Irak csak 2021-ben, a pápa látogatása után nyílt meg igazán a turisták előtt. Nem csoda, hiszen az elmúlt évtizedekben az iraki-iráni háború (1980-1988), az 1991-es és 2003-as Öböl-háború, majd a 2006-2007-es polgárháború sújtotta, amely tartósan megbélyegezte az országot, hogy „nem biztonságos”. Végül mindössze néhány évvel ezelőtt az Iszlám Állam terrorszervezet kiáltotta ki Moszult fővárosának Irakban.

Irak szintén egy jó példája azon országoknak, amelyekről vagy nem sokat, vagy egyoldalú negatívumot közvetít a média. Azért döntöttem úgy, hogy az elsők között utazom el Irakba, mert iráni utam már megtanított arra, hogy egészen máshogy látjuk a dolgokat, ha első kézből szerzett tapasztalatokat szerzünk. Az ismeretlen helyeken lehet igazán sokat tanulni.

Iraknak két része van: Szövetségi Irak és az autonóm Iraki Kurdisztán. Én most kizárólag Szövetségi Irakról beszélek, hiszen az Erbil központú kurd régió már régebb óta biztonságos és sokkal ismertebb turisztikai célpontnak számít.
Én a Közel-Kelet rajongója vagyok, mert amellett, hogy fantasztikus látnivalói vannak, olyan vendégszeretet tapasztaltam, mint sehol máshol. Többször invitáltak családok magukhoz vacsorára vagy akár éjszakára, körbevezettek városukban, vagy egy jót beszélgettünk az utcán. Bár egyedül utaztam, mégis legtöbbször valakivel voltam.

Ha egy szóval kellene megfogalmaznom mi tetszett legjobban Irakban, akkor azt mondanám, hogy az iraki emberek! Nem túlzok, ha azt mondom, hogy ebben még az irániakat is felülmúlják.
Mivel a turizmus még finoman szólva is gyerekcipőben jár, néhány turistacsoportot leszámítva, Irakba még elsősorban a kalandvágyó és kíváncsi utazók merészkednek, akik felfedezőnek érezhetik magukat. Több helyen én fordultam meg először turistaként és különleges figyelem övezett. A háborús évtizedek után az irakiak is csak most kezdik felfedezni országukat és láthatóan nagyra értékelik a sokáig ismeretlennek hitt biztonságot.

Irakot egyénileg egyszerre nehéz és könnyű meglátogatni. Részben azért, mert nincs túl sok információ az országról. Még sok a bizonytalanság az eljárásokkal kapcsolatban, ami akár napról napra változhat. Mindenképpen rugalmasnak és megértőnek kell lenni, ha egy-egy ellenőrzés elhúzódik, hiszen ez a te biztonságodat szolgálja.

Az alábbi információk éppen ezért különösen hasznosak lehetnek számodra.

Mennyire biztonságos Irakba utazni?

Most már biztonságosnak mondható az Irakba utazás, de az ország területén lévő számos ellenőrzőpont emlékeztet a közelmúlt eseményeire. Az ellenőrzőpontokon általában gyorsan át lehet jutni miután ellenőrizték vagy lefénymásolták az útlevelet, de néhány, korábban az Iszlám Állam által érintett területen ez tovább tarthat. Olyan is előfordul, és nem kell megijedni, hogy maguknál tartják az útlevelet a műemlék látogatásának idejére. Ez a helyzet például Samarrában, vagy a Mar Mattai kolostor meglátogatásakor.

Irak a világ egyik legkorruptabb országa, így hiába rendelkezik óriási olajtartalékokkal, a lakosok keveset éreznek ebből a mindennapi életben. Elmarad az infrastruktúra fejlesztése, és nem ritkák az áramkimaradások sem, miközben a pártok közötti rivalizálások, valamint az iráni befolyás miatt nagy a belső feszültség. A lakosok elégedetlensége időnként tüntetésekbe, 2019 októberében pedig forradalomba torkollott.

