Horvátország nemcsak nyáron lehet kiváló célpont, ősszel is csodaszép kirándulóhelyekkel kecsegtet. Bár az úszás már csak a bevállalósabbaknak ajánlott, a tenger minden időben ugyanolyan szép, arról nem is beszélve, hogy jó pár fokkal melegebb van még most is a víz közelében. Nyugodtan fel lehet fedezni a városok kínálta látnivalókat is, hiszen ilyenkor nincs tömeg és az ősz kedvező időt jelent a kirándulásokhoz is, így bátran nekivághatunk az ország nemzeti parkjainak is. Arról nem is beszélve, hogy szezonon kívül minden sokkal olcsóbb, így akár olyan szállások közül is válogathatunk, melyekért nyáron mélyen a pénztárcába kellene nyúlni, de a belépők is jóval olcsóbbak ilyenkor.

Varázslatos nemzeti parkok

Horvátország híres lenyűgöző természeti világáról. Az országban összesen nyolc nemzeti parkban fedezhetjük fel a sokszínű növény és állatvilágot. Az egyik leghíresebb, Magyarországról is könnyen elérhető a Plitvicei-tavak: a parkban összesen tizenhat türkizkék tó van, amelyeket vízesések kötnek össze. A legnagyobb 78 méterről zúdul alá. A tavaknál nyáron gyakran nehéz haladni a tömegtől, ősszel ettől biztosan nem kell tartani, ráadásul a mindenféle színben pompázó levelek különleges hangulatot kölcsönöznek a parknak. Ősszel a belépő is kedvezőbb: a felnőttjegy 80 kunába (kb. 3800 Ft) kerül.

Utazómajom-tipp: A Plitvicei-tavaknál kisbuszok és hajók könnyítik meg a közlekedést. A belépőjegy árában ezek használata is benne van, így nyugodtan használd őket, csak arra ügyelj, hogy mindig legyen kéznél a jegyed!

Persze, a Plitvicei-tavakon túl is bőven van látnivaló az országban. A Brijuni Nemzeti Park például tizennégy szigetből álló földi paradicsom az Isztriai félszigeten, ahol rengeteg látnivaló akad. A park egykoron Titó magán rezidenciája volt. Meghívására száz külföldi államfő és elnök látogatott el a szigetekre, akik hazájukban őshonos állatokat ajándékoztak, így keletkezett a mai szafari park, ahol most ezek az állatok és utódaik élnek. Egykoron oroszlánok is laktak a parkban, ám az összes ragadozó kihalt a szigetről. Azonban ma is élnek itt elefántok, zebrák, struccok, szamarak és pónilovak. A szafari parkon túl vannak itt dinoszaurusz lábnyomok és egy római kikötő romjai is, úgyhogy bőven tartogatnak a szigetek felfedeznivalót ősszel is. A belépőjegy (160 kuna kb. 7500 Ft) megvásárlása után mindenképp töltsd le a Brijuni Pocket Guide-ot a telefonodra, melynek segítségével könnyedén megismerheted a látnivalókat. 

Ha megismernéd a szigeteken túl a környék nevezetességeit is, ne hagyd ki az innen pár perc autóútra lévő Pulát sem. A város nevezetessége a hatalmas római amfiteátrum, mely 23 000 nézőt is képes befogadni és napjainkban koncerteket, fesztiválokat, sporteseményeket szerveznek itt.

Nem szabad elfeledkezni az ország látványos hegyeiről sem. A Biokovo-hegység Makarska Riviéra felett terül el, remekül kiépített, aszfaltozott túra útvonalaival csábítja a túrázás szerelmeseit. Mély szakadékai, sziklás hegyvonulatai bámulatosan magasodnak a tengerpart fölé. Itt adták át nyáron Horvátország legújabb turistalátványosságát is, a Skywalk Biokovot. Az üveghídról 1228 méter mélységbe tekinthetsz le, lábad alatt a hegyoldallal és az Adriával. A parkba a belépő 50 kuna (kb. 2400 Ft).

Városok tömegek nélkül

Míg nyáron a hatalmas tömeg és a hőség nem igazán kedvez a városnézésnek, ősszel simán érdemes visszatérni Horvátország meseszép városaiba, hogy alaposabban megismerjük őket.

