Sopron hazánk műemlékekben leggazdagabb vidéki települése és évről évre egyre több turista keresi fel, hogy erről saját szemmel is meggyőződhessen. Azt viszont csak kevesen tudják, hogy a belvárosi látnivalók mellett Sopron több kirándulási lehetőséggel is kecsegtet. Túraútvonalak, tanösvények és kilátók váltják egymást a város környéki erdőkben, ősszel pedig számos pince, borászat és vendéglő várja ínyencségekkel vendégeit. Íme, egy tökéletes őszi nap Sopronban.

Séta a hűség városában

Civitas Fidelissima, vagyis a leghűségesebb város. Ezt az elismerő címet akkor kapta Sopron, amikor az első világháború után a lakosság népszavazással dönthetett arról, hogy Ausztriához vagy Magyarországhoz szeretne tartozni. Ennek emlékét őrzi ma is a Hűségzászló, a Tűztorony lábánál lévő Hűségkapu, valamint a Várkerületben található Hűség-kút, amelynek három alakja a hűséget (1277), a hazaszeretetet (1921) és a szabadságot (1989) szimbolizálja.

Sopron felfedezését érdemes a Fő téren kezdeni, hiszen a hangulatos barokk tér számos történelmi emlékkel, érdekes látnivalóval fogadja az arra járókat. A Szentháromság-szobor és az eklektikus stílusú városháza mellett Sopron szimbolikus épülete a Tűztorony, amelyet a 13. században építettek és kezdetben várostoronyként funkcionált. Az 58 méteres torony nyitva áll a turisták előtt, akik közel 200 csigalépcső megtétele után az erkélykoszorútól, a toronyőrök hajdani őrhelyéről gyönyörködhetnek a csodálatos panorámában.

A Fő tér másik ékessége a városházával szemben található Storno-ház, ahol még Mátyás király, Széchenyi István és Liszt Ferenc is megfordult. A házban ma a Soproni Múzeum központja van két állandó kiállítással (helytörténeti gyűjtemény, Storno-gyűjtemény). A belvárosi sétát a Várkerületen érdemes folytatni, ez a körbefutó utca a régi várárok külső peremén jött létre és a város kereskedelmének fő színtere volt. A klasszicista és barokk házak falán táblák tanúskodnak arról, hogy itt bizony sok híres ember megfordult az elmúlt évszázadok során. Zrínyi Miklós, Joseph Haydn, csak hogy a legismertebbeket említsük, de a Várkerület 75. szám alatti Pannónia Szállóban lakott nászútján ifj. Johann Strauss zeneszerző és fiatal felesége is.

Kirándulóhelyek és kilátók

És ha megcsodáltuk a műemlékekben gazdag belvárost, irány a természet! A várost körülölelő erdő túrára csábít, az egyik legnépszerűbb kirándulóhely a Károly-kilátó (398 m) és a lábánál épült Kőhalmy Vadászati Múzeum, de a fából készült Várhely-kilátó (482 m) is remek panorámát ígér. A Sopron körüli erdőkben kiépített turistaösvények várják a túrázókat, ilyen a Ciklámen tanösvény vagy az Alpesi út, utóbbi különösen izgalmas, hiszen 400 méter magasan, mesés fenyvesekben kanyarog.

Sopron, a kékfrankos fővárosa

Aki rajong a kékfrankosért, Sopronban kedvére kóstolhat a finom nedűből. Magyarország egyik legrégibb történelmi hagyományokkal rendelkező borvidéke a soproni, ahol leginkább a kékszőlő, ezen belül is a kékfrankos termelése a jellemző.

És hogy honnan ered a kékfrankos elnevezés? A legenda szerint, amikor 1809-ben Napóleon katonái a városban táboroztak, a katonák annyira megszerették a jó soproni bort, hogy az ellátmányon felül saját pénzükből is gyakorta vettek belőle. A katonáknak kétféle pénzük volt: a háborús fehér frank és az értékesebb régi kék frank. A szemfüles borosgazdák csak akkor adtak a legjobb boraikból, ha azokért cserébe a jobbik pénzt kapták. Amikor a fizetésre került a sor, azt mondták a katonáknak: „Kék frankot!” A hagyomány úgy tartja, azóta hívják Sopron híres vörösborát kékfrankosnak.

A soproni borászatokra egyre inkább jellemző a természetközeli, fenntartható gondolkodás. Ma már számos pincészet bio- és biodinamikus termelésmódra váltott, illetve a borászati technológiában is előtérbe kerül a bor természetes kezelése.

Kulináris élvezetek

Sopronban a jó vörösbor mellé finom étel is jár! A vidéket járva érdemes megkóstolni a különböző helyi babos és káposztás ételeket, például a különleges babos rétest. A hagyományos ízek kedvelői kóstolhatnak babból készített pogácsát és salátát is, a szerencsésebbek pedig a babstercet is kipróbálhatják. A városhoz és környékéhez kapcsolódik a fekete áfonya első magyarországi nagyüzemi termesztése is, hazánkban ugyanis csak kevés helyen elég savanyú a föld ehhez. Az áfonya kiváló a vadételek, a lekvárok, likőrök és gyümölcsborok készítéséhez.

És ha már felfedeztük a belvárost, kirándultunk a parkerdőben, megkóstoltuk a kékfrankost és a babos rétest, érdemes a napot a balfi gyógyfürdőben zárni.

Wellness és gyógyulás Balfon

Bár közigazgatásilag Sopronhoz tartozik, az 1000 fős Balf mégis megőrizte falusias jellegét. A magas kénhidrogén tartalmú forrásairól híres településen található az egyik legnagyobb múltú magyarországi fürdő, ahol nem csak wellnessezni, hanem gyógyulni is lehet. A napi belépőjeggyel igénybe vehető szolgáltatás a gyógymedence, uszoda, jacuzzi, Kneipp-taposó, infra és finn szauna, ezen felül a betegek rendelkezésre áll egy komplett Kneipp-féle vízgyógyászati részleg. És hogy mi mindenre jó a balfi gyógyvíz? A vizet az orvosok elsősorban mozgásszervi és ortopédiai betegségek, valamint neurológiai megbetegedések kezelésére javasolják. Ivókúra formájában a palackozott ásványvíz rendszeres fogyasztása elősegíti a gyomor, a bél, a vese normális működését, a sejtek regenerációját és erősíti a csontozatot.

Jó hír, hogy a soproni látnivalóknak itt nincs vége. A várostól kb. 15 km-re fekszik a Fertő tó, amely Közép-Európa harmadik legnagyobb állóvizeként sok-sok érdekességet tartogat a természetkedvelőknek. Élményekben tehát nincs hiány a soproni borvidéken, érdemes erről személyesen is meggyőződni!

Forrás: http://hellomagyarorszag.hu/sopron-ferto-to

(Fotók: Magyarország Élmény Itthon facebook, pixabay)