Lehetőséget kaptunk arra, hogy interjút készíthessünk a Debreceni Nemzetközi Repülőtér vezetőivel, ahol jelen volt a Kovács Ádám, DMJV kabinetvezetője (KÁ), Vajda János (VJ), az Airport-Debrecen Kft. ügyvezetője és Sándor, kereskedelmi vezető. Elsősorban a kialakult helyzetre voltunk kíváncsiak, valamint arra, hogy milyen megoldásokat és fejlesztéseket kívánnak tenni, hogy utasbarátabb legyen a repülőtér.

Tudomásunk szerint Európában nem üzemel olyan repülőtér, ahol a ki/és beszállás (5-10 perces időtartamra) is díjköteles lenne. Ottjártunkkor a tömeg és a parkolóautomaták csekély száma miatt lehetetlen volt ennyi idő alatt egyáltalán jegyet venni, a ki és beszállásról nem is beszélve. Terveznek-e változtatni a későbbiekben?

VJ: Európában alig van még egy olyan repülőtér, ahol olyan kevés idő alatt lehetne eljutni a parkolóból a terminálba, mint Debrecenben. A szolgáltatásokat megfelelő szintre kívánjuk emelni, ami az új tulajdonos egyik fő feladata: ennek érdekében beruházásokat eszközöltünk, aminek szemmel látható eredményei már most is látszódnak.

KÁ: Amióta önkormányzati tulajdonban van a repülőtér (2019. január 1 óta – a Szerk.), azóta még inkább igyekszünk a szolgáltatás színvonalát javítani. A parkolás terén elmondhatom, hogy több nyelvű automaták kerülnek kihelyezésre, valamint a szolgáltató honlapján előre meg lehet rendelni, és ki is lehet fizetni a parkolás díját. A helyszínen pedig kártyával, telefonnal és készpénzben is kiegyenlíthető a parkolási díj.

Az ingyenes 10 perces várakozást biztonsági okok miatt kellett megszüntetnünk. Rengeteg problémát okozott a „vonatozás” a bekötő úton, emiatt sokan az út szélén álltak meg, ami közlekedési biztonság miatt nem felelt meg az előírásoknak. Ezért döntöttünk úgy, hogy inkább mindenki fizessen egy jelképes 200 forintos összeget, amivel nem 10, hanem 25 percig lehet parkolni.

A meglévő két automata szerintünk is kevés, ezért két újabb automata került beszerzésre, valamint bevezettük a Rollet alkalmazást, amivel készpénz nélkül is lehet fizetni; ezt igyekszünk népszerűsíteni is. Ezen felül a külföldi vendégek igényeinek megfelelően több nyelvű feliratokat is kihelyeztünk a használathoz.

Habár nemzetközi repülőtérről van szó, sajnálatos módon a repülőtér a működése még nem önálló, emiatt önkormányzati támogatásra szorul. A költségeket realizálni kell, és a közösség minden tagjának hozzá kell járulnia a repülőtér fenntartásához. Emiatt jelenleg nem tudjuk újra visszaállítani a 10 perces ingyenes parkolóhasználatot.

S: Ferihegyen sem lehet visszafordulni, ott is dupla záróvonal van biztonsági okok miatt. (Szerk: Ferihegyen legalább 5 percig ingyenes a terminál előtti parkoló, ami elegendő idő arra, hogy kiszálljunk és a poggyászt, ha van, kivegyük. Igaz, ha nem férünk be az 5 percbe, akkor 2000,- Ft-ot kell fizetni, míg Debrecenben „csak” 800,- Ft-ot). Kassa és Nagyvárad példáját követtük, ahol szintén fizetni kell a parkolásért. Elismerem, hogy a debrecenieknek ez az elején problémát okozhatott, de a román utasoknak nem, mert ők hozzá vannak ehhez szokva.