Én nőként egyedül utaztam és teljes biztonságban éreztem magam Irakban, de mindig követni kell az aktuális helyzetet és hallgatni a helyiekre. Nem csak ajánlott, de igazából kötelező hogy legyenek helyi kontaktjaid minden városban. Az ellenőrzőpontokon elkérhetik az ő elérhetőségét és sokszor fel is hívják, hogy meggyőződjenek arról valóban ismeritek-e egymást és fogad-e téged a célállomáson.

Hogy lehet helyi kapcsolatot szerezni, ha még sohase voltál Irakban?

Az Iraqi Travellers Café egy kiváló Facebook csoport, amely azért jött létre, hogy összekapcsolja az Irakba utazókat és segíteni akaró helyieket. Ebbe mindenképpen érdemes belépni az út előtt és legalább érkezéskor Bagdadban a csoporton keresztül valakivel találkozni, aki aztán könnyen a további állomásaidon is tud ismeretségei révén segíteni. Akkor is hasznát veheted az ismeretségnek, ha éppen nyelvi nehézségek adódnak, Irakban ugyanis kevesen beszélnek angolul. Velem is előfordult egyszer, hogy még „Google Translate” segítségével sem értettünk szót a katonákkal és gyorsan felhívtam a kontaktomat, hogy segítsen. Pillanatok alatt megoldódott a probléma.

Iraki vízum

Vízumot egyszerűen érkezéskor a repülőtéren lehet kapni és 77 dollárba kerül.
Fontos, hogy ha Szövetségi Irakba és Iraki Kurdisztánba is szeretnél utazni, akkor először Bagdadba vagy legalábbis Szövetségi Irak területére kell érkezned. Az itt kapott vízummal Irak teljes területén utazhatsz. Ellenben ha Erbilbe érkezel, ott csak Iraki Kurdisztánban érvényes vízumot kapsz.

Alkoholfogyasztás, öltözködés és viselkedési szabályok

Nem túl elterjedt az alkoholfogyasztás, de nem is tilos. A nagyobb városokban lehet találni alkoholboltokat és bárokat, de sokkal jellemzőbb, hogy az irakiak teát isznak és vízipipáznak esténként.
Iránnal ellentétben nincsenek olyan szigorú szabályok, de muszlim országról van szó, ezért mindenképp visszafogottan kell öltözni. Bagdadban a nők ugyanúgy hordanak farmert és rövid ujjas pólót, de például Basrában, ami egy konzervatívabb város, legalább könyék alá érőt érdemes hordani, még ha nincs is konkrétan előírva.

Fontos, hogy a két legfontosabb síita szent helyen, Kerbalában és Najafban, az Ali és Husszein imámok síremlékei köré épített mecsetekbe lépve és azokon kívül a biztonsági kapukon belüli területen kötelező teljes testet és hajat eltakaró abayát hordani a nőknek. Ezt a mecsetek melletti üzletben bárhol meg lehet kapni.

Irakban tilos nyilvánosan érzelmet nyilvánítani és a párok, ha nem házasok nem lehetnek egy szobában! Ezt komolyan kell venni, mert a szabályt megszegőkre börtönbüntetés várhat. Minden szálloda kötelezően fel is van szerelve videokamerával.

Pénz és árak

A hivatalos pénznem az iraki dinár, 1 USD~1500 IQD.
Irak nem a legolcsóbb úti cél a Közel-Keleten. Nincsenek hátizsákos turisták számára megszokott hostelek, és Bagdadban a legolcsóbb szállás (ami tiszta is) 17-20 USD. Az alacsony benzinárak miatt a tömegközlekedés, ami általában iránytaxit jelent, olcsó és nem jellemző, hogy át akarnak verni (kivéve Bagdadon belül a reptéri taxisok). Az éttermekben egy fő fogás annyiba kerül, mint nálunk és gyakorlatilag már a hozzátartozó előételektől jól lehet lakni. A belépők meglehetősen drágák, a külföldiek szinte mindenhol a többszörösét, egységesen 25 000 USD-t fizetnek.

