A Fertő-táj a világ legszebb tájai közé tartozik, amit mi sem bizonyít jobban, mint hogy 2001-ben a régió felkerült az UNESCO világörökségek közé is. A táj hihetetlen természeti adottságai mellett a térség gazdag történelmi, kulturális és épített öröksége, szőlő- és borkultúrája, változatos növény- és állatvilága miatt érdemelte ki ezt a megtisztelő címet. A Fertő-táj Eurázsia utolsó megmaradt sztyepptavát is őrzi, utazóként nagyon messze kéne mennünk még hasonlóért is. Szerencsére azonban csak az ország nyugati csücskéig kell elvándorolnunk, hogy jobban megismerhessük a tavat és környékét, körbejárjuk akár két keréken.

A Fertő-tájhoz fűződik Tündér Rózsa és Hany Istók legendája, ide kötődik a Széchényiek és Eszterházyak élete, itt található Közép-Európa legnagyobb madárrezervátuma, itt alkotta remekműveit Haydn is. A Fertő-táj ékkövei projektnek köszönhetően pedig több új látnivaló is létrejött valamint megújult, hogy a környék felfedezése még élménytelibbé váljon az utazóknak. Korábban már meséltünk arról, miért kihagyhatatlan célpont a Fertő-táj, most pedig megmutatjuk annak ékköveit is, azaz újabb hat okot, amiért látnod kell a saját szemeddel!

Peisonia Látogatóközpont – a felfedezések kiindulópontja

A Fertő-táj felfedezésének legjobb kiindulópontja a projekt keretein belül megálmodott Peisonia Látogatóközpont.

A 2021 tavaszán nyíló interaktív kiállításon megismerheted a táj különlegességeit és azt, miként kapcsolódik itt össze ember és a természet. Kicsit olyan, mint egy izgalmas „trailer” a továbbiakhoz: ízelítőt kaphatsz a vidék értékeiből, páratlan növény- és állatvilágából, történelméből, az itt élők életéből és kultúrájából. A Látogatóközpont Fertőszéplakon, a csipkerózsika álmából ébredő Széchényi-kastélyban kapott helyett. Az épület egykor a Széchényi család otthona volt, itt született Széchényi Ferenc is. A kastély később visszaszállt az Esterházy családra, majd miután elhagyták, sokáig állt gondozatlanul. A helyi önkormányzatnak köszönhetően az épület új életre kelt: a település vezetése megvásárolta, felújította, így napjainkban ismét nemes feladatokat láthat el.

Gloriette-kilátó, Fertőboz – kilátás a Fertő-tájra

Nézd meg a Fertő-tájat a magasból! A kilátók, magas épületek nem hiába olyan népszerűek az utazók körében, hiszen különleges élmény felülről is megtekinteni a már megismert vagy megismerésre váró csodákat. A magasban állva olyan érzésünk lehet, mintha terepasztalon tárulna elénk a ránk váró sok szépség. Ilyen élményt kínál a fertőbozi Gloriette-kilátó is, amely egyike azon kevés helyeknek, ahonnan a Fertő-táj csodálatos panorámája egészében élvezhető. A tengerszint felett 187 méter magasan fekvő kilátóról letekinthetsz a tóra, felfedezheted a víz és a nádasok rengetegét és azt is, miként kapcsolódnak egymásba a környező kis tájak. Sőt, jó időben akár a Pozsonyi várig is el lehet látni!

A Gloriettet még Gróf Széchényi Ferenc építtette 1802-ben József nádor látogatásainak emlékére. A kilátót a Fertő-táj ékkövei projekt során felújították, új külsőt kapott. Kupoláját és feliratait helyreállították, díszburkolatú fogadótérrel, fakorláttal bővített új lépcsősorral, padokkal és kerékpár tárolóval egészítették ki.

A Gloriette-kilátóhoz a bozi Fő utcáról vezet fel egy 330 fokos lépcsősor, de kerékpárral Kisboz és a mázsaház felől is elérhető.

Papkert, Hidegség – a nyugalom kis szigete

A hidegségi Papkertbe érve úgy érezhetjük magunkat, mintha egy kis titkos édenkertre leltünk volna. A Sopron-Fertőd országútról a nagycenki leágazásnál lefordulva található ez a szakrális és meditatív helyszín, mely kiváló helyszínt biztosít egy csendes sétához. A Papkertet a papok egykoron zöldségek termesztésére használták. Ma is számtalan különleges növény otthona a dús kert, benne élő védett madárfajok miatt pedig természetvédelmi területnek számít. Különlegessége az itt csobogó, 21 időszaki forrás, amelyek lassú csordogálását kis gátakon, kanyarokon, tavakon keresztül követhetjük. A vizekben számos békafaj is kényelmes otthonra talált, kuruttyolásuk kellemesen összecseng a madárdallal. A kerten új terrakotta gyalogút, valamint ösvények és fahidak visznek végig, melyeket bibliai idézeteket tartalmazó táblák szegélyeznek. A Papkert egyébként szerves egységet alkot a falu felett őrködő Szent András-templommal, a kert szívében található Mária barlang pedig fontos kegyhelye az itt élőknek és az ide érkező zarándokoknak is. A barlang előtt kialakított új, díszköves fogadótér alkalmanként szertartásoknak és megemlékezéseknek a helyszíne.

