A légitársaságok különböző kedvezményekkel próbálják magukhoz csábítani az ügyfeleket, különös tekintettel az üzleti utasokat, hiszen rajtuk keresnek igazán. Nem volt ez másképp 1981-ben sem, amikor is az American Airlines egy tagság alapú kedvezményprogramot ajánlott fel a törzsutasainak. Erre leginkább azért volt szükség, mert akkoriban komoly pénzhiánnyal küzdöttek.

Az American Airlines egy új ötlettel állt elő: az AAirpass-szal. Ez egy korlátlan utazási lehetőséget biztosító tagságot jelentett, amelyet első osztályú repülésre is fel lehet használni a tulajdonosnak. Az AAirpass ára 250 000 dollár volt, ami mai árfolyamon átszámítva 76 335 625 forint. Ehhez lehetett megvásárolni extraként a “társbérletet” 150 000 dolláros áron, így vihetett a kártyatulajdonos plusz egy személyt magával (akár mindig mást) teljesen ingyen, korlátlan alkalommal. A kettő együtt tehát 400 000 dollárba került, ami inflációval számolva mai árfolyamon 366 millió forint körüli összeget jelent.

A vásárlástól számítva az American Airlines bármely járatára, bármikor, bármilyen osztályára foglalhatott ingyenesen a boldog tulajdonos.

A 366 millió forint azonban nem kevés. Ebből az összegből 91 729 darab 3 990 forintos Wizz Air repülőjegyet lehet vásárolni, amivel 125 éven keresztül lehet oda-vissza repülni minden nap egy olcsó desztinációra – feladott poggyász nélkül, vagy ebből a pénzből 9 093 alkalommal lehet nevet változtatni a Ryanairnél.

Az American Airlines azonban hamar rájött, hogy nagyon rossz ajánlatot adott. Úgy gondolkodtak, hogy ha havi pár alkalommal utaznak a tagságival a lehető legtávolabbi úti célra, még akkor is nagyon megéri nekik. Ezzel nem is lett volna probléma, de megfeledkeztek egy szűk rétegről: azokról, akik elképesztően sokat utaznak, mint például 30-as éveiben AAirpass-t vásárló Steven Rothstein. A fia úgy emlékszik, hogy amikor délután találkoztak, sokszor észre sem vette, hogy Steven kora reggel elrepült egy másik országba üzleti tárgyalásra. Egy másik alkalommal az irodájában dolgozóktól kérdezte meg, hogy éppen a világ mely szegletében van az apja. A reptéri dolgozók, pilóták, légiutaskísérők mind ismerősként köszöntötték már. Olyan is volt, hogy egy hétvégére elutaztunk Japánba. – nyilatkozta fia.

25 év alatt több, mint 10 ezer repülőjegyet foglalt. Szemléltetésképpen, ez többet jelent, mint napi egy járat. Volt amikor azért szállt repülőre, hogy elugorjon a kedvenc szendvicséért. Amikor csak Steven megéhezett, az American Airlines súlyos összegeket bukott az üzemanyagon, adókon, fedélzeti ellátáson és legfőképp azon, hogy nem tudta fizető utasnak értékesíteni a helyeket.

Egy másik klubtag, Mike Joyce 25 nap alatt 16 alkalommal utazott Chicago és London között.

Az AAirpass egy 2017-es Mediumon megjelent lista alapján benne van a 7 legsúlyosabb marketingkatasztrófában az emberiség történetében.

A történethez hozzátartozik, hogy a 80′-as években a repülés még csak kevesek kiváltsága volt. A kisebb kereslet miatt a jegyárak sokkal magasabbak voltak mint ma, inflációval számolva duplájába kerültek a mai áraknak.

Csak Steven Rothstein utazgatása évi 1 millió dollárjába került a légitársaságnak. 2008-ig 16 millió kilométert utazott Steven, ami a Hold-Föld távolság negyvenszerese.

Az American Airlines megpróbálta a tagságokat visszavenni valamilyen indokkal, ezért a tagok minden rezdülését figyelte, várták, hogy hibázzanak. Az AAirpass-szal rendelkezők sok esetben segítettek idegeneknek hazajutni ha törölték a járatukat, jófejségből ingyen upgradet adtak a gépre várakozóknak. Éppen ezért foglaláskor magukon kívül egy kamunevet is beírtak, hogy később megváltoztassák arra, aki valóban utazik. Mivel nem valós nevekkel foglaltak, ezért az American Airlines végre felbonthatta velük a szerződést és megtiltotta, hogy a későbbiekben repüljenek bármelyik járatukon.

A mai napig 25 AAirpass tulajdonos van a világon, akik bármikor, bárhová utazhatnak első osztályon az American Airlines bármelyik járatán, köztük Michael Dell, a Dell Computer feltalálója.

Te mihez kezdenél egy ilyen lehetőséggel, mennyit fizetnél érte?