Étkezés

Az étkezés Irakban is az egyik központi dolog, ráadásul kiváló éttermek és specialitások vannak. A legnépszerűbb fogás a kebab, a Mazgouf (grillezett hal), dolma (szőlőlevélbe tekert rizs, hagyma és hús keveréke) és kubba (a Közel-Keleten ismert lepény).

Időjárás

Tavasszal és ősszel a legjobb Szövetségi Irakba utazni (Iraki Kurdisztán hegyvidékes, ezért ott nyáron is hűvösebb a klíma). Nyáron ugyanis 40 fok fölé emelkedik a hőmérséklet Bagdadban, a ledélebbi Basra városban pedig akár 50 fok is lehet. A téli időszakban viszont 0 fok körülire csökken a hőmérséklet. A szeptember-november, valamint a március-május közötti időszak a legideálisabb Irak és Iraki Kurdisztán együttes meglátogatására.

Az utóbbi időben egyre többször előfordul a klímaváltozásból eredő homokvihar, ami miatt törlik a járatokat és arra érzékenyeknek légúti problémát is okozhat. Az én járatomat egyszer törölték Bagdad felé, második alkalommal pedig késett. Az ott tartózkodásom alatt is még pár napig homokvihar volt, de ez nem befolyásolta az útitervemet. Ne homokkal kevert viharos szelet képzeljetek el, hanem csak a látási viszonyok változtak meg és az ég narancssárgás árnyalatú lett.

Mit érdemes megnézni Szövetségi Irakban?

A mai Irak nagyjából a Tigris és az Eufrátesz folyó közötti ókori Mezopotámiának felel meg. Mezopotámia a legősibb civilizációknak adott otthont, ahol többek között az írás megszületett.
Irakban meglepően gyönyörű látnivalók vannak, de fogadnék, hogy erről a legtöbben nem tudnak. Mint ahogy nekem sem volt fogalmam arról előtte, hogy többször leesik majd az állam a látottaktól. Persze az utazás nem csak arról szól, hogy mit látunk, hanem hogy kivel találkozunk az út során, és ahogy említettem itt találkoztam a legkedvesebb emberekkel.

Hallottam számos szívszorító történetet és találkoztam egy francia hölggyel, aki azért jött, hogy utoljára lássa életfogytiglani börtönre ítélt bátyját, aki Iszlám Állam tagja volt. Irakban kivétel nélkül mindenkinek van szomorú története.

Szövetségi Irakban minimum 10-12 napot érdemes eltölteni, Iraki Kurdisztánnal kombinálva pedig 3 hetet, persze ez az egyéni preferenciáktól is függ. A Pegasus légitársasággal kb. 400 euróért lehet repülőjegyet találni Budapestről isztambuli átszállással Bagdadba. Valamivel drágább, de népszerű a Turkish Airlines járata.

Bagdad, a főváros és környéke

Bagdadnak van valami megmagyarázhatatlan varázsa, olyan mintha néhány évtizeddel ezelőtt megállt volna az idő. A Szabadság emlékmű (Freedom Monument) a Tahrir téren Irak 1958-ban elnyert függetlenségére emlékeztet, és egyben a 2019 októberi forradalom helyszíne volt. Az Al Rasheed utcán sétálva, kopottan is gyönyörű gyarmati korból megmaradt épületek mentén haladva el lehet jutni a Közel-Keleten mindenhol megtalálható bazárhoz (souk).

A Tigris folyó partján, a bazársor mellett váratlanul botlik bele az ember az Al Mustansiriya díszes bejáratába, amely egyesek szerint a világ első egyetemként működő oktatási intézménye volt.

