Sokan hallottak már a zenei jogdíj kifejezésről. Ezt a pénzt nemcsak a rádióállomásoknak, koncertezőknek kell befizetniük az Artisjus-nak, hanem minden olyan szervezőnek is, aki nyilvános előadást, rendezvényt hoz létre, de akár még egy butiktulajdonosnak is.

Zenék a rendezvényeken

Ma már szinte nincs is olyan rendezvény, ahol ne lenne zene. Ha nincs is énekes fellépő a műsorban, akkor is sokszor van szükség aláfestő zenére. Minden olyan rendezvény, amely nyilvános, meg kell, hogy feleljen a szerzői jogi törvénynek. Nyilvános előadásnak minősül az, ha a családtagokon, barátokon kívül mások is vannak a helyszínen.

Mindig a rendezvény főszervezőjének a kötelessége bejelenteni az Artisjus felé, milyen zenék fognak szerepelni a programban. Akkor is így kell tennie, ha nem élőzenés műsort szervez. Ilyen esetben a hangfelvételen szereplő énekes, együttes kiadójának vagy magának a művésznek jár a szerzői jogdíj.

Honnan lehet tudni, kell-e fizetnem zenei jogdíjat?

A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény tartalmazza az ide vonatkozó rendelkezéseket. Természetesen a legtöbb ember nem azzal tölti az idejét, hogy elolvasson egy ilyen jogszabályt, pedig lehet, hogy rá is vonatkoznak az előírások.

Egy rendezvényszervezőnek, programszervezőnek azonban mindenképp tisztában kell lennie a feltételekkel. Az ő felelőssége ugyanis, hogy minden elhangzó zenemű után be legyen fizetve a szerzői jogdíj.

Ezt tanítják is számukra: a MOE Rendezvényakadémia által indított, gyakorlatorientált rendezvényszervező képzés 11 modulban tárgyalja a legfontosabb tudnivalókat, köztük a programszervezést is. Mivel tapasztalt szakemberek az oktatók, hasznos tippeket, tanácsokat is tudnak adni a kezdő rendezvényszervezőknek, akár a jogdíjbefizetések kapcsán is.

Az Artisjus Egyesület oldalán lehet tájékozódni bővebben arról, kiknek és mikor kell bejelentenie, hogy zenét szolgáltat. Nem is gondolnánk, hány vállalkozás érintett!

Szállodák, rendelők, edzőtermek, butikok, éttermek

Ha belegondolunk egy átlagos napunkba, láthatjuk, mennyi helyen csendül fel zene. Bizony, minden ilyen esetben szerzői jogdíjat kell befizetnie a vállalkozásoknak. Lássunk egy-két példát!

Tipikusan ilyen helyek az éttermek, kávézók, ahol már egy rádióműsor elindítása is fizetést von maga után, nem beszélve az élőzenés estekről.

A kereskedők is figyeljenek: a butikokban elhelyezett tévé, rádió miatt még akkor is kell utalni pénzt az Artisjus-nak, ha az nincs is bekapcsolva.

Ide tartoznak még a szállodák, panziók is: itt elképzelhetetlen, hogy ne szóljon valamilyen zene.

Ami meglepő, és nem is gondolnánk rá: sportklubok, edzőtermek is kötelesek zenei jogdíjat fizetni. Gondoljunk csak a spinning órákra, ahol a zene motivál! De a rendelőkben sugárzott halk, megnyugtató dallamok lejátszása is engedélyköteles.

Jobb, ha tájékozódunk ez ügyben! Rendezvényszervezés esetén pedig mindenképpen tartsuk be a törvényi előírásokat!