Lépcsőzés, karámok, szemét, lezárt WC-k, puritanizmus – tényleg ilyen a budapesti reptér?
A napokban cikkezett az Airportal.hu a budapesti repteret üzemeltető cég bud:plus fejlesztési tervéről, ami szerint 2024-ig 6,5 milliárd forintot költenének a csomagkezelési és utasbiztonsági kapacitások bővítésére. Az illetékes államtitkár a híreket olvasva klaviatúrát ragadott, hogy szóvá tegyen néhány régóta fennálló problémát. A politikus a levelében olyan jelenségeket sorol, mint a bőröndökből történő lopások, zsúfoltság, kosz, vagy éppen a takarítatlan mellékhelyiségek. Említi még a bádogvárost, a karámokat, és hogy útközben sem liftek, sem mozgólépcsők nincsenek.
Akármilyen indíttatásból is születtek az államtitkár sorai, el kell ismerni, hogy a felvetett problémák túlnyomó része bizony létezik és nem is kell messzire mennünk, hogy az itthon tapasztaltaknak a tökéletes ellentétével találkozzunk: a bécsi reptér például kifejezetten az ott uralkodó tisztaság miatt vált az utazók egyik kiemelt kedvencévé, de a kompakt mérete és gyors wifije miatt is sokan dicsérik. A pozsonyi M. R. Štefánik reptér is többségében pozitív visszajelzéseket kap az interneten, közelmúltbeli utunk során pedig mi is elégedettek voltunk a légikikötő minden szolgáltatásával.
Számos jó példát találhatunk még Európa számos más városában: München reptere például, amely nem mellesleg a kontinens egyik legforgalmasabb légikikötője, évről-évre több helyről is megkapja a legjobb repülőtér címet. Ez többek között talán annak is köszönhető, hogy a Lufthansa számos figyelmességgel kedveskedik itt az utasainak: lehet ingyen kávét, teát és forró csokit is inni, de a friss újságokért sem kell fizetnünk. Az 1-es és 2-es terminálok között modern vezető nélküli mini-metro közlekedik, ami valóban szerethető alternatívája a karámoknak.
Hasonló népszerűségnek örvend a Zurich Airport is, ahol olyan gesztusokkal kedveskednek a hosszú ideig ott várakozóknak, mint görkorcsolya- és kerékpárkölcsönzés, vagy éppen szervezett kirándulás a svájci közlekedési múzeumba. A reptér számos gesztussal kedveskedik a kisgyermekesek számára: lehetőség van babakocsit bérelni, de üzemeltetnek több baba-mama szobát, sőt, ingyenes játszószobát is.
London legnagyobb reptere, a Heathrow szintén pozitív példaként említhető: az idén tízéves 5-ös terminál már többször is első helyen végzett a Skytrax legjobb terminál épületeket felvonultató listáján. Karámokat itt is nehéz találni, helyette viszont vannak kötöttpályás utazókapszulák, a legkisebbek számára játszóterek, sőt, az éttermekben a gyerekek ingyen fogyaszthatnak.
Te milyennek ítéled a Liszt Ferenc repülőteret nemzetközi viszonylatban? Melyik része szorul leginkább fejlesztésre?