Nem messze a több mint ezer éves könyvpiacáról híres Al Mutanabbi utca, ahol érdemes betérni Bagdad egyik leghíresebb Shabendar kávézójába. Az állandóan karácsonyi hangulatban kivilágított utca esténként tele van fiatalokkal. Innen lehet egy rövid, kb. 20 perces hajótúrát tenni a legendás Tigris folyón.

Kihagyhatatlan az Iraki múzeum is, amely a világ egyik leggazdagabb az ókori sumér, asszír és babiloni civilizációk műtárgyait tartalmazó gyűjteménye.
Szaddam Husszein számos az Irán elleni háborút magasztaló emlékművet emelt, mint például a kettévágott türkizkék kupola alakú Al Shaheed, azaz a Mártírok emlékműve.

Ezen kívül érdemes megnézni az Abu Hanifa mecsetet és az Abdul-Qadir Gilani komplexumot. Bagdad egyik külvárosában áll a gyémántként csillogó tükrökkel borított Al Kadhimiya mecset, amely az egyik legjelentősebb síita zarándokhely Irakban.

Térj be valamelyik hangulatos bagdadi kávézóba (Al Atrakchi, Shabendar, Umm Kulthum, Ridha Alwan Café 1970) és mindenképpen kóstold meg Irak egyik elsőszámú specialitását, a Mazgouf grillezett halat az egyik Tigris partján fekvő étteremben.

Bagdadból fél napos kirándulással lehet elérni a Ctesiphon városhoz tartozó világ legnagyobb 37 méteres téglából épített boltíves építményét, amelyet valamikor a 3. és 6.század között épített a perzsa Szasszanida dinasztia uralkodója.

Bagdadban minimum 3-4 napot, de akár egy hetet is el lehet tölteni. Amellett, hogy sok a látnivaló, a Tigris partján fekvő városban óriási a forgalom és órákat lehet vesztegelni a dugóban. Ráadásul sok látnivaló már délután 1 órakor bezár, így nem árt megtervezni előre a napi programot, nehogy potyára menj oda.

Babilon

Bagdadtól délre jó egy órányira található az ókori Mezopotámia leghíresebb és legfejlettebb városa, ahol Hammurapi hátrahagyta híres törvénykönyvét, II. Nabukodonozor király pedig megépítette Bábel tornyát és a Függőkerteket. Babilon egyik leghíresebb része a Marduk isten szimbólumaival díszített Ishtar kapu, ahonnan a Felvonulás útja vezetett a királyi palotáig.

Annyira azonban ne éld bele magad, hogy az ősi Babilont fogod látni. Szaddam Husszein ugyanis fittyet hányt a régészeti emlékekre amikor újjáépítette, így szinte semmi nem maradt meg a világ egykor legdicsőségesebb városából. Még az élénk kékszínű ikonikus Ishtar kapu is csak egy másolat, mert az eredeti darabokból kiegészítésekkel összeállított kapu a berlini Pergamon múzeumban áll.
Érdemes felkapaszkodnod a szomszédos dombon álló palotához, amely egy a közel száz közül, amit Szaddám országszerte épített. Maga a palota rossz állapotban van, graffitikkal fújták össze, de az apró részletek bepillantást engednek az iraki elnök megalomán életkörülményeibe, amit gondosan próbált elrejteni a köznép elől. A dombot külön azért emeltette, hogy szép rálátása legyen Babilonra, másik oldalról pedig az Eufrátesz folyóra.

