November 11-én Szent Mártont ünnepeljük, de mi köze van Mártonnak a ludakhoz és miként lett ez a nap a magyarországi gasztronómia egyik kiemelt ünnepe?

„Aki Márton napon libát nem eszik, egész éven át éhezik” – tartja a mondás, és ha nem szeretnénk pórul járni –vagyis éhen maradni-, bizony érdemes megfogadni a tanácsot. Szerencsére „ludas” programokban idén sem lesz hiány! Az ország több pontján felbukkanó fesztiválok és mulatságok mellett a Szent Márton-napi Libalakoma keretében számos étterem, hotel és borászat várja az éhes vendégeket különleges libafogásokkal és az elmaradhatatlan újborral. Induljunk útnak november 11-én és kóstoljuk meg az ünnepi libaételeket magyar borral kísérve!

Szent Márton püspök és a ludak

Szent Márton egy római katonatiszt fiaként született a Római Birodalom területén, Savariában, a mai Szombathelyen Kr.u. 316-ban. Amikor 12 évesen úgy döntött, hogy felveszi a kereszténységet, szülei nem nézték jó szemmel, ezért 15 évesen apja akaratára belépett a hadseregbe. A segítőkészségéről és jóindulatáról híres Márton volt az, aki megalapította az első európai szerzetes kolostort, később Tours püspökévé választották, ám ezt ő szerénységből visszautasította. A legenda szerint egy libaólban próbált elrejtőzni, de a ludak elárulták őt gágogásukkal.

Szent Márton-napi szokások

Tours-i Szent Márton ünnepnapjához, november 11-hez számos népszokás, hiedelem kapcsolódik Magyarországon is. Márton napja a karácsony előtti 40 napos böjt előtti utolsó ünnepnap, ezért ezen a napon rendszeresek voltak a lakomák, bálok és vásárok. Ilyenkor nagy evés-ivást rendeztek, hogy a következő esztendőben is bőven legyen mit fogyasztani. A vigasságoknak az is kedvezett, hogy a hagyomány szerint ezen a napon nem volt szabad takarítani, mosni, teregetni, mert ez a jószág pusztulását okozta, így aki csak tehette, november 11-én nem dolgozott, helyette mulatott.

Mint minden jeles naphoz, Márton napjához is kapcsolódnak időjárásjósló praktikák és megfigyelések. A liba csontjából az időjárásra következtettek a régiek: ha a liba csontja fehér és hosszú, akkor havas lesz a tél, ha viszont barna és rövid, akkor sáros. Az aznapi időből is jósoltak: “Ha Márton fehér lovon jön, enyhe tél, ha barnán, kemény tél várható.” Német nyelvterületről terjedt el és a német nemzetiségű településeken ma is élő hagyomány a fáklyás felvonulás szokása, amely a jó cselekedeteket szimbolizáló fényt juttatja el az emberekhez.

Amit a Szent Márton-napi hagyományos ízekről tudni érdemes

Nincs Szent Márton-nap finom libaételek nélkül! A hagyomány szerint ilyenkor egy fiatal libát készítenek elő, megsózzák, majd kívül és belül egyaránt meghintik majoránnával, öntöttvas tepsibe helyezik, bekerül az alaposan előfűtött kemencébe, ahol ropogós pirosra sül. A liba majd minden része felhasználható, az aprólék és a nyak leveshez kiváló, a comb és a mell roston sütve vagy kemencében, a mája pedig számos változatban készíthető el. Hagyományos ételeink többek között a libamáj zsírjában, libaaprólék leves, töltött libanyak, ludaskása és a libasült aszaltszilva-kompóttal.

De nemcsak a finom ételek, hanem az újbor megszületése is ehhez a jeles naphoz köthető. A Szent Márton-napi újbor kóstolgatásának szertartása a bort és a pincék sötétjét övező misztikummal kapcsolódott össze. A must ilyenkor változott borrá, így ekkor mutatkozott meg az egész évi fáradozás gyümölcse. Hagyományosan az újborokat a borászok Szent Márton napján, november 11-én mutatják be a nagyközönségnek, de egyes bortermelők már jóval korábban kijönnek primőr boraikkal.

És hogy hol lehet ezeket a finomságokat megkóstolni? Országszerte több száz étterem, borászat és hotel csatlakozott a Szent Márton-napi Libalakomához, a résztvevő vendéglátóhelyekről és menüjükről a hellomagyarorszag.hu/libalakoma oldalon lehet tájékozódni.

Ha pedig további élményeket szeretnétek gyűjteni, nincs más hátra, mint egy fesztiválon megünnepelni az idei Márton-napot, hiszen országszerte számos program várja a látogatókat.

Forrás: 

http://hellomagyarorszag.hu/libalakoma