Nagyon felkapott lett a srác története, aki a Lufthansa egyik járatára átszállásos jegyet vásárolt, majd az első szektor után ahelyett, hogy tovább utazott volna, egyszerűen kisétált a repülőtérről, ezzel spórolva közel 700 ezer forintot.

A konkrét esetben az utas Seattle-ből Frankfurton keresztül Oslóba repült volna 2016 áprilisában. Ahelyett, hogy a norvég fővárosba tartó járatra beszállt volna Frankfurtban, egy külön jeggyel Berlinbe utazott – ahová valójában készült.

Csak hogy világos legyen: ha Seattle – Frankfurt jegyet vásárolt volna 900.000 forintot kellett volna fizetnie, a Seattle – Frankfurt – Oslo repülőjegyért pedig csak 210.000 forintot. Ez hihetetlenül hangzik, de próbáljátok ki, sok esetben így működik. Aki járt már az előadásainkon, annak ez nem lehet újdonság.

A furcsa árazás okairól rengeteget lehetne beszélni, de nézzünk egy két példát. Qatar Airways járatával szeretnél Dohába jutni Budapestről, hiszen csak ők kínálnak közvetlen kapcsolatot a két repülőtér között. Mivel a Qatar Airways minden járata Dohából indul (egy két kivételtől eltekintve), vagy oda érkezik, ezért Katar fővárosát a légitársaság “hub”-jának, vagy központjának hívjuk.

Ha Bangkokba keresünk járatot, ahová hatalmas a verseny, olcsóbban juthatnánk el ugyanazzal a társasággal, holott nem csak Budapest – Doha, hanem Budapest – Doha – Bangkok útvonalat vásároltuk meg.

A fenti példa nem használható, direkt nem szeretnénk működő párokat publikus felületre kitenni, viszont egy nagyon pici kreativitással már a példából kiindulva gyerekjáték lesz a keresés.

Feladott poggyásszal nem célszerű a trükköt használni, hiszen jó eséllyel tovább fog utazni a végső célállomásra. Vannak trükkök, amivel megoldható hosszabb átszállási időkkel vagy self checkin esetén, de ezzel nem érdemes tervezni.

Normál légitársaságok esetében szinte mindig azt tapasztaljátok, hogy közvetlen járattal kedvezőbb áron lehet eljutni a célállomásra mint egy, vagy olykor több átszállással. Ha valaki egy adott légitársaság, mondjuk a China Airlines közvetlen járatát választja Bécsből Tajpejbe, akkor joggal feltételezhető, hogy a kényelem miatt több pénzt is hajlandó érte fizetni, sokkal kisebb a verseny. Viszont ha Pekingbe szeretnénk eljutni átszállással, már feltehetőleg nem fog csak azért többet fizetni (kivéve, ha mérföldeket gyűjt, vagy  egyéb megkötés van: ezzel a céggel szerződtek) hogy őket válasza.

Magyarul a közvetlen járat örömét a légitársaságok azoknak szeretnék megtartani, akik többet hajlandóak fizetni érte. A fent említett utas elvette egy teljes árat fizető társa helyét, amivel a Lufthansa bevételtől esett el.

A normál légitársaságok szabályzatában általában benne van, hogy a “no show” esetén, azaz  ha nem jelensz meg a beszálláskor a kapunál pótdíjat számlázhatnak ki. Ez azonban nagyon ritka, mi nem tudunk olyanról, hogy valakit emiatt büntettek volna meg. Gondolj csak bele, ha valaki lekési a járatát, esetleg egészségügyi okok miatt nem tud megjelenni a kapunál – és erről nem értesíti a légitársaságot, akkor nem lenne etikus még plusz díjat felszámolni.

A fapadosoknál a “hidden city ticketing” nem játszik, nem is lenne értelme. Náluk semmilyen retorzióval nem jár, ha nem jelensz meg a kapunál szemben a normál légitársaságoknál, ahol ha egy Budapest – Berlin – New York retúr esetében ha nem szállsz fel a Berlin – New York vonalra, minden utána következő szegmenst (New York – Berlin – Budapest) törölni fognak.