Hazánk legnyugatibb csücskében, a Fertő-tájon mikroklímájukban eltérő tájegységek kapcsolódnak egymásba, e sokféleségnek köszönhetően a vidék páratlan növény- és állatvilággal büszkélkedhet. A síkság, a húszezer éves, sós vízű sztyepptó és az Alpok nyúlványai találkoznak a vidéken, amely számos ritka, csak itt élő növény és kétszáznál is több fészkelő vagy költöző madárfaj otthonául szolgál.

A táj természeti kincsei mellett gazdag kulturális örökségével is vonzza a látogatókat. A tó környékén körülbelül nyolcezer évvel ezelőtt telepedhetett meg az ember, az idők folyamán laktak itt kelták, avarok, németek, magyarok és horvátok. A fennmaradt polgári és paraszti hajlékok mellett az Eszterházy-, Széchényi-, és Nádasdy-családok birtokai is mesélik a korok történeteit.

A nyereményjáték kérdéseit a cikk végén találod! Nyeremények: 2 főre 2 éjszakás pihenést a Tornácos ház – Hegykő *** hotelben reggelivel, a Fertő-táj és a Hanság legendái magyar kártya, családi belépőt sorsolunk ki a Peisonia Látogatóközpontba.

A Fertő, az azt körülölelő táj és a környező települések együttese olyan tájegységet alkot, amely kultúrtájként 2001-ben elnyerte a világörökségi minősítést. A megtisztelő címet figyelemre méltó népi építészetével, értékes műemlékállományával, a régmúlt civilizációk gazdag régészeti örökségével, több évszázados földművelési hagyományával, szőlő- és borkultúrájával, valamint kiemelkedő gazdagságú növény- és állatvilágával érdemelte ki a régió. A pályázatot Ausztria és Magyarország együtt nyújtotta be, minthogy a tavon is közösen osztoznak.

A Fertő-tájat legalább egyszer mindenkinek látnia kell. Csodáinak köszönhetően remek kirándulóhelyeket találhatnak itt a természet kedvelői, emellett kenutúrákon és biciklis kirándulásokon is felfedezhetőek a vidék szépségei. A környezet megismerése mellet érdemes időt szánni a települések, a helyiek történelmének megismerésére, amelyhez a megőrzött és felújított épített örökségek, tájházak, kilátók és kiállítások kitűnő lehetőségeket nyújtanak. A dűlőket, szőlészeteket, falvakat járva számtalan helyen adódik alkalom a helyi borok és ízek megkóstolására. A környéken több gyógyvíz is van, így megéri a pihenést fürdőzéssel is kiegészíteni.

Megújult látnivalókkal, új kalandokkal vár mindenkit a Fertő-táj

A most záruló „Fertő-táj ékkövei” projekt fejlesztéseinek köszönhetően két új látnivaló és négy nevezetesség korszerűsítve, helytörténeti, kulturális és természeti kincsekkel gazdagítva várja mindazokat, akik szeretnék közelebbről megismerni e páratlan táj rejtett értékeit. Összesen 406 millió forint vissza nem térítendő európai uniós forrásból gazdagodott Fertőboz, Hidegség, Fertőhomok, Hegykő, Fertőszéplak és Sarród egy-egy nevezetessége, emellett új szolgáltatásokkal, programcsomagokkal, vezetett túrákkal és információs anyagokkal is várják a kikapcsolódni vágyókat.

Fertő-táj felfedezéséhez az egyik legjobb kiindulópont a fertőszéplaki Peisonia Látogatóközpont, mely nevét a Fertő tó latin megfelelője, Lacus Peiso ihlette. Interaktív kiállítása 2021 tavaszán nyílik, melyben ízelítőt kaphatnak a látogatók a növény- és állatvilág, az építészet, a történelem, a borkultúra tájra jellemző érdekességeiből. Aki megismerkedik itt a táj értékeivel, már bennfentesként indulhat tovább felfedezőútjára a világörökségi helyszínekre. A Látogatóközpont facebook oldala izgalmas, kedvcsináló fotókon mutatja be a kiállítást.

Honnan ered a Fertő vize?

A Fertő nem egy fiatal „tavacska”: mintegy 20 ezer évvel ezelőtt keletkezett, ma Eurázsia sztyepptavainak utolsó képviselője, Közép-Európa harmadik legnagyobb tava. Híres sós vizéről, gazdag élővilágáról, ami pedig a vízszintjét illeti, igencsak szeszélyes: többször kiszáradt már az évszázadok során, de egyszer öt falut is eltemetett, amikor Balaton méretűre duzzadt. Így nem csoda, hogy számos legenda szól a tóról.