Ha itt jársz, nyugodtan vedd le a cipődet és próbáld ki a mezítlábas sétányt, amely különböző burkolatú mezőkön, szabad átfolyású, friss forrásvízzel táplált folyami kaviccsal bélelt Kneipp lábmosón vezet át. Igazi frissítő élmény, ahogy a hűs víz simogatja, a kövek pedig lágyan masszírozzák a talpadat. Nemcsak kellemes érzés, de javítja a vérkeringést is. Különösen üdítő, ha egy biciklis túra pihenőhelyéül választjátok a Papkertet.

Fertőhomoki tájház – hagyományok nyomában

Tudtad, hogy Fertőhomokon a 16. század óta élnek horvátok? Az itt élő népcsoportok a mai napig őrzik hagyományaikat, ősi nyelvjárásukat ma is kutatják az anyaországból ide érkező szakemberek, tudósok. Hogy mi is kicsit jobban megismerhessük sajátos kultúrájukat, a fertőhomoki önkormányzat 2001-ben megvásárolt egyet az 1930-as tűzvész után épült portákból. A műemlékvédelem alatt álló, mai tájháznak otthont adó épületet annak korabeli hangulatát megőrizve újították fel. Állandó kiállítása interaktív elemekkel kiegészülve mutatja be a helyi horvát nemzetiségi kultúrát és a helytörténeti érdekességeket, amelyen archív felvételek, fotók és hanganyagok mesélnek a múltról. „Az év tájháza” megtisztelő címet 2004-ben elnyerő épület meghatározó kulturális helyszíne Fertőhomoknak és a partvidéknek. Helyt ad hagyományőrző rendezvényeknek, falunapnak, a Diófesztivál és a Világörökségi Nap eseményeinek is. A projektnek köszönhetően újabb rendezvényhelyszínnel is bővült, így a pajta mögötti szabadtéri színpad a jövőben koncertek, színházi előadások és táncbemutatók helyszíne lesz. Az udvaron fedett foglalkoztató épült kültéri kemencével, míg a pajtában a térségre jellemző mezőgazdasági foglalkozások eszközeit lehet megnézni.

Mariska Néni Háza, Hegykő – turisztikai információs pont és biciklis bázis

Ha kerékpárral vágsz neki a tó megkerülésének, biztos, hogy te is megfordulsz majd Mariska Néni Házánál, amely ma Hegykő turisztikai információs pontjának ad otthont. A biciklisek itt minden infót megtalálhatnak a környék körbetekerhető útjairól, kerékpáros-barát szálláshelyeiről, vendéglátóhelyek ajánlatairól, de tippeket is kaphatnak, miként kombinálják biciklis programjaikat vonatozással, hajózással vagy éppen fürdőzéssel. Egyébként a település története is összefonódott a hazai kerékpározással. Gróf Széchényi István és báró Wesselényi Miklós Angliában ismerkedtek meg a bicikli ősével, a drezinával és annyira megtetszett nekik, hogy haza is hozták Magyarországra.

Bár itthon a drezina nem terjedt el, a biciklizés manapság vitathatatlanul egyre népszerűbb hobbinak számít. Szerencsére a Fertő tó térsége remekül áll a kerékpárutak számát illetően is. A Fertő-menti kerékpárút Közép-Európa egyik legnépszerűbbike, itt vezet át az EuroVelo 13 egy része is. Drótszamárra pattanva könnyen bejárható a Fertő-vidék, ráadásul így jobban átélhető a környékbeli falvak hangulata, könnyebb elmélyülni a táj szépségében és bármikor kedvedre megállhatsz, ha picit bámészkodni szeretnél.

Mariska Néni Háza egyébként a Széchenyi Ödön park mentén futó Nyárfa soron áll, a park pedig a helyi termelői piacnak is otthont ad szombatonként.

Sarródi Tájház – mesterségek nyomában

Sokféle mesterséget űztek régen a Fertő parton, de Sarród az a település, ahol a gyékényfonás tudománya a mai napig megmaradt. Ha szeretnéd egy picit jobban megismerni ezt a régi szakmát, a sarródi tájházban mindent megtanulhatsz a gyékényfonásról. A Fő utcáról nyíló kis utcácskában találod a tájházat, amelynek helyiségeit bejárva megismerheted, milyen eszközöket használtak hajdanán, de a helyiek hétköznapjai és ünnepei is visszaköszönnek a házban kialakított interaktív kiállításon. A hagyományoknak megfelelően újraálmodott udvarban és fészerben megnézheted a falu megmentett régi cséplőgépét, valamint a paraszti gazdálkodás eszközeit is. A fejlesztések során nemcsak arra ügyeltek, hogy interaktív és élményszerű legyen a látogatás, de a fenntarthatóságot is szem előtt tartották. Ennek köszönhetően a tájház éves energiaszükségletét a tetőre telepített napelemek biztosítják, az udvaron pedig saját kútból működtetett öntözőrendszert építettek ki. Emellett komposztálóval, gyümölcsfákkal, gyógy-és fűszernövényekkel is gazdagodott a tájház.

Szponzorált tartalom