Karbala, Najaf és Kufa síita zarándokhelyek

Babilontól egy órányira található Karbala, a síita iszlám hívők egyik legfontosabb zarándokhelye. Azon a helyen áll Husszein imám síremléke, ahol 680-ban az Umayyad kalifa serege lemészárolta őt és több mint 70 társát. (A síiták Mohamed próféta 12 vérszerinti leszármazottját nagy becsben tartják, mert a próféta tudását hordozták). Erre emlékeznek a holdnaptár szerinti Muharram hónapban Ashura ünnepén. Közel 20 millióan zarándokolnak el 40 nappal Husszein halála után Karbalába, sokan gyalog egészen Bagdadból. Különleges élmény lehet az „arba’een-nek” nevezett esemény idején ott járni és a zarándokokhoz csatlakozni. Az út mentén ingyen ételeket osztanak és befogadják házukba a gyalog menetelőket. Én bár nem ekkor jártam Karbalában, de mondhatom, hogy egy egyszerű hétköznapon is rengeteg ember van.

Karbalától szintén egy órányira található Imám Ali, a negyedik kalifa, Mohamed próféta unokatestvérének és vejének síremléke és a hozzátartozó mecset.
Érdemes mindkettőt éjszakai kivilágítás mellett is megnézni, amikor élénk színekben pompáznak. Belépve pedig leesik az ember álla, ahogy az oszlopoktól a mennyezetig gyémántként csillog a belseje.

Najafban van Wadi al-Salam, a világ legnagyobb temetője több millió sírja is, köztük rengeteg fiatallal, visszatükrözve az ország véres múltját.
Egy újabb csoda Najaf szomszédságában az iszlám egyik legrégebbi és legszentebb kufai nagymecsetje. Állítólag itt lakott imám Ali, a negyedik kalifa, itt temették el Ádám csontjait és Noé itt építette bárkáját.

Ur zikkurat

Karbala és Najaf után a Nassiriya melletti Ur zikkurat a következő állomás. Ur a Tóra vagy Ószövetség szerint Ábrahám szülőhelye. A ziggurat nem más, mint a sumérok tipikus lépcsős vallásos lépcsős építménye. Ez volt az egyik első híres történelmi emlékmű a világon és szintén Szaddam Husszein újította fel.

Tovább délre haladva következik Szövetségi Irak legkülönlegesebb természeti látnivalója, a Mocsárvidék.
A Ma’dan törzsek, másnéven mocsári arabok, az ur, a sumer és a babiloni civilizáció leszármazottai több ezer éve nádból építetik házaikat, vízi bivalyokat tenyésztenek, rizst ültetnek és halásznak. A közösségi összejövetelekre és vendégek fogadására használt hosszúkás alakú „mudhif” a mocsárvidék szimbóluma. Néhány órás hajóúttal be lehet járni a mocsárvidéket, majd egy teát meginni az egyik mudhifban.

A mocsárvidék azonban komoly veszélyben van, és a legtöbben a városokba költöztek, mert a globális felmelegedésből adódó szárazság mellett nem tudják fenntartani korábbi életvitelüket. Pedig egyszer már sikerült megmenteni, akkor amikor az 1990es években Szaddam Husszein az itt rejtőzködő síita lázadókat büntetve lecsapolta a mocsárvidéket és a területe mindössze az eredeti 10%-ára zsugorodott.
A legtöbben Chibayish városból indulnak a hajótúrára.

Basra

Innen tovább délre haladva eljuthatsz Basrába, Irak legfontosabb kikötővárosába és ahol a legnagyobb olajmezők vannak. A kiugró zárt faragott erkélyekkel díszített, úgynevezett Shanasheel házak és a Szaddam egyik palotájában berendezett mezopotámiai emlékeket őrző múzeum a legfontosabb látnivalók. Érdemes a Shatt-al Arab folyón is egyet hajózni, amely a Tigris és az Eufrátesz egyesüléséből jött létre. Basra azonban nem a látnivalókról, hanem arról ismert, hogy még iraki viszonylatban is itt vannak a legkedvesebb emberek.
Basrából vagy iránytaxival, vagy akár éjszakai vonattal is vissza lehet jutni Bagdadba.

