Koppenhága Dánia 1,3 millió fős lakosságú fővárosa. Habár ez a szám nem tűnik olyan óriásinak, mégis Skandinávia legnépesebb városa. Az elmúlt néhány évtizedben óriási változáson ment keresztül a város. A tudatos tervezésnek köszönhetően fontos kulturális és üzleti központtá vált. A magas adók megannyi innovatív, soha nem látott megoldást tesznek lehetővé. Kiváló infrastruktúrával rendelkezik, a közlekedése előremutató. A lakosság több, mint harmada folyamatosan kerékpározik, napi több, mint 1 millió kilométert tekernek. Dánia nemzetközi szinten elismert építészettel rendelkezik, a világ legkeresettebb tervezői előszeretettel tanulnak a skandináv ország jeles képviselőitől.

a&o Copenhagen Nørrebro

4 napos kirándulásunk során művészek által felkapott negyedben laktunk az a&o Hostel København Nørrebroban. Az első dániai a&o hostel egy volt vámügyi hatóság épülétében került kialakításra. A cég a környezettudatosságot szem előtt tartva mindig már meglévő épületekben alakítja ki az új létesítményeit. Ha megfelelőnek találják a helyszínt akkor indulhat a tervezés és a felújítás. Éppen ezért van az, hogy minden hostelük más és más elrendezéssel, szobaszámmal és kialakítással rendelkezik. Közös azonban mindegyikben, a hatalmas közösségi tér, közös konyha és étkező.

Az a&o Hostel København Nørrebro egy- és kétágyas, ill. családok számára kialakított szállodai kategóriájú szobákkal avagy a hostelkategóriás, zuhanyzóval, WC-vel és zárható szekrényekkel rendelkező többágyas szobákkal várja vendégeit. A 2 csillagos szállodai besorolás garantálja a tiszta ágyneműt és a törölközőt. A szobához igény szerint reggeli, későbbi kijelentkezés és uzsonnacsomag is foglalható. A szálláshely teljes mértékben dinamikus árazású, 6 éven aluli gyermekek számára pedig ingyenes.

Nørrebro, “the world’s coolest neighbourhood”

Nørrebro egy multikulturális kerület, amelyet sikeresen rehabilitáltak. A korábban nem túl népszerű környék fejlesztése olyan jól sikerült, hogy mára az egyik legnépszerűbb kerület lett a városban. A mintát több külföldi város is szeretné lemásolni, rengeteg tanulmány született már a sikeres projektről. Diákok és családok számára egyaránt élhető, megfizethető, kreatív környezetet teremtettek.

A Timeout magazin szerint Koppenhága legnyüzsgőbb kerülete a világ legmenőbb környéke. Az utcán sétálva maximálisan egyetértettünk ezzel a kijelentéssel. Fiatalos hangulató színes kávézók, lakberendezési újságok címlapjaira illő bárok, éttermek találhatók minden sarkon. Ami a legjobban tetszett, hogy a városrész tele volt élettel. Ültek az éttermek teraszain, a parkokban, a padokon.

Superkilen

Superkilen Nørrebro városi tere három fő területre oszlik:  a Fekete Piacra, a Vörös térre és a Zöld Parkra. Ez a különleges park rendkívül sok érdekességet és látnivalót kínál.

A hosszú park kialakítására azért volt lehetőség, mert felszámoltak a helyén egy korábbi fontos vasútvonalat. 1972-ben elindították az utolsó vagonokat Egyiptomba, Alexandriába, majd felszedték a síneket és a helyén parkokat, focipályát, játszótereket és kültéri kiállításokat hoztak létre. A városszemlélet szerint semmi szükség a központban a vasúti pályaudvarra, hiszen az emberek biciklizzenek, sétáljanak inkább.

