Melyik volt a világ leghosszabb repülőútja és mi köze van a kaszinókhoz?
Bár napjainkban a Singapore Airlines Szingapúr és Newark, New Jersey közti járata számít a leghosszabb közvetlen járatnak a maga 18 és fél órás idejével – amely alatt 9534 mérföldet tesz meg -, közel sem ez a történelem leghosszabb repülőútja. A rekord 64 nap, amelyet valaki landolás nélkül a levegőben töltött, az érdem pedig egy pilótáé és egy szerencsejátékgép szerelőé, akik egy ici-pici Cessna 172-es gépen cikázva döntötték meg a repülési állóképességi rekordot. A rekordkísérletet egy nevadai hotel, a Hacienda támogatta.
Repülő reklám
A Hacienda Hotel Nevadaban nyitott 1956-ban, de nem volt túl szerencsés helyen, ugyanis minden népszerű kaszinó több, mint egy mérföldnyire helyezkedett el a szálláshelytől, úgyhogy a tulajdonosnak nagy szüksége volt a hírverésre.
Ekkor jött egy játékgép szerelő, Robert Timm az ötlettel, hogy megdönti a repülési állóképességi rekordot, melyben a Hacienda Hotel segítette. Azért cserébe, hogy a gép oldalára festik a hotel nevét, Timm 100.000 dollár támogatást kapott az utazáshoz. Ez a pénz elegendő volt a gép megvásárlására és arra, hogy elvégezzen rajta pár változtatást, hogy alkalmassá tegyék a rekordkísérletre. Nagyobb tankot szerelt be, módosította az olaj vezetékeket, hogy menet közben is lehessen tankolni és a pilótaszék kivételével mindent kipakolt a belsőtérből. Ezenkívül betett egy kis matracot és egy mosdót, valamint újra cserélte a motort. A gép készen is állt az indulásra. Timm másodpilótát is talált John Cook személyében, aki tapasztalt pilóta és szerelő volt.
Ám mire minden összeállt, egy rossz hír is érkezett: Dallasban megdöntötték az addigi rekordot, így 46 nap helyett immáron legalább 50 napot kellett a levegőben tölteniük.
64 nap a felhők felett
A Cessna 172 december 4-én szállt fel. Kezdetben csak Los Angeles környékén repültek, hogyha probléma adódik könnyen landolhassanak, majd Arizona és Kalifornia sivatagai felett repültek nagyrészt. Naponta kétszer kellett tankolniuk, amit egy, a földön haladó teherautó segítségével oldottak meg három perc alatt és ekkor húzták fel a hotel által készített ételeket is egy kötél segítségével. A hotel konyhája egyébként kitett magáért és mindig a rendelkezésükre álló legfrissebb és legegészségesebb ételeket készítették el a két pilóta számára. Mielőtt pedig felkerültek volna a fogások a gépre, felaprították őket és egy termoszba helyezték, hogy könnyebben fel lehessen húzni azokat a pilótafülkébe. A tankolások alatt kaptak tiszta törölközőt, ruhaneműt és vizet is.
Timm és Cook négy óránként váltották egymást. Gond nélkül mentek a napok, a levegőben töltötték a karácsonyt és az újévet is, ám év elejére egyre nehezebben viselték a bezártságot és azt, hogy a gép zajos volt, így meglehetősen nehéz volt aludni.
A 36. napon volt az első probléma, amikor Timm egy kicsit elszunyókált vezetés közben. Szerencsére az autópilóta működött, már a mexikói határ közelében jártak, amikor Cook felébredt. A 39. napon elromlott a generátoruk is, ez azt jelentette, hogy sem fűtés, sem villany, sem az autópilóta nem működött a gépen, a tankolás pedig jóval nehezebb lett, ugyanis kézi szivattyúval kellett átpumpálniuk az üzemanyagot a szárnyakhoz.
A páros január 23-án döntötte meg a rekordot, de úgy döntöttek, hogy biztosra mennek és még egy kicsit a levegőben maradnak.
A 60. napnál azonban azt tapasztalták, hogy a motor egyre gyengébb és gyengébb lett és nehezen emelkedtek magasabbra is, így itt volt az ideje a landolásnak. Végül 1959. február 7-én, 64 nap 22 óra 19 perc és 150 000 mérföld után szálltak le, bevésve magukat a Rekordok könyvébe. A rekord máig töretlen, a gép pedig jelenleg Los Angeles-ben a McCarran Nemzetközi Repülőtéren áll, tisztelegve emlékük előtt.
A félresikerült promóció
A Hacienda Hotel számára azonban közel sem zajlott sikeresen a promóció. A történetről csupán a gép felszállása után 30 nappal számoltak be az újságok és elutasították a Hacienda említését. Az összes híradásból törölték a hotel nevét, észlelve a reklámfogást, sőt, a szálláshely igazgatója szerint odáig is elmentek, hogy a gép oldalán látható feliratot is törölték. A hotel 1996-ig működött, ekkor vette át a helyét a Mandalay Bay Resort and Casino. Timm visszatért a szereléshez, Cook pedig folytatta pilóta munkáját, habár Timm 1958-ban kétszer is megpróbálta megdönteni saját rekordját, de sosem maradt a levegőben 15 napnál tovább.
Forrás: Half As Interesting, Jalopnik