A repülőtéri parkolási díjakkal kapcsolatban végzett kutatásunk alapján európai viszonylatban a legmagasabbak között van a parkolás ára, a vidéki repülőtereket figyelembe véve pedig még feltűnőbbek a különbségek. Tekintve, hogy a repülőtér közelében parkoló nem üzemel, különösen körülményes más módon megoldani a parkolást. Az árakat mi alapján képezték?

KÁ: A kereslet-kínálat alakította ki az új árrendszert. Több repülőtér mintáját átnéztük, és tanulmányoztuk, amikből ötletet merítettünk. Valóban egy napra a parkolás ára 4000,- Ft, de utána 2 napra már csak 4500,- Ft, míg egy hétre 11.000,- Ft a parkolási díj. Sok repülőtérhez hasonlóan nem vezettünk be különböző zónákat, hanem egységes a teljes területen a parkolás.

Az utaskomfort érdekében egy új zúzosköves parkolót is kialakítunk. A repülőtér munkavállalói fognak itt parkolni, ezáltal kb. 150 parkoló szabadul fel. Ezen a területen fognak sorakozni az autóbérlő cégek autói is. A kapacitás nem elegendő, ezzel tisztában vagyunk, de csak lépésről lépésre tudunk haladni: a járatok és az utasnövekedés gyorsabban nőtt, mint amivel számoltunk, de igyekszünk behozni a lemaradást.

Eddigi tapasztalataink alapján minden alkalommal rendőrök járőröztek a helyszínen. Aki a főútról a Szatke Ferenc utcára hajt, mindenképpen fizetnie kell, legalább 200 forintot. A helyszínen bírságoló rendőröktől megtudtuk, hogy sem parkolásra, sem megfordulásra, sem kiszállásra nincs lehetőség, csak a repülőtéren keresztül. Ezt viszont az út elején tábla nem jelzi. Csak ottlétünk alatt megfordulás miatt 4 autóst büntettek meg. Érdeklődnék, hogy ezen terveznek-e változtatni, illetve miért nincs lehetőség a repülőtér előtt, vagy a Szatke Ferenc utca bármely szakaszán visszafordulásra? A rendőri jelenlét állandó, vagy csak mi fogtunk ki 4 olyan alkalmat, amikor pont a helyszínen bírságoltak?

S: Önkormányzati magánútról van szó, és mivel a repülőtérre vezető út közvetlenül a repülőtér és a kifutópálya mellett halad, így fokozott biztonsági területnek számít a bekötőút is, így a biztonsági okok miatt nem lehet megállni, sem visszafordulni.

Lesz-e új terminál? 2015-ben már szó volt róla.

VJ: Folyamatosak a terminál épületében a belső átalakítások: első körben nagyobb tereket alakítottunk ki, és a második körben törekszünk a kényelemre, amivel komfortosabbá kívánjuk tenni a repülőteret: európai színtű lesz a közeljövőben.

KÁ: Több változat merült fel. Mivel folyamatosan követjük az érkező és induló gépeket, valamint a desztinációkat, így a kérdés napirenden van, lehetőséget is megvizsgálunk. Az új terminál megépítése a további járatok bővülésének mértékétől függ. Készültek már tervek, számol is vele a város, de a finanszírozást akkor lehet hozzátenni, hogy ha pontosan tudjuk, hogy milyen, mekkora kapacitású terminál épületre van szükségünk. Egyelőre a jelenlegit fejlesztjük tovább.

S: a jelenlegi repülőtér évi 800.000 főre van kalibrálva, így ezt az utasszámot még jelenleg ki tudjuk szolgálni. 2018-ban közel 400.000 utas fordult meg, míg 2019-ben 600.000-re várjuk az utas létszámot, így a repülőtér az elkövetkező pár évben még a kapacitásokat bírni fogja. 1.000.000 főnél kellene elgondolkoznunk új terminál építésén, de 2-3 évig még a jelenlegi elegendő lesz.

Két repülő egy időben történő indulásakor nincs elegendő ülőhely az utasok számára. Terveznek-e bővítést?

