A cikk legelén szeretném leszögezni, hogy ezek a saját tapasztalataink, őszintén reméljük és bízunk benne, hogy ennél sokkal eredményesebben és következetesebben zajlik a koronavírus elleni küzdelem, harc, csata, illetve védekezés az országban.

A mi történetünk

Külföldre utazás előtt kötelező PCR koronavírus tesztre mentünk. Egyikünk a PCR mellett az IgM/IgG gyorstesztet is megcsináltatta, hiszen hónapokkal előtte már volt szagvesztése. Be is igazolódott a gyanú: az IgM és az IgG is pozitivitást mutatott, ami azt jelenti, hogy “A kombinált pozitivitás kb. 14-28 nap között várható, nagy valószínűséggel fertőzött személy, aki még fertőző lehet.”

Vártuk a PCR eredményeket, amik meg is érkeztek. Legnagyobb meglepetésünkre amelyikünk vértesztje pozitivitást mutatott negatív lett, míg a teljesen tünetmentes másikunk PCR tesztje pozitivitást mutatott. A hivatalos, laboratóriumi körülmények között végzett vizsgálattal nem lehet vitatkozni, az utazást lemondtuk, átszerveztük és vártuk, hogy mi következik. Semmi nem történt: három héttel az eset után kijelenthetem, hogy szerencsére a tünetek nem jöttek elő egyikünknél sem. A hatóságok részéről semmilyen megkeresést nem kaptunk, nem volt kontaktutatás, piros cetli, de még csak egy telefon sem. A háziorvossal próbáltunk egyeztetni, hogy hogyan tovább. Vele nem lehetett beszélni, de az asszisztense elmondta, hogy egyszerű a képlet: 10 nap karantén, majd utána ismét önköltségen csináltassunk tesztet. Ha az pozitív, akkor ismét 10 napot maradjunk karanténba és folytassuk ezt a gyakorlatot, amíg nem leszünk negatívak. Ők nem írnak ki semmilyen tesztet, jobbulást kívánt, majd letette a telefont. (Jobbulást többen is kívántak, de sem akkor, sem azóta nem voltak fájdalmak, sőt, nem is tudnánk erről az egészről, ha nem szerettünk volna külföldre utazni.)

Így tehát egy igazolt fertőzött becsületérre bízzák, hogy megy-e közösségbe. Ezzel semmi probléma nincs. Szerintem a probléma ott kezdődik, hogy viszont egy légi úton Magyarországra visszatérő személyt, akinek jó eséllyel nem kevés negatív tesztje van már (különben nem utazhatna) potenciális fertőzőként kezelnek, azonnal megkapja a piros cetlit és 10 napig ki sem teheti a lábát a lakásból.

Az ellentmondásoknak itt nincs vége. A több, neve elhallgatását kérő olvasónk és ismerőseink is a határon autóval, vonattal, busszal érkezve mindenféle papír bemutatása nélkül “megúszták” a karantént.

Hogy megy ez a stewardesseknél?

Anna, az egyik stewardess az alábbi történetet mesélte lapunknak. A gép érkezése után megvárták, amíg leszálltak az utasok. Ezt követően érkezett értük egy busz, ami először elvitte őket a terminálba, ahol lázat mértek. A transzfert végző személyzet tagjai rendkívül rendesek voltak, de ők sem tudták pontosan megmondani, hogy mi fog történni, mert “mindig másképp kell csinálni, akkora a fejetlenség. Éreztük rajtuk, hogy ők sem értenek egyet ezekkel az intézkedésekkel. Ezután indultunk busszal a hotelhez. Azt az utasítást kaptuk, hogy mindenki maradjon a szobában.” – mesélte Annak.

Ezt egész egyszerűen úgy tartották be, hogy reggeltől estig egy rendőr ült a folyosón és felügyelte a potenciális fertőzőket, a munkájukat végző stewardesseket. Később ezt megváltoztatták, és megengedték, hogy egymás szobájába átmenjenek, illetve egy teraszt is használatnak (mivel a szobában az ablakok nem nyithatók), a lobbyba viszont már nem engedik őket, oda költöztették a rendőrt a folyosóról. Ételt szerettek volna rendelni, azonban még azt átvenni sem engedik le őket. Úgy lehet csak megoldani, hogy felküldik a személyzettel a kapott csomagot. Habár a hotel nagyon jó, még egy vízforraló sincs a szobában, ezért kénytelen mindenki rendelni. Annáéknak 2 éjszakát kell teljesen bezárva tölteniük, majd egy busszal viszik őket a géphez dolgozni, amivel utazhatnak tovább.

Szóval igazságtalannak tartom, hogy igazolt pozitív fertőzőként 3 hétig senki sem jelzett, vagy nézett ránk, azonban annak a légiutaskísérőnek, aki a munkája miatt látogatott Magyarországra egy hotelszobába zárva kell tölteni a pihenőidejét. Még egyszer szeretném leszögezni, hogy ez csak a mi tapasztalatunk és egy hozzánk beérkezett beszámoló egy kétségbeesett stewardesstől. Bízunk benne, hogy ennél sokkal kulturáltabban történik a járványkezelés a nagy általánosságban.