A bor a magyar kultúra egyik legkedveltebb itala. Igazi tradíciók fűződnek hozzá, egyik legnagyobb írónk, Hamvas Béla könyvet is adott ki róla. Tokaj szőlővesszei pedig még a Himnuszban is szerepelnek.

A 21. században is mindannyiunk közös felelőssége, hogy ápoljuk és gondozzuk hagyományainkat – ha pedig a borról, a szőlőről van szó, ezt igazán nem is olyan nehéz megtenni. Napjaink technológiái pedig a borvidékek kutatásában és tanulmányozásában is rengeteg lehetőséget nyújtanak.

A Novabird csapatának innovatív szolgáltatásai között szerepel a dróntechnológia, a térszkennelés (pl. lézeres technikával) és szkennelt adatok feldolgozása, valamint a hőkamerás felvételek készítése is. Ezek pedig már a gyakorlatban is több ízben bizonyítottak – mint például borvidékek, szántóföldek, szabad szemmel nem látható szőlőgondok feltárásában.

Hogy segíti a modern dróntechnika a mezőgazdaságot és a szántóföldi kultúrákat?

A drónokat egyre többet látjuk az égbolton körözni. Az ember ilyenkor hajlamos a Terminátor legújabb részében érezni magát, pedig általában csupán egy adott terület feltérképezéséről van szó. Egy ilyen kis gép ugyanis akár nagy területeken, hektárokon átívelő részletes térképet tud készíteni, és részletesen bemutatni azt úgy, ahogy még biztosan nem láttuk korábban.

Hogy jobban megértsük mindezt a gyakorlatban, repüljünk el – majdnem szó szerint – Tokajba, hazánk (és talán a világ) egyik leghíresebb borvidékére. Itt ugyanis jelentős innovációk történtek a szőlőkutatás területén.

A tokaji borvidéken zajló innovatív szőlőkutatás módszerei

Az adatok ma minden kutatás alfáját és ómegáját képezik. Így volt ez a tokaji borvidéken is. Három különböző területet átívelő tanulmányozás vette kezdetét, Bodrogkeresztúron, Tarcalon és Mádon.

A méréseket fotogrammetriai kamerával és multispektrális kamerákkal végezték el, drónokkal. Egy ilyen eszköz egyszerre hat objektívat is tartalmaz, és számos fénytartományban képes adatokat gyűjteni. Ezáltal adott a lehetőség rá, hogy növényekről és termőterületekről olyan információt nyerjünk ki, amik szabad szemmel biztosan nem lennének észrevehetőek.

A projekt több hónapon át tartott, majd a kutatók levonták a konklúziót, hogy tápanyaghiány van a szőlőparcellákban, és a problémás gócpontokra is rá tudtak mutatni. A szőlész-borászok számára pedig egészen új perspektívákat nyitottak meg. Ki tudja, talán még finomabb borokat iszunk majd a jövőben – ha egyáltalán ez lehetséges még a tokaji minőséget ismerve.

A jövő határtalan lehetőségei

Nem csupán a borászat területén nyit ki új kapukat a dróntechnológia, a hőkamerás felvételek vagy épp a lézerszkenneres mérések bevetése. Régészeti ásatások és feltárások, építkezési munkálatok, többhektáros területek feltérképezése során szintén eddig nem ismert adatokat és információkat kapunk.

A múlt titkai talán nem maradnak többé titkok, a hagyományok pedig biztosan nem vésznek el – ha a jelenkor vívmányait mindig a lehető legjobban kihasználjuk a jövőben is.