A munkaerő-kölcsönzés egy atipikus foglalkoztatási forma, így sokan idegenkednek tőle. Mivel azonban egyre népszerűbb ez a megoldás a potenciális munkavállalók sikeres toborzásában, érdemes megismerni a vonatkozó jogszabályokat a munkaerő-kölcsönzéssel kapcsolatban.

A munkaerő-kölcsönzés három szereplője

E foglalkoztatási forma esetén a hagyományos kettő szereplő helyett három található: a munkaerő-kölcsönző cég (kölcsönbe adó), akinél zajlik a toborzás, és jelentkezik a munkavállaló, s őt adják majd kölcsön egy munkaadónak (kölcsönvevő). Főleg az ipari területeken, gyártóüzemekben gyakori, hogy így talál valaki munkát, de az alkalmi mezőgazdasági munkák esetében is alkalmazzák ezt a módszert.

A nagyobb, ismertebb munkaerő-kölcsönző cégek, mint például a Beraman Hungary már többéves tapasztalattal rendelkeznek e területen, így megbízhatóak, tehát érdemes hozzájuk fordulni akár munkavállalóként, akár munkaadóként. 

Belföldi székhellyel rendelkeznek, a Dunántúlon több irodájuk is van, de jó tudni, hogy munkaerő-kölcsönzéssel az Európai Gazdasági Térség tagállamai is foglalkozhatnak Magyarországon. Gyakori is a határokon átívelő együttműködés, a Beraman Hungary is rendelkezik ilyen jellegű tapasztalattal.

Fontosabb jogi tudnivalók

A munkaerő-kölcsönzés szabályait a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (rövidítve: Mt.) tartalmazza, és részletesen kitér minden kérdésre. Az egyik fő tudnivaló: a kölcsönzés időtartamára vonatkozó rendelkezés. 

Az Mt.-ben ma már egyértelmű előírás olvasható ezzel kapcsolatban: a kikölcsönzés tartama nem haladhatja meg az 5 évet. Gyakori, hogy a kölcsönzött munkavállalót a kölcsönvevő cég saját állományában foglalkoztatja tovább.

Meg kell említenünk itt, hogy a munkáltatói jogviszonyt kölcsönzés esetén a munkaerő-kölcsönző cég gyakorolja. Születhet azonban írásos megállapodás a kölcsönvevő céggel, ahol tisztázzák ezeket a jogi kérdéseket.

A munkaviszony megszüntetésének jogával azonban csak a munkaerő-kölcsönző cég élhet, azaz, ha a dolgozó nem felelt meg egy helyen, kereshetnek neki másikat: csak az adott üzemből, gyárból kell távoznia, a kölcsönző cégtől nem.

Érvek a munkaerő-kölcsönzés mellett

A legtöbb munkavállaló azért fél egy munkaerő-kölcsönző céghez jelentkezni, mert bizonytalannak, kockázatosnak tartja az együttműködést, pedig a törvény egyértelműen védi a dolgozók jogait. Sokan azt gondolják, hogy rosszabb bánásmódban részesülnek a foglalkoztatás során, mint a cég bejelentett dolgozói. 

A Munka Törvénykönyve azonban kimondja: a kikölcsönzés tartama alatt a munkavállaló számára is biztosítani kell azokat az alapvető munka- és foglalkoztatási feltételeket, amelyek a kölcsönvevőnél hagyományos munkajogviszonyban álló munkavállalókra irányadóak.

Számos más előnye is van továbbá a munkaerő-kölcsönzésnek mindkét oldalról. Nem kell tartani a kockázatoktól, hiszen a törvényben előírt jogi szabályozást mindenki betartja.