Törökországról a legtöbbeknek egyből Isztambul nyüzsgése vagy Antalya mesés tengerpartjai jutnak eszükbe. Antalya ráadásul az egyik legnépszerűbb nyaraló desztináció, ahol a tengerparti örömök mellett érdemes időt szakítani a környék felfedezésére is, sőt, picit távolabb merészkedve igazi csodákra lelhetünk Burdur és Isparta régiókban is. Most arra csábítunk, hogy picit térj le az ismert útról, hogy felfedezhesd ezeket: utunk illatos levendula- és rózsamezők, kristálykék tavak és ókori  romok mentén vezet.

Ha már elég volt a napon való aszalódásból, ideje célba venni a hegyeket, ahogy sokszor a helyiek is teszik a hőségben. Az Antalyától kb. 100 kilométerre fekvő, Torosz-hegységben megbúvó Sagalassos kiváló úti cél lehet egy félnapos kiránduláshoz. Ez az ókori metropolisz még romjaiban is lenyűgöző látványt nyújt. A Római Birodalom idejében Piszidia első városaként tartották számon, amely a Torosz-hegység nyugati részén fekvő régió neve volt. A virágzó város a régió egyik legnagyobbja volt, majd a 7. század környékén földrengés pusztította el. A város sokáig teljesen feledésbe merült, az 1985-ben kezdődött meg feltárása.

Sagalassos méretei még most is lenyűgözőek. Sagalassos romjai között találunk római fürdőt, agórát, egy 9000 férőhelyes színházat pazar panorámával, az egykori könyvtár romjait gyönyörűen megőrzött mozaikokkal, egy kútházat a történetek szerint gyógyító vízzel bíró forrással, a létesítmény egyik legérdekesebb látnivalója pedig a Nymphaeum szökőkútja, ahol ma is vidáman buzog a víz. A turistát az ókori városban jól megírt információs táblák segítik, de a közeljövőben tervezik audio guideok bevezetését is. Az itt feltárt szobrok, ókori leletek – mint például Marcus Aurelius fejszobra–  megtalálhatók Burdur város Régészeti Múzeumában, amely kb. 30 kilométerre található Sagalassostól.

Szintén Burdurban található az Umu Cami nagymecset is, amelyet még az 1300-as években építettek, majd egy földrengés után, 1919-ben építettek újjá. A mecset közelében szűk kis utcákon vásárolgathatunk, fagyizhatunk, miközben a minaretből hangosan szól az imára hívás.

Burdur kékjei

Burdur a „tavak régiójában” található, ugyanis két hatalmas tó is itt nyúlik el: a Salda-tó kristálykék vize és fehér homokos partja miatt a „török Maldív-szigetek” nevet viseli, a Burdur-tó pedig az ország egyik legnagyobb tavaként – a maga 250 kilométeres területével – sok helyi gazdaságot lát el vizével. A szárazság és a felmelegedés azonban Törökországra is hatással van, ezért üdvözlendők az olyan törekvések, mint például a Lisinia Turisztikai Farm projektje.

A farm alapvetően egy vadállat rehabilitációs projektből indult, mostanra pedig az éghajlati változásokat figyelembe véve a tó vízállományát próbálják megóvni, például a csepegtető öntözési módszer bevezetésével és olyan gazdálkodással, amely kevés vizet fogyaszt. A projekt keretében ültettek rózsákat és levendulát is, utóbbi miatt látogattunk a farmra, ahol csodaszép, lila levendulamező tündököl a tó felett. A gazdálkodás vegyszermentes, bio kozmetikai termékekkel is foglalkozik, így itt járva érdemes bevásárolni illatos levendula szappanból, olajból, krémekből.

A virágzó Isparta

Isparta a török „Provance”, ami illatozó levendula és rózsamezői miatt érdemelte ki ezt a címet. Manapság Isparta a török rózsatermelés közel 80%-át teszi ki, a régió a legtisztább rózsaolajról híres, amely literenként kb. 35 000 euróba kerül. A világ rózsaolajának 60%-a érkezik egyébként Törökországból, nagyrészét Franciaország vásárolja fel parfümkészítéshez. Nem csoda a magas ár, a rózsaolaj készítés ugyanis nagyon sok munkát igényel: a szirmokat csak délelőtt lehet szedni, egy ember pedig egy nap alatt maximum 40 kg szirmot tud leszedni és 4 tonna rózsa kell egyetlen liter rózsaolajhoz. Söğütdağı rózsa- és levendula kertjében megismerkedhetünk a rózsaszedés és a rózsaolaj-készítés rejtelmeivel, de be is vásárolhatunk illatos termékekből, például rózsavízből.

További illatos kalandokat keresve pedig Kuyucakot érdemes célba venni, Ispartától 50 kilométerre! A „levendula faluban” 5 000 négyzetméternyi levendulamező várja a látogatókat – elsősorban júliusban és augusztus elején. A levendulamezőknél különféle kreatív fotópontok, kilátók, kávézók és természetesen mindenféle levendulás termékek várják a látogatókat – ezzel igyekeznek vonzóbbá tenni a környéket a turisták számára.

Eğirdir, az almák földje

 Ha a környéken járunk, érdemes megnézni Eğirdir bájos városát is és az azonos nevű, kristálytiszta tavat. A város híres almájáról, úgyhogy mindenképp ajánlott a piacon beszerezni egy szép piros almát, amelyre lehetőségünk is van a kikötőben vagy éppen a belvárosban. A városban járva betérhetünk még a Dündar Bey Madrasába is, amely az 1300-as években épült. A medreszék tulajdonképpen középkori, iszlám oktatási intézmények voltak.

A kikötő mentén gazdag piac nyúlik el, a parton hangulatos éttermek és leesett falatokért ácsingózó macskák várnak, innen pedig egy kellemes ebéd után akár hajóra is pattanhatunk, hogy megcsodáljuk a város fölé tornyosuló vár, a közeli hegyek és a minaret alakját – persze utána szárazföldön is érdemes ezeket a helyeket felfedezni. Az Eğirdir-tó az ország negyedik legnagyobb tava, a régió innen nyeri ivóvizét is. A tó partján több strandon is csobbanhatunk, a tó a helyiek körében is népszerű pihenőhelynek számít.