A szeptemberi utasforgalom a repülőtéren a gyengülés első jeleit mutatja. A korábbi nyári hónapokban, júliusban és augusztusban 81%, illetve 80%-os visszaépülés volt tapasztalható 2019 azonos hónapjaihoz képest. Szeptember folyamán ez a fellendülési arány a 2019 szeptemberi szint 78%-ára csökkent, mivel a közelmúltbeli gazdasági helyzet és a légitársaságokra kivetett új kormányzati adó vegyes hatása lelassította a fellendülést. Az ősz első hónapjában összesen 1 185 462 induló és érkező utas fordult meg a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren. Szeptember végéig így összesen 9 060 752 utast fogadott és indított idén a budapesti repülőtér, csaknem 265%-kal többet, mint 2021 első kilenc hónapjában. Idén a főszezonon kívül is népszerű célállomásnak bizonyult London, Tel-Aviv, Amszterdam, Frankfurt és Párizs.

A cargo árumennyiség minimális, 4,1%-os csökkenést mutat 2021 szeptemberéhez képest. Éves viszonylatban viszont ezen a területen is emelkedés mutatkozik; az eddig kezel 143 716 tonna légiáru 7,8%-kal több, mint a tavaly január-szeptemberi időszakban regisztrált volumen.

A növekvő igényekre tekintettel bővül a BUD Cargo City

A Budapest Airport által 2020-ban megnyitott BUD Cargo City indulása óta rekord árumennyiséget kezelt, partnerei és a magyar gazdaság egésze számára pedig jelentős cargo növekedési potenciált jelent a közép-kelet-európai régióban. A kulcs a folyamatos fejlődéshez és annak biztosításához, hogy Magyarország a régió meghatározó áruforgalmi elosztóközpontja maradjon a cargo ökoszisztéma központjául szolgáló BUD Cargo Cityben és a cargo közösség munkájában rejlik. Ennek köszönhetően a Budapest Airport és a légiáru-kezelő komplexum biztos pontot jelent az ellátási lánc minden szereplője, beleértve a 12 ezer, ma Magyarországon a légiáruszállítási szektorban dolgozó ember számára.

A BUD Cargo City sikerének okán elérkezett az idő a további fejlesztésre; szeptemberben megkezdődött a központhoz kapcsolódó cargo előtér bővítése, októberben pedig kezdetét vette az árukezelő (handling) épület kapacitásának növelése is. A Budapest Airport további 6500 m²-en létesít raktárakat, 2000 m²-en irodákat, valamint élő állatok fogadására alkalmas munkaterületet és egyéb kiszolgáló helyiségeket. A bővítésnek köszönhetően a repülőtér éves cargo kapacitása 250 000 tonnáról 300 000 tonnára nő. Ez biztosítani fogja, hogy Magyarország továbbra is vezető szerepet töltsön be a közép-kelet-európai régióban, miközben alapvető versenyelőnyt biztosít a magyar gazdaság valamennyi szereplője számára.

Megnyitott a dohányzóterasz a 2B Terminál tranzitterületén

Megnyílt a 2B Terminálon újonnan kialakított kilátó-és dohányzóterasz, így a nem-schengeni övezet országaiba tartó utasok már az útlevél ellenőrzést követően is dönthetnek úgy, hogy a szabad levegőn töltik a gép indulásig hátralévő időt. A 200 m²-es terasz jelenleg minimális, a funkcionalitást szem előtt tartó berendezéssel fogadja az utasokat, végleges, padokkal és növényzettel kiegészített dizájnját a későbbiekben fogja elnyerni. A korai nyitással a Budapest Airport célja az utasok igényeinek mielőbbi kiszolgálása volt.

A repülőtér-üzemeltető az utasok visszajelzésére válaszul még 2021 szeptemberben megkezdte a kilátó-és dohányzóterasz kialakításának előkészítését. A terminál tetőszerkezetének teherbírását is figyelembe véve az új terasz egy külön teherviselő acélszerkezettel épült fel a 2B Terminál tetején. A legfontosabb munkálatok alig hat hónap alatt befejeződtek, így a helyiség már szeptember közepén megnyílt az utasok előtt. A terasz kiváló rálátást biztosít a forgalmi előtérre, és egy fedett (nem dohányzó) szekcióval is rendelkezik, hogy az utasok kedvezőtlen időjárás esetén is élvezhessék a kilátást.

Megjelent a Budapest Airport fenntarthatósági jelentése

A felelős és átlátható repülőtér-üzemeltetés jegyében a Budapest Airport kiadta első, a 2021-es évet összegző fenntarthatósági jelentését.