S: A mosdó és a VIP rész átalakításával nagyobb tereket alakítottunk ki, így 360 fő elfér a schengeni területen, mivel két gépnek ekkora a maximális befogadóképessége. Ennek érdekében a büfét is átalakítottuk, hogy racionálisabb legyen a helykihasználás.

VJ: Folyamatosan követjük a kihasználtságot, így pl. a nem schengeni területen több szék van, mivel nagyobb töltöttséggel mennek azok a gépek.

Sok panasz érkezett a büfé minőségére, kínálatára és az árakra. Tervezik-e fejleszteni ezt a szolgáltatást?

VJ: A korábbi üzemeltetővel április 30-án járt le a szerződés, és május 1-én új üzemeltető vette át a büfét. Jelentős beruházást eszközölnek ezen a téren.

Szerk: Augusztus elején valóban átadták az új büfét és a bisztrót. A szolgáltató cég már a Wizz Airrel is szerződést között, így a járatok esetleges késése esetén ők készíthetik majd a meleg ételt az utasoknak.

A biztonsági személyzetre érkezett panaszok és a saját tapasztalataink is azt igazolják, hogy a csomagokat a világ többi repülőteréhez viszonyítva indokolatlanul alaposan átvizsgálják, lábra húzható zacskó nélkül a cipőt levéve kell a kapun végighaladni. Többen panaszkodtak, hogy a személyzet nem beszél idegen nyelvet, az utasok segítettek ilyen esetben. Érdeklődnék, hogy tervben van-e képezni a biztonsági személyzetet?

KÁ: Növeltük az utasbiztonsági ellenőrző rendszernek a hosszát, hogy több utas is odaférjen egyszerre és tudjanak pakolni.

A biztonsági ellenőrzést – hasonlóan Ferihegyhez – egy külsős vállalkozó látja el. Sajnos nagy a fluktuáció a területen. A működését mindenképp átalakítjuk: az első utasrészt, ahol az utas a biztonsági személyzettel találkozik, a repülőtér fogja alkalmazni a munkavállalókat, ahol tájékoztatják már az utast, hogy mit vihet és mit nem vihet fel a repülőre, hogy ne az ellenőrzésnél szembesüljenek ezzel a kevesebbet utazók.

VJ: Az első ellenőrzést végzőktől megköveteljük a nyelvismeretet, és kiképezzük őket arra, hogy kulturáltabb hangnemben beszéljenek az utasokkal.

KÁ: Nagy képernyős monitorokat rendeltünk, amin az utasoknak mutatjuk majd be, hogy miket vihetnek fel a repülőre, mit nem, miből mennyit, stb. Az utasokhoz szerintem is emberségesebben kell hozzáállniuk az alkalmazottaknak, ugyanakkor a biztonságból nem engedhetünk. A képzésekre nagy hangsúlyt fogunk helyezni, hogy ne lépjenek fel arrogánsan a jövőben.

Az útlevél ellenőrzésen kívánnak-e gyorsítani? Nem egyszer volt, hogy több utasunk is több mint 40 percet állt sorba, míg átjutott az ellenőrzésen. A négy fülkében sokszor 2 ember dolgozott csak, és egy teltházas gép esetén ez hosszú idő tud lenni.

KÁ: Az útlevél ellenőrzés a rendőrséghez tartozik, nem hozzánk, de az valóban igaz, hogy akik utolsónak szállnak le a gépről, azoknak többet kell várniuk, de sajnos kapacitáshiánnyal küzd a rendőrség is.

VÁ: Tervben van, hogy automata beléptető rendszert telepítünk, de ez sajnos nem rajtuk múlik, hanem a Belügyminisztériumtól. Ez valóban megkönnyítené és meggyorsítaná a beléptetést.

A kérdéseim először emailben tettük fel a Debreceni repülőtérnek, akik minden várakozásunkat felülmúlva felvették velünk a kapcsolatot és meginvitáltak egy személyes találkozóra. Köszönjük szépen az együttműködést és őszintén reméljük, hogy megoldódnak a problémák.