Kairó nyüzsgő metropolisza nemcsak történelméről híres, hanem a kaotikus közlekedési dugóiról is, amelyek annyira elviselhetetlenné váltak, hogy az egyiptomi kormány egy teljesen új várost is felépített a sivatagban, hogy enyhítse a főváros terheit. Most egy új közlekedési rendszer próbál tovább könnyíteni ezen a helyzeten. A kairói monorail ajtajai először májusban nyíltak meg az utasok előtt, ezzel elindítva Afrika első vezető nélküli monorail-hálózatát. Ha teljesen elkészül, ez lehet a világ leghosszabb ilyen rendszere.

Hálózat, útvonalak és jegyárak

A hálózat 56,5 kilométer hosszan húzódik a Nasr City városrésztől egészen az épülő új közigazgatási fővárosig. Ez az úgynevezett Keleti Nílus-vonal, amely a két tervezett szakasz közül elsőként készült el. A második, a Nyugati Nílus-vonal – amely 43,8 kilométeren át köti majd össze Kairó elővárosát Gízával – jelenleg is építés alatt áll.

Miközben jelenleg a kínai Csungking rendelkezik a világ leghosszabb monorail-hálózatával (98,5 km), az egyiptomi rendszer végül 1,8 kilométerrel meg is haladhatja ezt, ha teljesen kiépül. A tervek szerint naponta körülbelül 500 000 utast szállít majd Kairó hatalmas metropoliszában.

Csungking, ahol átvonatozhatsz a házakon

A rendszer május 6-án nyílt meg a nagyközönség számára. Az első három napban ingyen lehetett kipróbálni, majd bevezették a jegyárakat, zónák szerint differenciálva. A teljes Keleti Nílus-vonalon egy teljes út 80 egyiptomi fontba (kb. 1,51 dollárba) kerül. A bérletek 180 utazásra szólnak, és 1 800 fonttól (egy zóna) egészen 7 200 fontig (mind a négy zóna) terjednek.

Kivitelezés és technológia

Kairó meglévő három metróvonala és a széttöredezett úthálózat már most is hatalmas terhelés alatt áll, évente mintegy 500 millió utast szállítva. Ez vezetett a 2019-es, 2,3 milliárd fontos (kb. 3 milliárd dolláros) szerződéshez, amelyet a francia Alstom nyert el a monorail-hálózat megépítésére és üzemeltetésére. Az Alstom – a kairói Orascom Construction és az Arab Contractors cégekkel alkotott konzorcium élén – 272 monorail-kocsit gyártott le az angliai Derbyben található üzemében. A projekt finanszírozásához részben az Egyesült Királyság exporthitel-ügynöksége is hozzájárult.

A 68 szerelvény (amelyek közül az utolsó 2024 januárjában indult el Egyiptom felé) óránként és irányonként akár 45 000 utast is képes szállítani, 80 km/h sebességgel, előre gyártott betonoszlopokon haladva Kairó forgalmas utcái fölött.

Az Alstom szerint a rendszer alacsony kibocsátású, csendes, és fékezéskor akár az energia 99%-át is képes visszanyerni, ami jelentősen csökkenti az energiafelhasználást. A vállalat hangsúlyozza, hogy a rendszer rugalmasan bővíthető, a kapacitás fokozatosan növelhető a járatsűrűség emelésével, a rendszer optimalizálásával és a járműflotta bővítésével. Mindezt anélkül, hogy a megbízhatóság csökkenne vagy komoly infrastrukturális átalakításokra lenne szükség.

A monorail az Alstom Innovia platformját használja, amelyet például Bangkokban, Szingapúrban és Los Angelesben is alkalmaznak. A rendszer teljesen automatizált, az indulás, megállás, az ajtók működtetése és a vészhelyzetek kezelése is emberi beavatkozás nélkül történik, egy nagy sávszélességű rádiós vezérlőrendszer segítségével, amely pontosan követi a járművek helyzetét.

Kiterjesztés, viták és jövőkép

Bár a Keleti Nílus-vonal 22 állomásából jelenleg 6 még nem működik, a fejlesztés tovább zajlik. A konzorcium egyébként 30 év üzemeltetési és karbantartási feladatot is vállalt a kivitelezés után. Az eredeti tervek szerint a vonalnak 2023-ban kellett volna elindulnia, de több csúszás is történt. Ez kritikákat váltott ki, főleg az ország nagyszabású beruházásai és növekvő államadóssága miatt. Egyes helyiek szerint a monorail nem fog érdemi javulást hozni a kairói ingázásban.

A kormány ugyanakkor azt tervezi, hogy az Új Közigazgatási Főváros 6,5 millió embernek ad majd otthont és mintegy 2 millió munkahelyet teremt, bár a terület jelentős része még mindig építés alatt áll. Az Alstom optimistán tekint a projekt jövőjére, és a rendszer tesztelését és üzemeltetését helyi mérnökcsapatok végzik.

A vállalat szerint a kairói monorail fontos mérföldkő Egyiptom „Vision 2030” programjában, amely a fenntartható, modern városi közlekedést célozza. Az Alstom szerint a rendszer más afrikai nagyvárosok számára is mintát adhat, és a cég már jelen van Marokkóban, Elefántcsontparton, Algériában és Dél-Afrikában is. „A kereslet adott, és csak tovább fog növekedni” – közölte az Alstom.

Olvasd tovább híreinket >>