Éppen hetven évvel ezelőtt, 1950. május 7-én nyitották meg az utazóközönség előtt Budapest nemzetközi repülőterét, Magyarország kapuját. Az elmúlt hét évtizedben utasok százmilliói és repülőgépek milliói fordultak meg a ferihegyi futópályákon és terminálépületekben.

Hét évtized, több mint 240 millió utas, mintegy 3 és fél millió fel- és leszállás, 2 millió tonna áru – röviden és számszerűen így foglalható össze Budapest ma hetven esztendeje működő nemzetközi repülőterének története. Az 1950. május 7-én tartott nyitóünnepség óta a repülőtér 25 569 napot üzemelt, a koronavírus-járvány előtti időszakban a repülőtér dolgozói már napi 40-44 ezer utast és átlagosan napi 336 járatot kezeltek, a repülőgépek pedig 2019 végére 153 külföldi célállomással kötötték össze Budapestet.

A budapesti repülőtér a XVII. és XVIII. kerületek, illetve Vecsés határán terül el, 1515 hektáron, ami körülbelül 15 Margitszigetnek felel meg. Ezen a hatalmas területen több mint 200 épület található; számos raktárépülettel, irodaházzal, saját erőművel, rendőrséggel és tűzoltósággal, utasforgalmi és logisztikai épületekkel.

A repülőtér 1950-ben, a megnyitás évében csaknem 50 000 utast kezelt. 2019-re ez a szám rekordot döntött; 16,2 millió utas fordult meg a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren, ami 325-szörös utasforgalmi növekedést jelent a 70 év alatt. A megnyitáskori 21 000 négyzetméter területű terminál-kapacitás 2020-ra meghaladja a 103 000 négyzetmétert.

A becsült adatok szerint az elmúlt 70 évben összesen mintegy 430 millió (kézi- és feladott) poggyászt kezelt a repülőtér. Jelenleg 2290 méter hosszúságú, 531 szalagtagból és ellenőrző eszközből álló csomagszállító szalag biztosítja a poggyászok mozgatását, a 74 check-in pulttól a poggyászosztályozó csarnokig.

A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér két pályával rendelkezik: a szintén 70 éves I. futópálya 3009 méter hosszú és 45 méter széles, az 1983-ban üzembe helyezett II. futópálya pedig 3707 méter hosszú és 45 méter széles. A repülőtér gurulóút-hálózata 18 kilométer hosszú, forgalmi előterei – melyek az 1. Terminál, a 2. Terminál és a Cargo City előtt elterülő előterek – összesen több mint 503 000 négyzetmétert tesznek ki. Ma egy időben akár 75 repülőgép fér el a forgalmi előtereken, a 2. Terminál forgalmi előterén 38 repülőgép kiszolgálását lehet egyidőben elvégezni. Az utasok beszállítását idén nyártól összesen 57 beszállítókapu és 17 utashíd segíti.

A repülőgépek zavartalan üzemanyag-ellátását átlagosan 5-7 napra elegendő kerozin tárolásával biztosítja a repülőtér; a területén található tartályokban összesen több, mint 6400 tonna kerozin tárolható. A repülőtér „tankolási történetében” érdekes adat, hogy az egy időben egy légijárműbe tankolt legnagyobb mennyiség 170 000 liter volt.

Ami pedig a légi áruszállítást illeti: hét évtized alatt mintegy 2 millió tonna árut kezelt a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér. Míg a repülőtér történetének első évtizedében átlagosan évi 3 000 tonna áru érkezett vagy indult Budapestre/ről, 2020-ra a budapesti repülőtér légi teheráru-kezelő kapacitása elérte az évi 250 000 tonnát. Csak az elmúlt 5 évben a repülőtér cargo forgalma 60%-kal, mintegy évi 150 000 tonnára nőtt.

A tavaly átadott világszínvonalú légiáru-kezelő bázis is számtalan érdekes adattal büszkélkedhet: a Cargo City épületeinek teljes területe 32 850 négyzetméter, 32 000 négyzetméter alapterületű – körülbelül 6 focipálya nagyságú – forgalmi előterén egyidejűleg akár két, egyenként 440 tonna maximális felszállósúlyú Boeing 747-8F típusú repülőgépet is ki lehet szolgálni. Ez az előtér és a hozzá tartozó gurulóút 15 000 köbméter bazaltbeton felhasználásával készült – ugyanennyi vízzel 6 olimpiai úszómedencét lehetne megtölteni. A forgalmi előtér 65 cm vastagságú és rendkívül nagy teherbírású; akár nyolcvan afrikai elefánt is biztonságosan álldogálhatna ezen a területen.

2020-ban a Budapest Airport harmadszor is megkapta az ACI karbonsemleges minősítését; ezzel a budapesti repülőtér továbbra is tagja azon repülőterek elit klubjának, amelyek fenntartható módon, a működésük során keletkező szén-dioxid kibocsátást teljes mértékben ellensúlyozzák. Ezt a minősítést a kelet-közép európai régióban csak a budapesti légikikötő birtokolja. A Budapest Airport éppen 10 éve, 2010-ben kezdte számítani karbonlábnyomát, vagyis a repülőtér működéséből fakadó környezetterhelést. Ez idő alatt a karbonlábnyom abszolút értékben 39%-kal, az egy utasra eső érték pedig 65%-kal csökkent. Ez nagyrészt az energiafogyasztás csökkenésének, az energiahatékonysági beruházásoknak és az utasszám növekedésének eredménye.

Borítókép: A Liszt Ferenc repülőtér 70 éves évfordulójára készült installáció. Fotó: Sztraka Ferenc; Baranyi Róbert / Budapest Airport