Az egyik ilyen történet szerint a Fertő és Hanság vidékét borító vizeket, ingoványokat, holtágakat régen vízitündérek lakták. Kedves lényüket szerették, tisztelték a környékbeli emberek, hiszen segítettek a halászoknak, hazavezették a mocsárban eltévedt embereket. Mígnem egyszer megváltozott a világ, gonosszá váltak az emberek. Gyűlölködőek lettek, háborúztak, a tündéreket is el akarták pusztítani. A tündéreknek többé nem volt maradása, hátrahagyva víz alatti kristálypalotáikat menekülniük kellett. Egyetlen volt közülük Tündér Rózsa, aki annyira szerette az embereket, hogy minden veszély ellenére maradni akart. A tündérkirálynő azonban csak úgy engedhette ezt meg, hogy virággá változtatta. Így született a tündérrózsa, a vizek leggyönyörűbb virága.

A hegykői legenda a tó születéséről szól. Régen, mikor a tónak még híre-hamva sem volt, területén jól termő földeken gazdálkodtak az emberek. Hét falu keletkezett itt, köztük Jakabfalva, Feketó, Sárfenék, Kendervölgye és Leányfalva. A történet szerint egyszer a hét falu legszebb lánya vízért ment a forráshoz, hazafelé tartva pedig megszólította őt egy öregember, hogy inni kérjen tőle a rettentő forróságban. A lány megtagadta a kérést, nem akarta, hogy az öregember beleigyon a vízbe, amit a családnak visz. Sietett volna haza a vízzel, az öregember azonban megátkozta. Alig tett pár lépést, amikor elbotlott egy kőben. A korsó összetört, és csak egyre folyt belőle a víz, hét napon, hét éjszakán át. Elöntötte mind a hét falut, a környező erdőket, mezőket. Így született a Fertő tó, medréből még ma is elő-előkerülnek a korsó darabjai.

Utazómajom-tipp: Ha szereted az efféle legendákat, a Peisonia Látogatóközpont ajándékboltjában megannyi helyi termék és ismeretterjesztő könyv között a Sopron, Fertő-táj és a Hanság legendáit megörökítő kártyapaklit is beszerezheted emlékbe.

Itt kezdd a felfedezést

A Peisonia Látogatóközpont Fertőszéplakon a Széchényi-család egykori kastélyának emeletén kapott helyet, így már a környezet is igen impozáns. Magát a települést is a Széchényi-család tette anno naggyá: az 1600-as évek végétől másfél évszázadon keresztül éltek itt, ezalatt Széplak a térség gazdasági központjává emelkedett. A Templom-dombon felépített Széplaki Hármashalom épületegyüttese magába foglalja a templomot, a kálváriát és a Szent Szív szoborcsoportot is. A szemben álló kastélyban született Széchényi Ferenc, „a legnagyobb magyar” Széchenyi István édesapja, akinek a Magyar Nemzeti Múzeum és a levéltár alapítását köszönhetjük. A kastély a család távozása után visszaszállt az Esterházyakra, ám miután ők elhagyták a széplaki birtokot, sokáig magtárként funkcionált. Sajnos hosszú évekig maradt gondozatlanul, egykori pompája megkopott, majd a rendszerváltás után a helyi önkormányzat megvásárolta, felújíttatta, és történetéhez illő funkciókkal látta el. A most létrehozott Peisonia Látogatóközpont, benne a táj esszenciáját kínáló kiállítással a vidék megismerésének origója.

A látogatóközpont nemcsak az itt megszerzett tudás miatt jó kiindulópontja minden Fertő-táji felfedezésnek, hiszen különféle túrák és kirándulások is foglalhatók itt. Olyan programokra lehet jelentkezni, mint például a madárlessel és gasztro-kóstolóval egybekötött lovaskocsizás, a Fertő tavi hajózás és lovaskocsizás Fertőrákoson, de részt vehetünk traktortúrán a Soproni Borvidéken, Fertőszéplak 7 csodája sétán és Szülőföldem a Fertő-táj lovaskocsi túrán is.

 A Peisonia Látogatóközpontban foglalható egyéb túrák és kirándulások:

• Lovaskocsikázás madárlessel és gasztro-kóstolóval
•  Fertő tavi hajózás és lovaskocsizás Fertőrákoson
• Traktorral a Soproni Borvidéken
• Fertőszéplak 7 csodája séta
• Szülőföldem a Fertő-táj – lovaskocsis túra

Nyereményjáték

Válaszolj néhány kérdésre és nyerj fődíjként 2 főre 2 éjszakás pihenést a Tornácos ház – Hegykő *** hotelben reggelivel! További két nyereményként a Sopron, a Fertő-táj és a Hanság legendái magyar kártyát, illetve családi belépőt sorsolunk ki a Peisonia Látogatóközpontba.

A játék lezárult. Nyertesek: Szalontai Szilvia, Timár Eszter, Mogyorossy Julia. Gratulálunk!

Szponzorált tartalom.