A Rába folyásával egy irányban haladva, nem messze az osztrák és a szlovén határtól fekszik az Őrségi kistáj, amely mind történelmi, mind természeti tájként felfogható. Az Őrségbe 44 település tartozik, így a felfedezésükre hagyjunk bőven időt, mivel az Őrség nem a gyors turizmusról szól, hanem a lassú felfedezésről. A legcélszerűbb, ha túrázunk, kirándulunk, vagy kerékpárral fedezzük fel a hangulatos kis helyeket. Szentgotthárdon a 3 csillagos Lipa Hotel jó kiindulási pont lehet, ahonnan könnyen fel lehet fedezni a kis településeket.

Kihagyhatatlan látnivaló az Őrség melletti lovászi bunker. Az 1940-es években kezdődött annak a bunkerrendszernek az építése, amely az ötvenes években, a hidegháború során folytatódott. Nagy volumenű építkezés volt ez a gyönyörű zalai, dombokkal körülölelt falucskában, a föld mélyében, egy apró szakaszaként annak a majd 630 km-es védvonalnak az ország déli határvidékén, mely az Őrségtől Szegedig húzódott. A hely csak előzetes bejelentkezéssel látogatható. Számtalan folyosóval, saját víz és áramellátással, szellőztetéssel, fűtéssel, orvosi szobával, telefonközponttal, de még parancsnoki szobával is rendelkezett. A bunkertúrák szerelmeseinek javasoljuk, hogy látogasson el a pákai szabadtéri bunkerekhez is!

A Csömödéri Állami Erdei Vasút 109 km vágányhosszával Magyarország leghosszabb kisvasúti üzeme. Különlegessége, hogy itt még mindig jelen van a teherszállítás, a személyforgalom mellett. A kisvasút a lenyűgöző zalai dombságon át zakatol, rengeteg érdekes látnivalót érintve. Legérdekesebb állomásai Kányavár, Bázakerettye (híres fürdőhely, valamint innen könnyen elérhető a budafapusztai arborétum, valamint a végállomás Kistolmács, melynek a népszerűségéhez nagyban hozzájárult az 1989-ben épült mesterséges tó is, amit strandolók és horgászok egyaránt szívesen használnak.

Az Őrség déli szélén, csodálatosan érintetlen környezetben fekszik Magyarföld. Az alig 40 fős település 2009-ben döntötte el – Rátóti Zoltán színművész segítségével, aki akkor a falu polgármestere volt –, hogy szeretne egy templomot mivel addig nem rendelkezett vele. Az ökumenikus faszerkezetes templomot mindenképp érdemes felkeresni, mivel egyedülálló a maga nemében, mivel Noé bárkájához hasonlít.

Szentgotthárdtól alig néhány kilométerre, a máriaújfalui városrész határában található egy különleges, hangulatos tó, a Máriaújfalui-víztározó, közismert nevén a Hársas-tó, melyet nyáron nemcsak a horgászok és a kirándulók, de a fürdőzők is birtokba vesznek. Az Őrségi Nemzeti Parkhoz tartozó Hársas-tavat mesterségesen hozták létre a 80-as években, méghozzá a Hársas-patak elzárásával. A tavat igazán élénk élővilág veszi körül, amely legjobban a nagyjából egy kilométer hosszú Hársas-tó tanösvény bejárásával figyelhető meg. Az út a tóparti sétány körül vezet végig nyolc állomáson keresztül, ahol a természeti kincsek mellett az őrségi és vendvidéki kulturális örökséggel is megismerkedhetnek a kirándulók.

Velemér szélén, egy apró tisztáson áll a még apróbb Árpád kori templom, melyet a XIII. században építettek. A félhomályban lévő templom belsőben skolasztikus ikonográfia tárul elénk: a falfestmények közül ma már sok homályosan látható és töredékes, de nagy részük jó állapotban kápráztatja el a látogatót. Az eredetinek megfelelően a templom őrzi régi képét és hangulatát. Megelevenedik az Angyali üdvözlet, az utolsó ítélet, Szent Miklós, Szent László és a megfeszített Krisztus is.

Szalafő Pityerszer nevű településrésze egy kicsi skanzen. Különlegességét az adja, hogy más skanzenekkel ellentétben itt az épületek máig az eredeti helyükön vannak. A skanzen nevezetességei közé tartozik a „kerített ház” és az „emeletes kástu”. Ezek az országban csak itt találhatók. A kástu (amelynek neve a kastély szavunk (az pedig a latin castellum) rokona lehet) mellett látható az úgynevezett tóka, az őrségi parasztporták jellegzetes tartozéka. Ez tulajdonképpen egy – az agyagos talajba ásott – vízzel teli gödör; amely az állatok számára szükséges itatóvíz gyűjtésére és tárolására szolgált. Ha a szükség úgy kívánta, a vizét főzésre, vagy mosásra is felhasználták. A skanzentől pár száz méterre eurázsiai vadlovak és európai bölények láthatóak: az állatokat egy kilátóról lehet alaposan megfigyelni. A pajtabüfé pedig hagyományos őrségi ételekkel várja a vendégeket.

Ezen kívül persze ha már ott járunk érdemes megállni és elidőzni Őriszentpéteren, ahol lehetőség van megkóstolni a különleges őrségi ételeket, de Pankaszt és Apátistvánfalvát is útba ejthetjük.

A bejegyzés a az Interreg szlovén-magyar határtérség turisztikai projektgazda segítségével jöhetett létre. #guide2visit