Először tartottam tőle, hogy három 19 éves némettel nem fogom annyira élvezni az utazást. Eleve van közöttünk 8 év korkülönbség, illetve arra is gondoltam, hogy végig németül fognak beszélgetni és majd emiatt kirekesztve érzem magam a társaságból.

Szerencsére ezek a félelmek alaptalanok voltak, mivel végül egy jó kis csapatot alkottunk. Az utazásunk első két napján még csak hárman voltunk lányok, majd később csatlakozott be hozzánk egy srác, aki szintén Melbourne-ből érkezett a komppal.  

Mind a hárman most végezték el a középiskolát és a főiskolai tanulmányaik előtt úgy döntöttek, hogy egy kicsit világot látnak, utazgatnak. A két lány, Nadia és Cagla working holiday vízummal érkezett az országba pár hónapja. Ezt az időszakot többnyire munkával töltötték, ami alatt összegyűjtötték a pénzt a későbbi utazásaikra. Tasmania után a keleti partot járják végig Sydney és Cairns között. Innen majd elválnak az útjaik, Cagla Japánban folytatja tovább pár hétig az utazását, mielőtt visszatér Németországba, Nadia viszont még tovább szeretne maradni Ausztráliában. Cagla hazaérkezése után űrkutatást tanulna, Nadia pedig egészségügyi mérnöknek készül.

Max szintén gondolkozott az ausztrál whs vízumon, de végül inkább egy világkörüli utazás mellett döntött. Érettségi után pár hónapot dolgozott egy gyárban, ahol pénzt gyűjtögetett az utazására. Összesen 5 hónapot  lesz úton, Németországból először Szingapúrba repült, ahonnan Balira vette az irányt. Indonézia után Ausztráliába érkezett és a keleti part felfedezése közben találkozott egy 36 éves egyedül utazó német orvossal, aki azt javasolta neki, hogy menjenek el közösen pár napra Thaiföldre. Thaiföld után visszaérkeztek Ausztráliába és együtt folytatták tovább az utazásaikat. Autót béreltek Melbourne-ben és végigvezettek a Great Ocean Roadon. Tasmania után egy rövid Melbourne-i kitérővel Új-Zélandra utazik, ahol találkozik a barátnőjével. Az utazását végül Dél-Amerikában fejezi be, ahol meglátogatja a brazil barátját, akivel Brazíliából együtt utaznak Buenos Aires-be és Paraguay-ba, mielőtt visszaérkezik Európába. Max még nem tudja, hogy mit akar tanulni hazaérkezése után, a jogon gondolkozik, de az is lehet, hogy nem is tanul tovább.

A három fiatal tökéletesen beszélt angolul, úgyhogy a kommunikáció se jelentett gondot. Sokkal érettebben viselkedtek, mint egy átlagos 19 éves, komolyabb témákról is szívesen beszélgettek.

Egy dologban nem voltak valami aktívak, a látnivalóknak szinte egyikőjük sem nagyon járt utána, így az útiterv kialakítása többnyire rám hárult. Korábban a helpx hostom, John javasolt jó pár látnivalót, így nekem már egy kész listám volt arról, hogy mit érdemes megnézni. Első napokban megkértem őket, hogy üljünk le és karikázzuk be együtt a térképen, hogy mégis mi az, amit meg szeretnénk nézni, majd az út előrehaladtával én próbáltam kiszámolni, hogy mi fér bele ebbe a 10 napba és út közben közösen döntöttünk arról, hogy mit húzunk ki a listánkról. A kb. Litvánia méretű sziget felfedezésére 10 nap nem volt elegendő, mivel rengeteg látnivaló található ezen a kis területen. Végül több helyet is ki kellett hagynunk, habár így is rengeteg csodálatos tájat jártunk be.

A következő posztokban kempingezési tippekről, ausztráliai alacsony költségvetésű utazásról és Tasmania látnivalóiról fogok beszámolni. Ha elolvasnád az előző kalandokat is, akkor kattints ide.