Az út

Wizz Air, mivel annyi negatív dolgot olvasunk/tapasztalunk a fapaddal, szeretném kiemelni, hogy mi is megnyertük a „viharban nem tankolunk” ferihegyi őrületet és így 2,5 órát dekkoltunk induláskor az álló gépen de a Wizz szó és kérés nélkül osztogatott snacket és innivalót ingyen. Szóval piros pont.

Szállás

Összesen 4 szálláson aludtunk a 10 éjszaka alatt, mind Airbnb volt és mint általában most is elégedettek voltunk (ár 9-11e Ft/ kétszemélyes szoba/éj). Ami nekünk új infó volt (bár eddig nem is volt rá szükség) a szállásnál jellemző „ingyenes parkolás a helyszínen” csupán azt jelenti, hogy az utca nem fizetős. Szóval saját parkoló nem jellemző.

Közlekedés

Malagacar.com-on béreltünk autót. Mi Full Cover biztosítást kértünk de a közlekedés (utólag végignézve) nem feltétlen igényelte volna. Szabályosan és cseppet sem őrült mediterrán stílusban vezetnek. Én kevés helyen láttam ennyire betartott jobbra tartást. Az utak jó minőségűek és sok ingyenes „autópálya” van, legtöbbször nem túl erős forgalommal (viszont rendre 80-as sebesség korlátozásokkal). A fizetős utakkal hosszabb távon 15-20 percet lehet nyerni, ami szerintünk nem éri meg (a fizetős utakat „AP”-vel jelzik de a Waze kikerüli, ha úgy van beállítva). Traffipaxból van fix, időnként átlagsebességet mér hosszabb, rövidebb szakaszokon (egyébként ezt is jelzi a Waze). Ami miatt mégis jó döntés volt a FC, az az, hogy bőven túlléptük a napi keretben lévő km számot. Összesen 1388km-t mentünk.

Az abszolút szubjektív városélmények

Azokat nem részletezem amik a Google-ben elsőként feljönnek mint látnivaló, inkább pár tapasztalati élményt írnék:

Gibraltár: Érdemes a spanyol oldalon parkolni és átsétálni. Van egy Meki a határ előtt, reggel szinte üres volt és ingyenes. A felvonó elég borsos árú de mindenképp megéri felmenni a sziklára és sétálni egy nagyot.

Tarifa: Hatalmas szörfparadicsom, szezonban csúcs lehet. A hihetetlen szél és a 17C-os víz június első hetében nem az a pancsolós klíma.

Cadiz: A tervezés végén került a listánkra de nem bántuk meg. Érdekességek: Amire egy blogon akadtunk előtte, a Torre Tavirában van az egyik európai Camera Obscura. Nekünk különleges élmény volt, és a toronyból a sima „szabad szemes” panoráma is sokkal jobb, mint mondjuk a katedrális tetejéről. A másik érdekesség. hogy előzetesen olvastam a főtéri pincérek hírhedt stílusáról és kijelenthetem, hogy a katedrális előtti téren is sokkolóak voltak.

Sevilla: Spanyolország top turistacélpontjai közül (szerintem) méltatlanul hiányzik. Számomra abszolút kedvenc lett. A katedrális, az Alcazar és a Plaza de Espana. Biztos, hogy nem utoljára jártunk itt. Érdekesség, hogy a megosztó külsejű Metropol Parasol tetejére lifttel fel lehet menni (ha a lépcsők le vannak zárva nem jelenti azt, hogy egyáltalán nem lehet felmenni, a lifteket az alagsorban lehet megtalálni), számomra különleges élmény maradt (a belépőből 1EUR lefogyasztható a tetőn lévő kávézóban.). A másik érdekesség, hogy az éttermek egy fokkal drágábbak mint Malagában és mi rendszeresen 23:00 körül akartunk vacsorázni, ami nem ment egyszerűen. A Parasol lábánál van egy Tapas bár ami 24:00-ig tuti nyitva van, finom és pénztárcabarát, kedves kiszolgálással (La Gorda de las Setas).

Ronda: Sok poszt volt már róla, így nem ragozom, egyszerűen gyönyörű. Érdekesség: A hídon áthaladva jobbra egy meredek földösvényen le lehet menni a híd „elé/alá” fotózni de a híd másik oldalán, a házak tövében is le lehet ereszkedni a hasadékba.

Setenil de las Bodegas: Tulajdonképpen az egész szikából kivájt falu nem több mint egy érdekesség. Egy sétát és egy kávét megér (mi hozzácsaptuk a rondai kiránduláshoz).

Caminito del Rey: Tériszonyos és adrenalin függőként nagyon tetszett! Egyedül a híd para de az mondjuk eléggé. Aki a környéken jár, semmiképp se hagyja ki!

Granada: Azt hiszem az Alhambrát nem kell bemutatnom, látni kell! Mi 18:30-ra kaptunk jegyet a Nasrid Palotába (20:00-kor zár) de jóval hamarabb érkeztünk, így előtte megnéztük az Alcazabát és a General Life-ot. Így a másfél óra nekünk pont elég volt a palotára. Érdekességek, hogy az Albaicin negyed bazáros kis utcáin öröm csatangolni. Bőrtáska kánaán van. Illetve érdemes felmenni a Mirador de San Nicolas-ig, csodás a panoráma az Alhambrára. Mi beültünk itt egy panorámateraszos kávézóba (Cervezas Alhambra), ami szuper hangulatos, csodás kilátással, cserébe egy presszó kávé 3,75EUR.

Frigiliana: A spanyol Santorini, egy igazi kis ékszerdoboz, vakító fehér házakkal. Érdemes egy délelőtti sétára beugrani útban Nerja felé.

Nerja: A spanyol szállásadónk legyintett a malagai strandra (ami egyébként teljesen szuper és Nerját preferálta. Érdekesség, hogy a városhoz sok strand tartozik, gyakorlatilag minden egyes kis tengeröbölnek más „Playa” a neve. Az egész picitől a nagyobbakig. A júniusnak köszönhetően közel sem volt tömeg, cserébe a víz olyan hideg volt, hogy itt is csak a bevállalósaknak  volt javasolt.

Málaga: A régió talán „legturistásabb” városa. Nyüzsgő, fiatalos és pezsgő sétálóutcás. Itt már most is tömeg volt esténként. Az Alcazabán kívül érdemes a Gibralfaroba is felsétálni. Érdekességek, hogy vasárnap reggel piac van a kikötőben, sok kézműves dologgal és ruhákkal. A hatalmas tengerpart melletti kertek pedig tele vannak szabadon élő hangos zöld papagájokkal. Spanyolország eddigi legfinomabb és leghatalmasabb pizzáját a kikötőben ettük (O Mamma Mia), a legjobb malacpofát pedig a központi Los Gatosban (itt fehér Sangriát is lehet kapni ami isteni).

A június elejei időpontnak köszönhetően szinte sehol nem volt tömeg, kirándulásra városnézésre tökéletes idő. A nyári hőségben én tuti nem bírnám (Sevillában a csúcs pl. elérte szezonban a 47,5 C-t). Cserébe a víz hideg volt de a napon már így is szépen meg lehet pörkölődni.

Előre csak a kötelező Caminitora és Alhambrára vettünk jegyet. Minden másra helyben. A legdurvább sor sem volt 30 perc, bár feltételezem ez július/augusztusban hosszabb lehet.