A családommal 2011-ben költöztünk Észak-Norvégiába, Alta városába. Éles váltás volt a budapesti szuburbán életforma után. Eleinte nem értékeltük a lehetőséget két öcsémmel. Pedig egy teljesen új, izgalmas világ tárult elénk, új lehetőségekkel.

Utólag visszatekintve elképesztően szerencsésnek érzem magam, hogy egy évet a norvég sarkvidéken élhettem és számomra totálisan ismeretlen környezetet, kultúrát és élményeket tapasztalhattam, élhettem meg. Egy környezetet, amit telente egy színes, táncoló égi tünemény dominál. Alta, a sarkifény városa.
Mindenkinek Tromsø ugrik be először, amikor szóba kerül a sarkifény les Norvégiában. Azonban nem messze – oké, norvég viszonylatban nem messze – az arktikus nagyvárostól lapul nyugisabb kistesója, Alta, ami legalább annyira perfekt desztináció a színes égi jelenség megcsodálásához. Ezzel ráadásul nem is áll meg a móka. Mutatom mi az, amit imádtam itt és miért éri meg megfontolni Altát egy tundra túrára.

A zöld és rózsaszín lepelben táncoló égi fenomén

Biztos vagyok benne, hogy nagyon sokatok bakancslistáján top helyen szerepel a sarkifény elcsípése. Erre Altán igen jó esélyetek van. A legnagyobb sansz a hosszú, sötét tél során adódik. Szimplán, mert a tartós sötétség miatt jobban kiszúrható nappal is a jelenség. Ezt az időszakot viszont nem feltétlenül ajánlom utazásra, ha csak nem szeretsz a konstans sötétséggel és dermesztő hideggel (költői túlzás) dacolni éjjel-nappal egy apró észak-norvég városkában. Miközben ráadásul a sarkifény vadászatán kívül sok más opció nem adódik a környék felfedezésére ebben az időszakban. Tavasszal viszont már egészen más a felállás.
Március elejére visszaáll a normál rend és hosszú órákra előbújik a Nap. Ezért van lehetőség napközben színezni a programot. Esténként, késő délutánonként pedig a sarok fényének hajkurászásáé lehet a főszerep.

Természetesen garancia nincsen rá, hogy pont akkor fog a Nap erősebb napkitöréseket kreálni és ez által lélegzetelállító sarkifényt produkálni, de Altán remek esélyeitek vannak arra, hogy pont akkor legyetek ott, amikor felbukkan a jelenség. Érdemes előrejelzéseket csekkolni. Annyit még hozzátennék, hogy ne feltétlenül várjatok erős, élénk-zöld és rózsaszínes színeket. A fotókon sokszor „kisminkelik” kicsit a sarkifényt, vagy egyéb módszerekkel felerősítik a fényeket, színeket a fotón. Sok esetben halványabb, kevésbé jól kivehető formában jelenik meg nekünk az aurora borealis. Ekkor érdemes szemmel tartani, hátha elkezd erősödni. De könnyen előfordulhat, hogy nem fog. Ez a körülöttünk lévő világ egyik szépsége. Kiszámíthatatlan.

Kutyahajtóknak és kutyáiknak szurkolni Európa leghosszabb kutyaszánhajtó versenyén, a Finnmarksløpeten

Bizony. Ez is Altán történik. Általában március elején zajlik Európa leghosszabb és legészakibb kutyaszánhajtó versenye. 2021-ben például március 5.-én és 6.-én startolnak majd a kutyaszánok és hajtóik. Ez egy jelentős esemény a városban. Egy ’folkefest’, ahogy a norvégok mondják. Programsorozatokkal, koncertekkel, ételkóstolásokkal. A városközpontot pedig jég és hószobrok ékesítik. Ami a versenyt illeti… Európa minden részéről érkező hajtók és négylábú barátaik formálják a közel 160 csapatból (és 1500 kutyából) álló mezőnyt. Az egyik évben magyar csapat is regisztrált a versenyre, akikkel a családomnak volt szerencséje megismerkedni és megtudni érdekességeket a kutyaszánhajtásról. Érdekes életstílus.

