Első blikkre azt gondoltam, valami egzotikus, a világtól távol eső partszakasz, amikor megláttam a Rudabányai-tóról készült fotót, majd kis nyomozással kiderült, hogy nem is kell hozzá olyan messze utazni.

A Rudabányai-tó, avagy a borsodi tengerszem környékének története bár több millió éves, maga a türkizkék tó „csak” a 20. században keletkezett. Tengerszemnek az olyan kisebb, türkizkék állóvizeket nevezik, melyeket meredek falak határolnak, efféle különlegességből pedig nem sok van Magyarországon.  Az egykori bánya helyén kialakult tavat körülölelő hegységből csodálatos kilátás nyílik a tengerszemre, egy egyszerű túraút során pedig nemcsak az elképesztő kékségben gyönyörködhetünk, hanem képzeletben több millió évet is visszautazhatunk. A környékre utazók nagy része csak Aggtelekig jut, nem is sejtve, hogy alig fél óra autóútra micsoda látvány fogadná őket.

Rudabánya egy kicsi, kb. kétezerötszáz lakosú kisváros Kazincbarcika szomszédságában. Már a neve is beszédes: a középkorban ezüstöt és rezet bányásztak itt, az 1880-as évektől pedig vasércet egészen 1986-ig, a bánya bezárásáig. Miután megszűnt a vasérc kitermelése a bánya járatait sem szivattyúzták tovább és a természet lassan átvette a terepet, a csapadékvíz feltöltötte az üregeket és megszületett Magyarország legmélyebb tava. Mivel a bányató hatvan méter mély is lehet, hideg és sziklás, ezért a vízben tilos a fürdés, de a látvány és a környék bőven kárpótol ezért.

A legjobb módja a felfedezésnek, ha körbejárod a tavat és környékét, ahol egy tanösvény is végig vezet. Az öt kilométeres tanösvényen a panoráma megcsodálása mellett megismerheted a földtanilag és régészetileg érdekes pontokat, utadat kilátópontok, információs táblák, padok és mobilstég szegélyezik.

10 millió éves előember és régészeti ásatások

Nem a tó az egyetlen különlegesség, amit ez a terület rejt, az üledékes kőzetrétegekben ugyanis 10 millió éves maradványokat is leltek a kutatók. A legnagyobb felfedezés a Rudapithecus hungaricus állkapocstöredéke. Ő az ember és a jelenkori emberszabású majmok közös őse volt, a lelet felfedezői pedig csak Rudinak becézték. Ugyanitt, három évtizeddel később egy másik Rudapithecus maradványait is megtalálták, őt Gabinak keresztelték.

A túraútvonalon lévő Majomszigeten találod meg a Látványtárat is, ez volt a Rudapithecus hungaricus lelőhelye. A Látványtár célja, hogy az időjárás szeszélyeitől megvédje hazánk egyik legértékesebb őslénytani lelőhelyét és a látogatók számára bemutassa mind a lelőhelyet, mind az ott talált leleteket.  A Látványtár kilátóként is funkcionál, így mindenképp érdemes útba ejteni.

A rövid túra után ajánlott meglátogatni Rudabányát is, ugyanis a bányatóval még koránt sincs vége a látnivalóknak. Ha már Rudiról és Gabiról volt szó, kettejük leleteit is megnézheted a Rudapithecus Látogatóközpontban, ahol bemutatják a 10 millió évvel ezelőtt élt ősmajmot és felfedezésének történetét. A kiállítás mellett életnagyságú szobrok is vannak itt, melyek a korabeli állatvilág lakóit mutatják be, egykoron ugyanis orrszarvúk, őslovak és masztodonok is éltek itt. Nem érdemes megfeledkezni a város bányászmúltjáról sem, így aki szeretné kicsit jobban megismerni a helyi bányászat történetét és úgy általánosságban ezt a mesterséget, az a Bányászattörténeti Múzeumban alapos és érdekes tárlatot találhat róla, ahol egy komplett bányakovácsműhelyt is berendeztek.

Az aktivmagyarorszag.hu oldalon további olyan kerékpáros-, gyalogos-, és kenutúrákat találtok, amelyek azok számára is ideális, akik nincsenek edzésben, illetve kisgyerekkel is teljesíthetők.

A cikk megjelenését az Aktív- és Ökoturisztikai Fejlesztési Központ és az aktivmagyarorszag.hu támogatta