobát és fürdőt kaptunk.  Hanuka is éppen ekkor volt, úgyhogy ingyen fánkon éltünk napokig. Azt már le sem merem írni, hogy a terasz a tengerre nézett, és Jordánia köszönt vissza a másik oldalról. Amikor már az ember azt gondolná, hogy nem történhet vele jobb, akkor történik. Bokáig leizzadva gyalogoltunk a sivatagban, hogy jó turista módjára keressük meg a tevegelési lehetőséget. Mert azt azért már mégis csak ki kell próbálni, ha már itt vagyunk, na. Amikor már feladtuk volna, megjelent Béla bácsi az ötvenes években ideköltözött taxi sofőr, tört magyarsága üdítő volt a forróságban, meg persze a légkondicionált taxija is. Szabad hely persze nem volt már a teve farmon, de kit érdekel, mikor ilyen élmények érik az embert. A fárasztó nap után, gondoltuk beülünk egy sörre a Tel Aviv-ból érkezett régi magyar ismerőssel, aki melyik barátját hozta magával? Hát a rózsaszín hajú ellenőrt, aki nem mellesleg tud magyarul és végig nevetett a „bajsza” alatt, amíg minket faggatott a reptéren. Jó nagy röhögés és folytatjuk az estét. Izraeltől szomorúan búcsúztunk, Ferihegyen már újra a szürke és hideg december fogadott bennünket.

9. 2015. Január – Pisa, Firenze, La Spezia, Riomaggiore

Hová menjek januárban? „Te, Réka, 10.000-ből megjárhatjuk most Toszkánát, benne vagy?”  Réka benne volt, úgyhogy köszi Ryanair ismét, mentünk Pisába! Ha már ilyen olcsó volt a repülőjegy, akkor faragjunk még az árakon és kanapézzunk ismét. Francesco a szállásadónk 3 szintes csodálatos bérleményében kaptunk külön szobát. Francesconak nem csak a háza volt kitűnő, de a vendégszeretete is. Már a repülőtéren várt bennünket, főzött nekünk finom olasz vacsorát, közben szívrohamot kapott, mert megfordult a fejemben, hogy kecsapot raknék a pizzámra. És mit gondolunk mi, hogy 7-kor akarunk vacsorázni, itt 9-kor indul meg mindenki. Hiába, akik sziesztáznak, így könnyű. Annyira lazán veszik az életet, mint ahogy közlekednek. Annyira csodálatos, ahogy kávéznak és pöfékelnek, és annyira csodálatos vidékeik vannak. Megint jött a vonat flash úton Firenzébe, szinte éreztem az olívabogyó ízét a számban. Az egész régió úgy szép, ahogy van, ahogy száradtak a ruhák minden ablakban, januárban a tűző napsütésben, ahogy a tenger csapdosta a sziklákat Cinque Terrén. Minden perce csillagos ötös! Egy kávéra bármikor kiugranék újra!

10. 2015. Február – Kassa

Kassa februárban megmentette a fogadalmamat. Mind pénzügyileg, mind ötletileg padlón voltam. De most akkor hagyjam abba? Már csak 3 út lett volna vissza, ne már. Jó, akkor üljünk be a kocsiba és menjünk át a határon. Na, jó, és aztán visszafordulunk, vagy mi? Annak sincs semmi értelme. Akkor menjünk valahova, ahol még nem voltunk. Kassa szívélyesen fogadott, sütött a nap és hideg sem volt. A városnál már csak az odavezető út volt jobb, szabadon garázdálkodó kecskékkel és gyönyörű fasorral. A szó szoros értelmében kiruccantunk, de kipipáltam a 10. hónapot is. Most sem kellett Elmű számlát fizetnem és WC papírt vennem!

11. 2015. Március – Berlin

Berlin Calling! És tényleg. Márciusra sikerült összehozni, hogy a Pécsen hagyott barátokkal együtt utazzunk végre egy jót. Berlinnel már régóta mindannyian szemeztünk, úgyhogy nem volt kérdés. Oké, de mivel menjünk? A repülő drága, busz és vonat is drága. Menjünk kocsival szétdobjuk a benzinpénzt. Úgyhogy 4-en csajok nekivágtunk a 880 km-es útnak.  Utazásügyileg tényleg így jöttünk ki a legolcsóbban. A szállásunk egy frankó kis hostel volt az Alexanderplatz-on kb. 15.000 Ft-ért 3 éjszakára. Na, és hogy milyen Berlin? Multikulti, szuper kezdeményezésekkel és még annál is szuperebb kajákkal! Mert mit csinál az ember fia egy új városban, ha a barátai egyébként burgerezőt üzemeltetnek? Hát kóstol! Úgyhogy azt is mondhatnám, felfaltuk Berlint! Ettünk thai burgert, coleslow-t pálcikával, héjas krumplit, ami zseniális, currywurst-ot, gözlemét és csináld magad burgert is. A legjobb kávékat ittuk a városban! Érdemes előre utánanézni és az ajánlott helyeket felkeresni. Ami még az ételeknél is jobb élmény volt, az a Bötzow Berlin. Itt élő barátunk bevitt minket a munkahelyére. Egy régi téglagyár épületébe, ahol meghagytak mindent ugyanúgy, de közben nyílt benne egy bár, egy étterem és egy kiállítóterem is, egyben. Az étterembe csak foglalással lehet beülni, nem csodálom.  Kicsit olyan volt, mint a Radio Royaal Eindhovenben, ahol szintén gyárban éledt fel egy étterem. Hazafelé a török piac hangulatát szívtuk magunkba és fojtottuk le egy gözlemével, ami bár olajos, de finom! Berlin mindenképpen megér egy mesét.

12. 2016. Április – Szarajevó

Két héttel április vége előtt úgy voltam vele, hogy majd az utolsó hétvégén random elmegyek valahova. Aztán péntek délután hazaértem a melóból, leraktam a táskám, felhívtam a barátom, hogy este induljunk el Szarajevóba. Nem kellett győzködni. Indulás pénzt váltani, bepakolni, keresni egy szállást. Mivel szállásfoglalásban tényleg jó vagyok, sikerült a legszuperebb helyet megtalálni kereken 2000 magyar forintért az óváros közepén.  Annyira lazák voltak a srácok, akik üzemeltették, hogy fogalmuk nem volt mennyiért adták ki a szobát és nem is nagyon érdekelte őket, de tudták a nevem mire megérkeztem, vízipipával és itallal kínáltak. Összesen 4 szobájuk van, de olyan hangulatos, hogy azonnal otthon érzi magát az ember. A város hangulata lenyűgöző.  A török kávé hivatalos rajongója lettem. És nem vagyok nagy szerelmese a kebabnak, de itt ettem életem legjobbját, a hús vegyes, a szósz isteni, a tortilla meg van sütve és 600 Ft.  Sajnos a török fürdőbe nem jutottunk be, mert egész napra foglalt volt, de így is teljes megelégedettséggel távoztunk.

Előző rész: ITT