Tudjátok-e, mi a közös a következő országokban: Kenya, Argentína, Srí Lanka, Kína, India, Portugália/Azori-szigetek?

Hiába a külön földrész és a hatalmas távolságok, a fenti helyek mindegyikén híres teaültetvényeket találunk. Napjainkban tizennyolc országban termesztenek nagy mennyiségben teacserjét, főként a trópusokon Ázsiától Afrikáig és Dél-Amerikáig. A leghíresebb teagyárakat és a végtelen teaültetvényeket pedig látogatni is lehet, ezért érdemes „teás” programot is beiktatni egy-egy utazás során.

Teakultúra eredete – Kína és Japán

A tea őshazája minden valószínűség szerint Észak-Burma és Délnyugat-Kína határán van, ahol a cserje még ma is vadon nő.

A kínaiak kb. 5000 éve fogyasztják a zöld teát, amely kezdetben az uralkodók itala volt, később a nép körében is elterjedt. Használták élvezeti cikknek, de gyógyszerként is bevált fejfájásra, vesekő ellen. Napjainkban a zöld teát több tartományban is termesztik, például Yunnanban, Anhhuiban, Zhejiangban és Fujianban is. Kínából elsőként Japánba vándorolt a frissítő ital tradíciója, ahol a japán teaszertartás idővel művészetté vált (Chano-yu). Legfontosabb termőterület ma a szigetországban a festői Fuji lábánál elterülő Shizouka térsége.

A legenda szerint Buddha fedezte fel a teát, midőn egy napon a kertben meditálva egy tealevél hullott csészéjébe.

Európába kezdetben karavánokkal jutott el a „szárított fű”, majd a portugáloknak köszönhetően kontinens-szerte elterjedt. Londonba a Holland Kelet-Indiai Társaság közvetítésével került, majd a britek megalapították a Tea Tanácsot, és ezzel Indiában is megindult a tömeges termesztés.

India

Indiában három területen zajlik a nagy mennyiségű teatermesztés. Darjeeling, India észak-keleti tartománya a Himalája lábánál fekszik, s több mint 3000 négyzetkilométeren terül el. A 2000 méteres magasságban fekvő földeken évente háromszor, március-áprilisban, május-júniusban és ősszel szüretelik a teát.

India észak-keleti részén, a Brahmaputra partja mentén terül el az ország legnagyobb egybefüggő teaültetvénye, az Assam-fennsík, ahol a gazdag aromájú fekete tea terem. Nilgiriben, India fél-nyugati tartományában 1854-ben hozták létre az első teagazdaságot, amely ma a Coonoor Tea Estate nevet viseli. Ma már több száz teagazdaság és ültetvény található a térségben.

A FUZETEA fekete jeges tea az édes őszibarack, a hibiszkusz és a fekete tea ízének tökéletes keveréke.

Srí Lanka

Ugyan a szigetország 1972-es függetlenné válása után felvette a Srí Lanka nevet, az itt termesztett tea a mai napig ceyloni teaként ismert a világ számára. Három híres termőterület van a szigetországban (Nuwara Eliya, Dimbula és Uva), mindhárom az Adams Peaken, a sziget legmagasabb hegyén található.

Az ültetvényekhez legközelebbi nagyváros Kandy, innen könnyedén elérhetők a teagyárak. A Little Englandnak becézett Nuwara Eliyaban például idegenvezetés és kóstolás jár a belépő mellé, a gyárban és az ültetvényeken bemutatják a különböző eljárásokat és a teaszedés fortélyát. Ezeken a földeken szinte kizárólag nők dolgoznak, akik hagyományos öltözetben, hátukon kosárral végzik a napi munkát.

Kenya

Kenya szintén szerepel a legnagyobb teatermesztő országok listáján, köszönhetően annak, hogy “teaközpontjában”, Kerichóban kiváló klíma, magas átlaghőmérséklet és magas csapadékmennyiség van. Ezen a területen a teát egész évben lehet szüretelni, így képes az afrikai ország nagy mennyiségben teafüvet exportálni.

A FUZETEA ízét adó tealevelek kenyai és ázsiai fenntartható gazdaságokból származnak.

Argentína és a maté tea

Argentína teakultúrája főként a maté teának köszönhető, amelyet a világ számos pontjára exportálnak az Egyesült Államoktól Európáig (kb. évi 50 millió kilogrammot). A dél-amerikai ország legnagyobb teatermő részei Misiones és Corrientes hegyvidéki tartományai.

Az élénkítő és egészségmegőrző hatásairól ismert maté tea rendkívül népszerű Argentínában, Brazíliában és Uruguayban is, elkészítésének és fogyasztásának külön rituáléja van (pl. az óramutató járásával megegyező irányban keverik meg a forró italt).

Teaültetvények Európában? Igen!

Az örökzöld teacserje (Camellia sinensis) elsősorban a trópusi és szubtrópusi éghajlatot kedveli, de egyes fajtái az óceáni éghajlaton is eléldegélnek. Így lehetséges, hogy Európában három helyen is megterem: az Anglia dél-nyugati csücskében lévő Truro speciális mikroklímáján, Szocsi mellett, a Fekete-tengernél és az Azori-szigeteken.

A Portugáliához tartozó szigeteken az 1870-es években terjedt el a teatermesztés, amikor is egy járvány következtében Sao Miguel valamennyi narancsfája elpusztult. A narancsligeteket felváltották a teaültetvények, Indiából, Kínából és Brazíliából érkeztek teafajták, amik idővel azorivá keveredtek.

A Chá Porto Formoso nevű gyár hat hektáron állít elő teát. Itt nem a mennyiség, hanem a minőség számít: a kis mennyiségű teát manufakturális eljárással készítik. Kuriózum, hogy a látványültetvényen a teasorok az óceánra néznek, emellett múzeum, idegenvezetés és kóstoló is várja a látogatókat.

Az Azori-szigeteken található Európa legrégebbi teagyára, a Gorreana, amely 1883 óta szünet nélkül működik. A gyár és a 40 hektárnyi Chá Gorreana ültetvény bárki számára látogatható, a teaföldeken kiválóan kitáblázott túraút vezet végig.

Aki eljut egy-egy távoli teaültetvényre, ne hagyja ki a kóstolást sem! Nincs két egyforma tea a világon, az íze, a zamata, sőt a színe is nagyban függ az adott éghajlattól, a talaj minőségétől, a feldolgozás módjától és az emberi kéz gondos munkájától is.

A cikket a FUZETEA támogatta.