Az egyik legjobban megmaradt emlékem a városközpontban állni a kordonok mellett és pacsizni az éppen 1200/ 600 km-es kalandjukra induló hajtókkal. A városi megnyitó után mindenki igyekszik a hivatalos rajt helyszínére. A rajt egy befagyott tavon szokott történni. Ez egyben egy több órás családbarát program is, ahol az emberek tüzeket raknak a tóparton, grilleznek, virslit sütnek, legurítanak pár akevitet – azaz norvég/ skandináv krumpli vagy kukorica párlatból készült rövidital – és közben ’heia’-t kiabálva szurkolnak kutyáknak és hajtóknak, hogy épségben térjenek majd vissza az öt-hat napos megpróbáltatásokkal teli fagyos erőpróbából.

Felfedezni a jégszobrokat a világ legészakabban fekvő sarkvidéki témákra alapuló jéghoteljében, a Sorrisniva Igloohotelt

Minden év decemberében megnyílik a közönségnek a Sorrisniva Igloohotel és étterem, ahol helyi jégszobrászok minden évben egy új sarkvidéki témára alapuló belső designt álmodnak meg. Jégszobor formában megelevenített Viking mitológia, sarkköri állatvilág és a többi. Mindezt rikítóan kék jégből megteremtve. Csodás élmény. A jéghotel kicsiny kápolnájában esküvőket is rendeznek. Ha kicsit tágabb büdzsével rendelkezel és vonzanak az extrémebb szálláshelyek, akár pedig akár éjszakára is maradhatsz.

Művelődni az UNESCO világörökség részét képező őskori falfestményeket rejtő Alta múzeumban

A több ezer rajzból és szimbólumból álló altai „kőfirkák” jogosan tartoznak a világörökséghez. Mivel Észak-Európában sehol máshol nem találtak egyelőre hasonló mértékben ilyen őskori graffitiket, ez azt mutatja, hogy Alta fontos központ lehetett a vadászatra alapuló őskori észak-skandináv kultúrák körében.

Mivel a kőrajzok szabadtéri elemek, így telente a múzeum legfőbb attrakciója nem tekinthető meg, de a beltéri kiállítások nagy része is ennek a témának van szentelve, így megéri tenni egy laza sétát az épületben.

Értelmezni az altai Nordlys – azaz északi-fény – Katedrálist

És véleményt formálni a modern és formabontó építészeti stílusáról. Elég megosztó épület. Ha elvonatkoztatok attól, hogy egy egyházi épület akkor nekem bejön a külső dizájn az esti, sarkifényre hajazó megvilágítással.

Az Altán töltött egy évem és a következő évek családlátogatásain nem feltétlenül turizmus perspektívából néztem a várost, így néhány nagyon frankó program sajnos kimaradt. Nektek viszont nem kell, hogy csak ezért kimaradjon, szóval sorolom őket.

Tanulj a skandináv tundra őslakosairól, a saami emberekről és a rénszarvastartásról

Tudtátok, hogy a saami – vagy más néven lapp – nyelv a finnugor családba tartozik és ezért számunkra egészen ismerős küllemű szavaik is előfordulnak. Ahogy az ’á’ betűt használják például egyes szavaikban nagyon emlékezetetett a magyar betűhasználatra.
A saami nép már régóta otthonnak hívja a sarkvidéket. Hagyományosan elsősorban rénszarvas tenyésztésből élő népcsoport. Akik közül nagyon sokan a mai napig erősen ápolják a saami hagyományokat és büszkék saami gyökereikre. A saami népviselet norvég ünnepeken való viselése ennek remek jelképe.
Norvégiában a legtöbb saami ember ma is északon él még és szívesen osztják meg hagyományaikat, kulturális értékeiket és rénszarvastartásal járó életvitelük érdekességeit a kíváncsiskodókkal. Több cég, például a Sorrisniva és Nordekspedisjon is kínál ilyen élménypakkokat. Rénszarvasok húzta szánon kalauzolnak el titeket a finnmarki tundra szívébe, ahol többet megtudhattok arról, hogyan éltek ilyen emberpróbáló körülmények között a saami emberek a modern éra előtt.