Nørrebros Hjerte

A régi idők emlékének állított szobrot a “Nørrebros Hjerte”, azaz a Helyi szív. A különféle fémdarabokból és fegyverekből készített szoborra a világ szinte minden nyelvén rávésték: “Együtt akarunk élni”. Korábban komoly leszámolások, fegyveres konfliktusok színhelye volt a terület. A rehabilitáció során a rendőrség olyan engedményt adott a bűnözőknek, hogy ha leadják a fegyvereiket, akkor nem kérdeznek tőlük semmit, nem vonják őket felelősségre. Viszont ha ők találták meg ezeket az illegális bűntárgyakat, akkor bíróság elé állították a tulajdonosukat. Bjørn Nørgaard mávész ezekből az önként leadott fegyverekből készítette el a békét jelképező szív alkotását a vörös tér mellett.

Jægersborggade

A kis Jægersborggade utca szintén nem volt túl biztonságos és népszerű néhány évtizede, mára azonban a város egyik legfelkapottabb sétálóutcájává vált. A kolerajárvány idején a szegény családok jelentős része menekült ide. Nem volt ritka, hogy egy egy épületben 23 család lakott egyszerre. Mivel szinte élhetetlenek voltak ennyi ember számára ezek a házak, a gyerekek az idő nagy részét a parkokban, játszótereken töltötték. Mára az utcában mintegy 40 művészeti galéria, biotermékboltok, vintage ruha-, kerámia- és ékszertervezők butikjai, valamint borozók, kávézók és éttermek is megtalálhatóak itt. A Jægersborggade adott otthont az időközben bezárt Relæ Michelin csillagos étteremnek.

Assistens-temető

Elsőre bizarrul hangozhat, hogy miért teszünk a látványosságok közé egy temetőt. A koppenhágai Assistens temető számos dán híresség temetkezési helye, valamint fontos zöldterület a Nørrebro kerületben. 1760-ban avatták fel, eredetileg a szegények temetkezési helye volt, amelyet a fallal körülvett város belsejében a zsúfolt temetők enyhítésére alakítottak ki. A temető a város része lett, az emberek simán leülnek a fűbe beszélgetni, piknikezni. A hajléktalanokat is ide temetik el, egymás mellé, viszont számukra nem sírkövet állítanak, hanem a földben található vascsövek teteje jelzi a sírokat egy sorstársuk által készített szobor körül.

Közösségi élet

A dánok abban hisznek, hogy a közösségi élet rendkívül fontos. Éppen ezért már a lakóházakat is úgy alakítják ki, hogy bár tartozik apróbb konyha minden apartmanhoz, de van egy nagy közös étkező-konyha is, ahol közösen lehet főzni, beszélgetni, rendezvényeket tartani. Ez a mentalitás az egész társadalomra jellemző. A parkok, éttermek zsúfoltak, próbálnak minél több időt tölteni a szabadban a dánok.

Koppenhága kerékpáros kultúrája olyan kiemelkedő, hogy a városon belüli közlekedés közel fele két keréken történik. A gördülékeny haladás céljából külön kerékpáros hidakat építettek. A kerékpáros közlekedés elsőre egy óriási katyvasznak tűnhet, de valójában egy szabályrendszer szerint történik. Jelzik a kanyarodást, a megállást, a lassítást. Betartják a jobbra tartást és figyelnek a gyalogosokra, de csak ott, ahol nem nekik van elsőbbségük. Nekem veszélyesebbnek tűnt a biciklizés ott, mint bárhol másol, hiszen az emberek nem kikapcsolódásként, hanem közlekedési eszközként tekintenek a biciklikre, éppen ezért komoly tempóban, folyamatosan haladnak a legszűkebb helyeken is. Lámpák esetében már a sárga jelzéskor sem mennek át az úton, viszont ha zöldet kapnak, indulhat a száguldás. A városban ötször annyi kerékpár található mint autó, amivel egyrészt Koppenhága a környezetbarát városi élet úttörőjének számít, másrészről viszont dugókat abszolút nem látni.

A bejegyzés az a&o Copenhagen Nørrebro meghívása miatt jöhetett létre.