Bangkokból Chiang Maiba repülővel érkeztem, viszont a visszafele irányba ki szerettem volna próbálni a busz- vagy vonatközlekedést is. Még mielőtt elindultam volna azt olvastam, hogy a thaiföldi országút a világ második legveszélyesebbje, hiszen rengeteg halálos kimenetelű baleset történik nap mint nap. A vasút egy fokkal jobb választásnak tűnt, mivel a kötött pálya talán biztonságosabb. Végül mégiscsak a busz mellett döntöttem, de beiktattam egy megállót út közben, mégpedig Sukhothai megtekintését.

Nekem egyáltalán nem tűnt veszélyesnek a buszközlekedés, de aki mégiscsak tart tőle, annak érdemes inkább napközben utazni és nem az éjszakai buszt választani. Sukhothai is egy jó döntésnek viszonyult, ezt a helyet még nem fedezte fel a tömegturizmus és az újvárosban megtapasztalható, hogy milyen is egy igazi thai város hangulata. Szállást az újvárosban foglaltam, mivel az olcsóbb, mint az óváros, viszont busszal könnyen és olcsón át lehet jutni a romokhoz. Végre úgy tűnik elmúlt a napokig tartó hasmenésem, úgyhogy a hosszú buszút után az új kedvenc hobbimnak hódoltam, az utcán, sámlin evésnek. Betoltam valami disznós rizses ételt, majd meghintettem még egy oreós, csokis thai palacsintával. Jóllakottan, teli gyomorral érkeztem vissza a hostelhez, ami előtt a parkban épp egy aerobik óra zajlott. Mondták, hogy nyugodtan csatlakozhatok, ingyenes, de én teli hassal inkább beültem a gyerekek mellé hintázni és csak hátulról figyeltem az eseményeket.

Aznapi költés: 5.600 Ft (buszjegy, kaja, szállás)