A búvárkodás sok tengerpartra látogató turistát vonz, akinek pedig megtetszik ez a tevékenység, később akár hobbibúvárokká is válhatnak. A Bank360.hu szakértői azt tanácsolják, hogy mielőtt bármilyen formában alámerülnénk, érdemes átnézni az utasbiztosításokat is, mert a biztosítók eltérő feltételekkel vállalják a kockázatot a búvárkodásra.

A búvárkodás egyre népszerűbb hobbi és program, a tengerpartokon nyaralók előszeretettel próbálják ki és tekintenek körül a víz alatti világban. Ez azonban csak az egyik típusa a búvárkodásnak, ami nemcsak hobbi lehet, hanem akár munka is. Nézzük meg, mit érdemes tudni a búvárkodás különböző válfajairól.

1. Ipari búvárkodás

Van, akinek a búvárkodás a hivatása, ezt nevezik ipari búvárkodásnak. Az ipari búvárok a víz alatt tartózkodva folyamatosan kapcsolatban állnak a felszínen lévő kollégáikkal, és onnan kapják az oxigén utánpótlást is. Az ipari búvárkodáshoz minden esetben speciális képzés szükséges, enélkül nem lehet munkába állni.

2. Kedvtelési búvárkodás

Ők a könnyűbúvárok (scuba diver). Önálló készülékes búvárkodásnál a kedvtelési búvár neoprén ruhát, palackot, nyomáscsökkentőt, maszkot, légzőcsövet, ólmot, uszonyt, búvármellényt, búvárkést, illetve mélység- és időmérő műszereket is visel. A kedvtelési búvárkodás űzését általában tanfolyamhoz kötik.

3. Sportbúvárkodás

A sportbúvárkodásnak több ága is van, attól függően, hogy hol és milyen felszereléssel merülünk a mélybe. Lehet például uszodában is búvárkodni, amihez segédeszközként légzőcsövet vagy kisméretű palackot lehet használni. Aki csak a tüdejét szeretné használni, annak a szabadtüdős búvárkodás lehetősége is adott, amit először szintén uszodában érdemes kipróbálni. Emellett vannak a hagyományos, föld feletti sportoknak a víz alatti megfelelői is, ilyen többek között a víz alatti hoki, rögbi vagy lövészet. Nyílt vízen űzhető búvárkodás típus pedig a tájékozódási búvárkodás.

A fentiek közül elsősorban a nyílt vízben kipróbálható búvárkodással és az arra köthető, a Bank360.hu utasbiztosítás kalkulátorában is elérhető utasbiztosításokkal foglalkozunk.

Nyaralás előtt kell eldöntenünk, mit csinálunk

Mivel az utasbiztosítást legkésőbb az indulás napján meg kell kötni, ekkor már tudnunk kell, hogy ha szeretnénk búvárkodni, akkor azt milyen formában és milyen mélységig fogjuk csinálni. Ez azért fontos, mert a biztosítók eltérő feltételeket szabnak a búvárkodással kapcsolatban: amire az egyik biztosító alapbiztosítása térít, arra lehet, hogy egy másiknál már kiegészítő sport biztosítást kell kötnünk.

Két fontos szempont van, ami alapján a biztosítók eldöntik, hogy búvárkodás esetén vállalják-e a kockázatot. Az egyik a mélység, amellyel kapcsolatban általában két szintet jelölnek meg a biztosítók: a 10 méteres és a 40 méteres mélységet, de van, ahol ennél is szigorúbbak a feltételek.

Az alap, egyszerű tengerparti nyaralásra köthető biztosítások között van, ahol akár 40 méteres mélységig is vállalja a biztosító a kockázatot, máshol viszont csak az úgynevezett sznorkelingre van lehetőség, ami azt jelenti, hogy a víz felszínén búvárpipával és maszkkal történik az úszás, illetve legfeljebb 5 méter mélységig merülünk le. Több biztosító 10 méteres mélységig vállal kockázatot, és az ennél komolyabb merülésekhez már kiegészítő biztosítást kér.

Ha az extrém sportolásra alkalmas biztosításokat hasonlítjuk össze, akkor általában 40 méter a határ, de olyat is találhatunk, amely akár 40 méternél mélyebbre történő merülések esetén is vállalja a kockázatot.

A mélység mellett fontos szempont az is, hogy légzőkészülékkel történik a merülés, vagy anélkül, a biztosítók ugyanis a szerződési feltételekben ezeket külön említik. Fontos továbbá, hogy megfelelő felügyelet mellett merüljön a biztosított. Ha olyan merülést tervezünk, amihez előzetes képzésre van szükség, az erről szóló igazolás mindenképpen legyen nálunk.

A nem ritkán előforduló búvárbalesetek (dekompressziós sérülések) egyike a keszonbetegség, melynek oka, hogy a búvár túl gyorsan ér a felszínre, így emelkedéskor, vagyis nyomáscsökkenéskor nitrogénbuborékok keletkeznek a szervezetében, amik nem tudnak elég gyorsan a tüdőn keresztül távozni és az érpályákban elakadásokat okoznak.

Ha valaki merülés után a betegségre utaló tüneteket észlel magán (pl. általános rossz közérzet, fejfájás, étvágytalanság, fáradtság), tanácsos mielőbb orvoshoz fordulnia, mert a nem kezelt búvárbaleset után akár tartós idegrendszeri sérülés, bénulás vagy tartós fogyatékosság maradhat fenn.

Súlyosabb esetben a sürgősségi ellátás része a hiperbár oxigénterápia (HBOT), melynek igen magas költsége lehet, különösen egy külföldi utazás során, ezért mindenképpen érdemes olyan utasbiztosítást választani, amely kiterjed a búvárkodás közben bekövetkezett balesetekre, és szükség esetén fedezi a hiperbár kamrás kezelés költségeit is.

Ne csak magunkat védjük, hanem a felszerelést is

Természetesen az az elsődleges, hogy az utasbiztosítás ránk nézve biztonságot nyújtson, és fedezzen minden költséget, ami egy esetleges búvárbaleset miatt felmerülhet. Emellett azonban érdemes gondolni a búvárfelszerelés biztosítására is, hiszen az is komoly tétel, még akkor is, ha csak kölcsönöztük. Teljes felszerelést itthon naponta 5-7000 forintért lehet kölcsönözni, de ha mindent megveszünk, akkor akár több százezer forintra is rúghatnak a költségek. Nagyobb összeget általában csak a kiegészítő sport biztosítások fizetnek a megsérülő vagy elvesztett sportfelszerelésekre, ezért érdemes ezek közül választani, különösen, ha saját felszereléssel indulunk útnak.