Hosszú évek óta vita húzódik a paleo diéta létjogosultságáról. A dietetikusok folyamatosan a paleón köszörülik a nyelvüket, ezzel állandó táptalajt adva az újabb ellentétek kiéleződésének. Erről a táplálkozási módról már mindenki hallott és mindenkiben kialakult egy kép, legyen az sztereotípia vagy alapos utánajárás után. Nemrégiben egy újabb tanulmány volt olaj a tűzre, amelyet két antropológus fogalmazott meg.

Honnan tájékozódjunk?

Mint ahogy sok más téma esetében, a paleo diétánál is fontos a forrás vizsgálata, ahonnan az információkat szerezzük. A bulvár lapok rendszerint szeretik ostorozni a működő módszereket, és hetente újabbnál újabb szenzációs fogyási technikákat “találnak”, amelyek pár hónapon belül eltűnnek a süllyesztőben. A paleo módszer sem egy új találmány, ezért is van gyakran a média célkeresztjében. Fontos, hogy szakértőktől szerezzük információinkat, ha éppen egy új diétát keresünk, ebben a PaleoCentrum is tud segíteni.

A tanulmány és a reakciók

A bevezetőben említett tanulmány semmilyen újdonsággal nem szolgált. Röviden elmondja, hogy őseink mindig is azt ették, amit a közvetlen környezetükben találtak. Nem voltak preferenciáik, hogy csak néhány állatot vagy növényt voltak hajlandóak megenni, hanem igenis változatosan étkeztek. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy az emberi faj az egész Földön elterjedjen, hiszen nem korlátozták le étrendjüket néhány élelemtípusra. Sok húst, sok növényt, köztük gyökeret és gumót ettek. Utóbbit igazolja az, hogy háromszor több keményítőt bontó amiláz enzimmel rendelkezünk, mint a csimpánzok. A szerzők vitatják azt a nézőpontot, hogy az ősember erősen priorizálta a vadászatot, de az kétségtelen, hogy a kiemelkedő húsfogyasztás hozzájárult az emberré váláshoz.

A média a paleo diétát akkor kezdte el támadni, amikor a két szerző interjút adott a Georgia Egyetemnek. Itt a két antropológus a szakterületükön túllépve, mint átlagemberek alkottak véleményt a paleóról. A nyilatkozat mind előítéletekben, mind felszínes feltevésekben nem szenvedett hiányt. A bulvársajtó ezután tökéletesen összemosta a tanulmányt és a kutatók nyilatkozatait. Mindenhol azt hangoztatták, hogy az ősember célja a túlélés, nem pedig az egészséges étrend, ezért evett meg mindent, ami ehetőnek bizonyult.

Mit miért eszünk manapság?

Az állatok sem azért fogyasztanak csak egy bizonyos táplálékot, mint például a koala csak eukaliptusz levelet vagy az oroszlán csak húst, hogy egészséges maradjon, hanem az evolúció során úgy fejlődtek, hogyha mást kapnak enni, elpusztulnak. Ez azt jelenti, hogy az ember azon ételek fogyasztására specializálódott, amelyeket a közvetlen környezetében talált. Sok mindent meg tudunk enni, de nem bármit, csak azt, amihez alkalmazkodtunk. Ez a tétel nem cáfolja a paleót, sőt, egyenesen egybecseng vele. Hiszen a paleo definíciója is ez: azt edd, ami a természetes környezetünkben régen előfordult.