A Budapest Airport számára a 2021-es évet a fenntarthatóság terén is stratégiai döntések, ambiciózus vállalások, kulcsfontosságú kezdeményezések és rangos nemzetközi elismerések jellemezték. A vállalat hatalmas lépéseket tett a karbonsemleges működés fenntartásáért és más fenntarthatósági céljai eléréséért, valamint elsődleges célként fogalmazta meg, hogy korábbi vállalásánál 15 évvel korábban, legkésőbb 2035-re eléri a nettó zéró kibocsátást. Ennek érdekében a Nettó zéró ütemterv alapján már az elmúlt években is az energiahatékonyságot javító innovatív megoldásokat vezetett be, az e-mobilitás előmozdítására tett intézkedéseket valósított meg. Az elmúlt három év több mint 70 milliárd forint összértékű repülőtérfejlesztési projektjei a fenntarthatósági szempontok figyelembevételével valósultak meg.

A Budapest Airport fenntarthatósági jelentése erről, valamint a nettó zéró ütemtervről, a repülőtér-üzemeltető vízgazdálkodásáról, hulladékkezeléséről, a repülőtéri biodiverzitás védelmében tett intézkedésekről, társadalmi és gazdasági felelősségvállalási projektjeiről részletesen számol be. A jelentés elérhető a repülőtér weboldalán.

Effekt 2030 elismerésben részesült a Budapest Airport Greeanairport programja

Második helyezést ért el a Budapest Airport Greenairport programja az Effekt 2030 – A közösségi befektetések díja Zöld egyensúly kategóriájában. A díj célja, hogy elismerje és széles körben megismertesse a hazai vállalatok példaértékű, hatékony környezeti és társadalmi befektetési programjait. A Greenairport program legfőbb szakmai célkitűzése a repülőtéri partnerekkel közösen a repülőtér szén-dioxid-kibocsátásának csökkentése az energiafelhasználás mérséklésével, a megújuló energiaforrások használati lehetőségének megteremtésével, az e-mobilitás fejlesztésével, a vízfogyasztás csökkentésével, az egyszer használatos műanyagok kivezetésével és a felelős hulladékgazdálkodással.

A kezdeményezés keretében a repülőtér hőközpontjainak korszerűsítésével évente hozzávetőlegesen 170 000 m3 földgázt és 340 tonna szén-dioxid kibocsátást spórol meg a repülőtér, az elektromos járművek használatának és 35 e-töltőpont telepítésének köszönhetően pedig évi 140 000 liter üzemanyagot és 350 tonna szén-dioxidot takarít meg. A törekvések eredményeként 2019-ben, a járvány előtti rekordévben a repülőtér közvetlen szén-dioxid kibocsátása a tíz évvel azelőtti szint felére, az egy utasra jutó kibocsátás pedig a harmadára csökkent. Emellett a megvásárolt zöldenergia 2022-ben a repülőtér áramigényének 65%-át tudja fedezni, 2023-tól pedig a 100%-át.

Közösségi adományozás a budapesti repülőtéren

Digitális adománygyűjtő totemet helyezett ki a Budapest Airport a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér 2. Termináljára, a SkyCourt központi részére. A Change Hungary jóvoltából biztosított automatán keresztül az utasoknak lehetőségük nyílik akár kis összegben is adományozni a beteg és hátrányos helyzetű gyermekeket segítő nemzetközi Robert Burns Alapítvány számára. A digitális eszközön az utasok az összeg kiválasztását követően bankkártyával vagy telefon segítségével is adományozhatnak egy jó ügyért, a felajánlott összegek pedig közvetlenül az alapítványhoz érkeznek.

A totem október 13-ától, kéthónapos tesztüzem keretében érhető el a terminálon. A repülőtér-üzemeltető célja, hogy könnyen hozzáférhető, gyors, digitális adományozási lehetőséget biztosítson az utasoknak a hátrányos helyzetű embertársaink segítésére.

A közös jótékonykodás a BUD Csoport munkavállalóinak körében is hagyomány: szeptemberben például mozgással gyűjthettek adományt a dolgozók a Ments Életet Alapítvány javára. A Keep Moving BUD programban a munkavállalók egy alkalmazáson rögzíthették a sporttal eltöltött idejüket, a hónap során összegyűlt 1000 óra fejében pedig a Budapest Airport 1,5 millió forintot adományozott az alapítványnak.

Kiemelt kép: Budapest Airport / Baranyi Róbert