A teljes sarkvidéki élménypakk

Ennyivel azonban nem kell beérned. Lehetőség van még hómobil szafari kereteiben felfedezni a sarkvidéki természetet, kutyaszánt hajtani, belefogni a jégszobrász biznisz alapjaiba, de akár kifoghatod a saját vacsorádat is egy befagyot tavon fúrt léken keresztül.

Fizess be egy bálna lesre a sarkköri tél csúcsán

Igen, ez a programlehetőség nem összeegyeztethető a kutyaszánhajtó versennyel, mert október-január a fő szezon, amikor púpos bálnák és kardszárnyú delfinek uralják az Alta környéki fjordokat. A Nap teljes hiánya decemberben és januárban ijesztően hangozhat, de a valóságban attól függetlenül, hogy a Nap maga nem bukkan fel a horizonton, pár óráig relatíve világos van, ami alkalmas arra, hogy az ember kihajózzon a fjordra bálnák után kutatni.

Európa peremén

Nordkapp, Európa legészakibb pontja elérhető Altáról. Honningsvågon keresztül lehetséges eljutni Nordkappra busszal. Erre az esetre az Arctic Pass tökéletesen működhet. Bérelt autóval a legegyszerűbb, de legfárasztóbb is valószínűleg az út. Sajnos én személyesen még nem jutottam el a kontinens legészakibb pontjára, de a családom többi tagja már igen, így biztos kézből tudom, hogy élmény, ha elmondhatja magáról az ember, hogy járt Európa északi peremén.

Hogyan juthatsz el Altára?

Nem nehezebben, mint Tromsøbe. Oslon keresztül egy átszállás az egész. Osloba pedig már egyre könnyebb és olcsóbb eljutni köszönhetően a Wizzair norvégiai terjeszkedésének. A Norwegian szintén pénztárcabarát megoldást kínálhat, addig amíg – a Wizzairel egyetemben – feladott poggyász nélkül utazik az ember. Nagyobb csomaggal már érdemes lehet megfontolni az SAS-t, ahol az alap jegyár tartalmaz egy 23 kg-os bőröndöt is, amibe valószínűleg elegendő téli ruházat befér egy 7 napos sarkvidéki úthoz. A két skandináv légitársaság ráadásul kedvezményeket is kínál – általában belföldi járatokra – 25 éven aluli utasaiknak egy állandó promo kódot használva.
Osloból már pofon egyszerű dolgunk van, hiszen a Norwegian és az SAS is üzemeltet napi két járatot a sarkifény városába, így két óra alatt már élvezhetjük is norvég tundrát.

Mikor utazz Altára?

Ahogy korábban említettem, a kora-tavaszt, tavaszt javaslom elsősorban. Ekkor már napi nyolc-kilenc órát fent van a nap, ezzel életre keltve a tundrát. Ettől függetlenül viszont tombol a tél és az egész finnmarki táj fehérben pompázik. Én ezt az időszakot csíptem a legjobban. A nappali világosságban könnyedén elfoglalhatja magát az ember, amíg az esti sarkifény vadászatra hangolódik.
De persze a nyárnak is megvannak az előnyei. Az egyik ilyen, hogy attól függetlenül, hogy Alta egy hosszúsági fokon található Grönland állandóan jéggel borított területeivel, a Golf-áramlat köszönhetően a norvég sarkvidéket kellemes nyári klíma jellemzi. Egy nyári érdekesség a ’mindnattsol’, azaz az éjféli nap jelensége. Júliusban konkrétan egész nap a horizont felett mozog a Nap, ezáltal teljes világossággal elárasztva a várost.

A képek jelentős részéért köszönet a családomnak, elsősorban tesómnak, Krisnek, aki/ akik az ott töltött évek alatt lencsevégre kaptak néhány igazán csúcs pillanatot.

Samu Levente
www.facebook.com/beyondthefjords/
http://beyondthefjords.com/