Eddig csak filmekben láttam, viszont most saját szememmel is megtapasztalhattam egy olyan egyetemet, melynek campusa szinte egy más világba kalauzolja a hallgatókat, ahol az étkezésen, a munkakeresésen, a sportoláson, az utazásszervezésen, elektronikai termékek beszerzésén, a gyógyszertáron keresztül a mosásig szinte mindent el lehet intézni, amire egy diáknak szüksége lenne.

A belvárostól nem messze találjuk a University of Melbourne épületegyüttesét, ahol tényleg egy teljesen más világban érezhetjük magunkat. A Melbourne-i Egyetem a világ 33. legjobb felsőoktatási intézménye, összesen 42.000 hallgatóval rendelkezik, melynek 37 %-a külföldről származik (főleg Ázsiából). Az egyetemen minden létező tudományág képviselteti magát, közgáz, orvosi kar, testnevelési kar, teológia, agrártudományok, konzervatórium, mérnöki képzések, természettudományok és még sorolhatnám.

Elvileg 2,5 óra alatt körbe lehet járni a campust, viszont én egy fél napot ott töltöttem, annyira izgalmasnak találtam. A látogatást az egyetemi múzeummal kezdtem, ahol két érdekes kiállítást lehetett megtekinteni. Az első emeleten egy ausztrál férfi dokumentumfilmeit mutatták be, melyeket Indonéziában készített olyan menekültekről, akik Ausztráliába szerettek volna eljutni, viszont Indonéziában megállították őket. Többnyire olyan afgán menekültek útját lehetett végigkövetni ezekben a videókban, akik Pakisztánban születtek. Hazájuknak egyik országot se tudták tekinteni, mivel a tálibok megkeserítették az életüket. Napi szinten történtek robbantások és lövöldözések az iskolákban és az utcákon. Az egyik fiatal srác elmondta, hogy látta, ahogy a tanteremben lelőtték a legjobb barátját, egy másik pedig sírva fakadt miközben arról beszélt, hogy voltak olyan napok, amikor annyi halott feküdt az utcákon, hogy a lakosok már munkagépeket kértek az államtól, amivel ki tudták ásni a sírokat. Indonéziában már emberhez méltó életet élhetnek, viszont örökre ott sem szeretnének maradni. Reméleik, hogy majd az ausztrálok egyszer beengedik őket.

Ausztrália menekültpolitikája

Ausztrália az illegális úton érkezett menekülteket országszerte különböző pontokon kialakított táborokba helyezi, illetve két csendes-óceáni szigetre, a Nauru- és a Manus-szigetekre szállítja repülővel, melyek az országtól messze, Pápua Új-Guinea partjaihoz közel találhatóak. A menekülteknek a táborokban akár több éven keresztül is várakozniuk kell, mire valamilyen döntés születik az ügyükben. Ausztrália a vizeit is folyamatosan kontroll alatt tartja és az engedéllyel nem rendelkező csónakokat visszafordítják. Az ausztrál kormánynak is volt egy plakátkampánya, ahol az új szabályokat ismertették. 

A második emeleti kiállítás pedig szíriai történelmi értékeket mutatott be, illetve egy videóban megtekinthető volt, hogy a modern 3D-s technológiák hogyan segítenek az elpusztult, több ezer éves romok helyreállításában. Erre példaként az ISIS által lerombolt Palmüra városát és boltívét hozták, amit fotók alapján teljesen rekonstruálni tudtak és végül London belvárosában állították ki.