Samarra

Bagdadtól északra az első igazán érdekes megálló Samarra, amely a 9.században rövid időre átvette Bagdadtól a főváros szerepét. Az Abbászida uralkodó ebben az időben emelte a mecsetet és az ikonikus spirál alakú Malwiya minaretet. Felkapaszkodhatsz a tetejére, de tériszonyosoknak elég félelmetes, mert nincsen semmiféle korlát. Samarrában ne hagyd ki a híres síita zarándokhelyet, az Al-Ashkariya mecsetet.

Hatra

Útban Moszul felé érdemes meglátogatni Hatrát, amely az első UNESCO világörökségi helyszín volt Irakban. Hatra egy gazdag kereskedőváros volt az 1. és 2.században a selyemút mentén. Mindenképpen kérdezz utána milyen feltételekkel lehet meglátogatni, mert gyakran változik és van hogy külön engedély kell hozzá. Biztonsági okokból esetenként lezárják, vagy korlátozzák a látogatás időtartamát.

Moszul

Moszul, Irak második legnagyobb városa már egészen északon az út legtanulságosabb része. A szíriai Rakka után nagy presztízst adott az Iszlám Álamnak, amikor elfoglalta az annál ötször nagyobb várost. A város régi része még most is, öt évvel azután, hogy az iraki hadsereg felszabadította, romokban van. A romok között sétálva azonban gyönyörű építészeti elemek bukkannak elő sejtetve azt, hogy milyen attraktív város lehetett egykor. Feltűnik az a médiában sokat látott al-Nuri mecset, amelyben Abu Bakr al-Bagdadi kikiáltotta az Iszlám Kalifátust. Megdöbbentő ezt a pusztítást látni és elképzelni, hogy a moszuliak éveken át úgy éltek, hogy nem hagyhatták el a várost, hónapokon át áram és víz sem volt. Tilos volt az alkohol, a zene és a nők fekete csadorba burkolóztak, az iskolákban nem volt rendes oktatás. Nem maradt hátra más, mint a kivárás. Végül három év elteltével, 2017 júliusában jött a felszabadulás.

A moszuli látogatás mégsem szomorú, mert a helyiek minden erejükkel dolgoznak a város helyreállításán és szívesen látják a turistákat. Láthatóan pozitívak, mosolyogva tekintenek a jövőbe. Visszatért az élet Mosulba!

Moszulból mindössze egy óra alatt el lehet jutni Erbilbe, Iraki Kurdisztán fővárosába. Ahogy említettem, a Szövetségi Irakban szerzett vízum ide is érvényes, de fordítva nem igaz. De ha nem tervezed Iraki Kurdisztán meglátogatását, akkor is inkább Erbilből érdemes hazarepülni, hiszen Moszultól 500 km-re van Bagdad.

Iraki utam életem egyik legmeghatározóbb élménye volt. Különleges egy olyan helyre ellátogatni, ahol a turista olyan ritkaságnak számít, hogy média csatornák riporterei kérnek fel interjúra. Még érintetlen az egész, nincs kiépített turisztikai infrastruktúra és hihetetlenül segítőkészek. Egyedül utaztam nőként, de sok időt töltöttem helyiekkel. Bár ez a Közel-Kelet nem minden országára igaz, de az iraki férfiak egyáltalán nem tolakodóak, inkább azt éreztem tisztelik az egyedül utazó nő bátorságát, és nem „prédaként” tekintenek rá. Biztatni tudok mindenkit, hogy merjen kevésbé turisztikus, ismeretlenebb helyekre is utazni, mert sokszor ott érik a legnagyobb meglepetések.

Ha olvasnál még Irakról részlet útvonaltervet, praktikus tudnivalókat, látogass el angol nyelvű blogomra. Ha érdekelne egy jövőbeni csoportos út Irakba, kövesd az Alternativutak.hu honlapom. Instagram oldalamon követheted közel-keleti utazásaimat: @voiceofguides

Simigh Ágnes írása.