Dubrovnik óvárosának fehér falai már messziről vonzzák a tekintetet, szezonban pedig nyaralók hadát. A város 1526-ig Magyarország része volt, így nem kell sokat keresgélni hazai vonatkozású történelmi emlékek miatt sem, de a Trónok harca rajongóinak is rengeteg lesz az ismerős hely, ugyanis a sorozat számos jelenetét forgatták itt. Akár egy Trónok harca tematikus túrára is bejelentkezhetsz. Dubrovnik városfala eredeti állapotában maradt meg és 1940 méter hosszan öleli az óvárost, ahol a legjobb elveszni egy hosszú délutánra, megismerni palotáit, majd ejtőzni egyet a kikötőben.

Horvátország második legnagyobb városa Split. Nyaranta ez is kedvelt nyaralócélpont, hiszen a tengeren túl városnézésre is remek hely és talán a legmediterránabb horvát város. Ebben az is sokat számít, hogy Európa egyik legnaposabb helye, így még késő ősszel is napsugarak kísérhetik az itteni sétádat. A városban található a Diocletianus-palota, mely tulajdonképpen az egész óvárost magába foglalja. Az UNESCO világörökségi listára is felkerült palotán túl itt a római kortól kezdve, a középkori, reneszánsz és barokk palotákon át szinte végig követheted a történelmet.

Rovinj a középkorban még egy különálló sziget volt, de feltöltötték a szárazföld és a sziget közti csatornát. Rovinjban sétálgatva könnyen az az érzés foghat el, hogy olyan, mintha Olaszországban lennél. Nem csoda, hiszen a város közel 500 évig velencei uralom alatt állt, melynek nyomai máig felfedezhetők. Az óváros utcáin is girbe-gurba, szűk sikátorokon közlekedhetünk a neves Szent Eufémia-templomig. Ha megéheznél, ezeken a kacskaringós utcákon több helyi fogásokra specializálódott éttermet is találsz és erre van az első Michelin-csillagos horvát étterem is.

Finom borok, ízletes ételkülönlegességek

Aki szereti a gyomrát, kedveli a különleges fogásokat és szívesen elmerül a helyi szokásokban, az szintén kellemes napokat tölthet el Horvátország vidékein. Szlavónia például a borairól híres, az elmúlt években egy sor rangos nemzetközi kitüntetéssel illeték a helyi borászokat. A borok szerelmeseinek így ajánlott úti cél, ráadásul a vidék régen Horvátország éléskamrájaként szolgált, így senki sem marad éhes sem. A szlavón konyha olyan fogásokat kínál, mint a čobanac, a bográcsos halászlé, a sonka, a kulen és a szalámi vagy éppen a diós és az almás rétes. Szlavóniában nagy hagyománya van a szabad tűzőn készült ételeknek és az egész éjen át tartó ökörsütésnek is. Ha itt jársz, semmiképp se hagyd ki a salenjakot, amely egy sertészsírral hajtogatott leveles tésztából készült sütemény vagy a lyukas lángost, azaz a szakadt gatyát. Kíséretként pedig mindenképpen valamelyik finom helyi bor dukál, mint például az iloki tramini, a kutjevoi rizling vagy az olaszrizling.

Ráadásul a helyiek nagyon vendégszeretők, így bármely szlavón falucskát veszed célba, biztosan nem lősz mellé. A vidék mellett érdemes felfedezni Vinkovci városát és a környékbeli kastélyokat.

Utazómajom-tipp: Szinte teljes Szlavóniát szuper bicikliutak hálózzák be, itt halad át a Drávai és a Dunai út is, az EuroVelo 6 és az EuroVelo 13 részeként. Földeken, falvakon, erdőkön, szőlő birtokokon vezet át az út, így a tekerés jó módja a vidék felfedezésének.

Mandarinszüret a Neretva-völgyben

Gyűjtsd össze magadnak a téli vitaminadagodat! Horvátországban szeptemberben indul a mandarinszüret és a különféle fajtáknak köszönhetően a szüreti szezon egészen decemberig eltart. A hatalmas, üde zöld mandarinültetvények önmagukban is fotót érdemlő látványosságok, de ha kedved van, akár szedhetsz is magadnak. Szervezett csoportokban rendeznek mandarin szedő programokat, ahol nemcsak, hogy megtudhatod a termesztés csínját-bínját, de be is tárazhatsz a lédús gyümölcsből télire.

A cikk a Horvát Nemzeti Turisztikai Hivatal támogatásával készült.

Nyitókép: Julien Duval