Egy kis bevezető

Egynapos kirándulásra indult volna egy hétfős társaság Brüsszelbe. A jegyeket jó előre megvásárolták, két hónappal az utazás előtt már mindenki úgy gondolta, hogy utazni fog. Néhány nappal a járat indulása előtt online check-in közben a szokásos beszállókártya helyett az alábbi üzenet jelent meg:

“Az ülőhelye adatait tartalmazó beszállókártyát a pultnál nyomtatják ki díjmentesen. Beszállókártyája átvételéhez a repülőtéren menjen a Wizz Air utasfelvételi pulthoz.”

A szokatlan üzenet miatt telefonon keresték a légitársaságot, amely megerősítette az információt, díjmentesen a pultnál fogják kézhez kapni a beszállókártyákat. Hajnali kelés után a reptéri parkolóban letették az autót, majd indultak a repülőtérre. A pulthoz érve közölték velük, hogy túlfoglalás miatt valószínűleg nem utazhat ezzel a géppel a csapat minden tagja, de pánikra semmi ok, néhányukat minden bizonnyal felengedik. Végül három főnek volt bizonytalan az indulása, őket a bádogterminál karámjában várakoztatták. Együtt izgult a személyzet és a baráti társaság, hátha nem ér oda még valaki a géphez, és mehetnek helyettük. De nem így történt, az utolsó pillanatban filmbe illő jelenettel megérkeztek az utolsó utasok. A társaság hoppon maradt felének felajánlották a jegy visszatérítését, a többieknek pedig jó utat kívántak. Természetesen a többiek nem utaztak el, “vagy együtt, vagy külön nem” alapon.

A pultnál azt az információt kapták, hogy vagy visszatérítik a repülőjegy árát, vagy felteszik őket egy későbbi járatra. Mivel estére volt vissza jegyük, ezért ez az opció nem volt elfogadható. Idős emberek lévén a jogaikat sajnos nem ismerték, a Wizzair pedig nem ismertette velük. Felhívtak telefonon, és elmondtam nekik, hogy ebben az esetben 250€ illeti meg őket. Később a társaság is elismerte, majd erről egy dokumentumot is hajlandó volt átadni, csak annak a három embernek, akiktől megtagadták a beszállást, mondván, a többiek utazhattak volna. Ekkor még a társaság többi tagjának is a jegy visszatérítését ígérték.

Túlfoglalás

Mi is az a túlfoglalás (overbooking)? A légitársaságoknak joguk van több jegyet eladni egy adott járatra, mint ahány székkel üzemelnek. Ennek oka, hogy ritkán fordul elő olyan eset, amikor minden utas megjelenik a beszálláskor. Rengeteg probléma közbejöhet ilyen nagy számú utasnál: betegség, forgalom miatt lekésik a gépet, átszállás miatt lekésik a gépet, vagy csak egyszerűen meggondolják magukat. Amennyiben mégis több utas jelenik meg a kapunál, mint ahányat tudnának fuvarozni, akkor önkéntes alapon a ráérő utasokra számítva felajánlják, hogy egy későbbi járattal utazhatnak tovább, cserébe kártérítést kapnak. Ha nincs ilyen, akkor nem önkéntes alapon kiválasztanak néhány utast, akik nem utazhatnak azzal a járattal. A profitmaximalizálást szem előtt tartva megéri a társaságoknak ezzel “játszani”, hiszen egy interkontinentális járatra a jegyár jóval magasabb lehet, mint a fizetendő kártérítés – ha az algoritmusok elszámolják magukat. Az esetek gyakoriságának függvényében csökkentik az eladható jegyek számát, közelítve a tényleges kapacitáshoz. Hogy mi értelme van a Wizzairnek ezzel játszani egy Budapest-Charleroi útvonalon, ahol halomban állnak a 3990 Ft-os jegyek, és a 250€-n túl óriási presztízsveszteséggel is jár egy-egy ilyen eset, fogalmam sincs.

A Wizzair tehát fenntartja a jogot, hogy az egy foglalási számon lévő csoportokat megbontsa. Az dobja rájuk az első követ, aki nem utazna el párja nélkül nászútra, vagy a gyerekei nélkül egy befizetett családi nyaralásra. Szerintük ez teljesen természetes, hogy azok, akik felférnek a járatra, nyugodt szívvel utazzanak, kártérítést egyébként úgysem kapnak, felesleges arra hivatkozni, hogy a család egy része a repülőtéren maradt. Egyébként valamilyen szinten igazuk van, hiszen manapság a technika vívmányait használva egy webkamerás skype beszélgetés is lehet annyira jó, mintha mi magunk napoznánk a tengerparton.

Ahogy a Wizzair látja

“Természetesen annak a három utasnak akiknek beszállását visszautasították megtérítjük a teljes jegy árat, illetve kompenzációként, mivel az út 1500 km-nél rövidebb, felajánljuk a 250 EUR kifizetését. Annak a négy utasnak azonban akik önként (szerk: önként? Éppen csak a csapat jelentős része maradt volna itthon) mondtak le az utazásról sajnos nem tudjuk a kompenzációt kifizetni.
Az ő esetükben önkéntes útlemondásról van szó és Üzletszabályzatunk 6.5.1 és 6.5.2-es pontja alapján járunk el:
“6.5.1. Ön jogosult foglalását törölni az eredeti foglalásban meghatározott járat Menetrend szerinti indulásának napját megelőző tizennégy (14) napig. A fenti esetben Ön jogosult a Teljes Viteldíj összegének visszatérítésére, csökkentve a Törlési Díjjal.
6.5.2. Amennyiben Ön foglalását a járat Menetrend szerinti indulását megelőző tizennégy (14) napon belül törli, Ön jogosult a Teljes Viteldíj összegének visszatérítésére, csökkentve az Egyéb Szolgáltatások Díjával és a Rendelkezésre Tartási Díjjal”
A Rendelkezésre állási díj 80 EUR/utas/járat és a Teljes viteldíj csökkentve az egyéb szolgáltatások díjával 19.99 EUR /utas, ebben az esetben tehát sajnos nem áll módomban az útjukról önként lemondó utasoknak visszautalni semmit.”

További kérdésekre a Wizziar légitársaság egyelőre nem válaszolt, így arra a kérdésre sem, hogy a korábban megígért, “minden utas számára visszatérítik a jegyárat” kijelentés miért változott az ellentettjére. Továbbá nem érkezett válasz arra, hogy miért pont egy hétfős foglalást bontottak meg – furcsa lenne, ha csak nagyobb csoportok lettek volna a járaton. Azt sem tudtuk meg, hogy mi alapján választják ki azokat a személyeket, akitől megtagadják a beszállást, és azt sem, hogy számít-e valamit az, hogy két hónappal az indulás előtt már lefoglalták a jegyeket. Később megtudtuk, hogy a túlfoglalás nem egyedi eset, főleg a nyári időszakban a londoni járatok esetében volt gyakori.